Stabil maradt a lej árfolyama, ám Románia 2400 milliárdot költött erre

A román lej árfolyama nem zuhant tovább hétfőn – habár a régiós devizákra ránehezült a dollár menetelése – ennek azonban nagy ára volt. A Bloomberg idézi az Erste elemzőinek becslését, amely szerint a román jegybank (BNR) hatmilliárd eurót (ez 2400 milliárd forintnak felel meg) költött a lej árfolyamzuhanásának megállítására.

A BNR a múlt héten az 5-ös mezsgye feladására kényszerült, amelyet korábban évekig védett a lej euróval szembeni árfolyamában, miután a nacionalista, EU- és Ukrajna-szkeptikus George Simion nyerte az elnökválasztás első fordulóját, és ennek nyomán alig több mint négy hónap után lemondott Marcel Ciolacu kormánya is.  

A devizapiaci beavatkozással azt sikerült elérni, hogy a lej most hétfőn is az 5,1-es szint környékén maradt. Lehet, hogy ez lesz a következő BNR védte szint, ha nem következik még nagyobb felfordulás a vasárnapi döntő elnökválasztási fordulót követően – amitől sok elemző tart.

Lejárfolyam: most stabil, de a román devizatartalék megcsappant

A stabilizálásnak ára van. Ne úgy számoljuk, hogy a veszteség hatmilliárd euró, hiszen ezen a pénzen a jegybank lejt vásárolt. Ezt az euróösszeget azonban a román gazdaság és politika állapotát szemlélve aligha lenne képes veszteség nélkül visszavásárolni a bank.

A devizatartalék megcsappant ugyan, de meg nem rendült így sem: áprilisban még 72 milliárd euróra rúgott. Vasárnap után mi történik azonban – és nem lesz-e szükség újabb BNR-beavatkozásra –, ha Simion nyer, ezt senki nem tudja előre megmondani: van, aki attól tart, az eladók úgy esnek neki a lejnek, mint annak idején 1992. szeptember 16. fekete szerdáján Soros György a font sterlingnek, devizaválságot okozva és az árfolyamrendszer megváltoztatását kikényszerítve.

Románia adósságból fejlődött, többet vesz, mint elad, hatalmas a külkereskedelmi hiány

Nemcsak a politikai felfordulás árát fizetik a románok, hanem azt is, hogy az adósság felfuttatásából növelték a gazdaság méretét: a tavalyi választások előtti költekezéssel a GDP 9 százaléka fölé tornyozták a költségvetés deficitjét, és az ország évről évre több külföldi árut fogyaszt, mint amennyit exportál. Az eredmény trendszerűen növekvő külkereskedelmi deficit: a márciusi adatot épp hétfőn közölték, a hiány 2,84 milliárd euróra rúgott. (Magyarországon ugyanakkor 1,77 milliárd eurós többletet mértek.)

Ezt a deficitet és a román államadósságot többek közt a háztartási fogyasztás növeli. A Ciolacu-kormány megszorításokra kényszerült, hogy elkerülje a hitelminősítést és Brüsszel túlzottdeficit-eljárását, az Erste összesítése szerint a régióban az első negyedévben mégis csak a csehek és a horvátok előzték meg a román kiskereskedelmi forgalom 3 százalékot meghaladó éves növekedését. (Nálunk majdnem 3 százalékot mértek, miközben a fogyasztás csökken Lengyelországban és a szintén megszorításokra kényszerülő Szlovákiában.) 

Nem csak az adósság nagyobb, egyre drágábban vesz fel kölcsönt a román állam

Volt egy hétfői fejlemény is, amely jelezte, hogy a káoszba süllyedt Románia egyre mélyebbre gázol az adósságba: a pénzügyminisztérium 8,45 százalékos hozamon tudott eladni 540 millió lei értékű egyéves államkötvényt, ami azt jelenti: másfél százalékponttal magasabb hozamot kényszerül fizetni hitelezőinek a korábbi szintnél, ami már akkor sem volt alacsony. Akármilyen kormány áll fel az elnökválasztás után, azzal a meglehetősen kellemetlen feladattal szembesül, hogy muszáj lesz helyrehoznia az állam pénzügyeit – idézte a Bloomberg Ilie Bolojan ideglenes államelnököt.

– mondta Bolojan.

A jó hír a rosszban, hogy a felfordulás közepette is képes finanszírozni magát a román állam, ha sokba kerül is ez az adófizetőknek. A nagy kérdés pedig megint az: nem lesz-e ennél is rosszabb.

– mondta a Bloomberg szerint az ING Bank stratégája, Frantisek Taborsky.