Megriadt a részvénypiac az amerikai támadás hírére, erősödik a dollár, drágul az olaj
Nem gyakran fordul elő, hogy egy elnök a közösségi médián keresztül jelentsen be támadást egy másik ország ellen, vagy hogy a BOMBÁK szót csupa nagybetűvel használja. A részvénypiac ennek megfelelően eséssel reagált a közel-keleti háború eszkalálódásának veszélyére.
Az Egyesült Államok kormánya azt állítja, hogy nem áll háborúban, és nem élesíti tovább a konfliktust, ha Irán békét köt. Washington korábban is azon az állásponton volt, hogy nem célja az iráni rezsim megdöntése – azonban Trump elnök a közösségi médián keresztül éppen erről tett közzé egy bejegyzést.
Nem politikailag korrekt a rezsimváltás kifejezést használni, de ha a jelenlegi iráni rezsim nem képes ÚJRA NAGGYÁ TENNI IRÁNT, akkor miért ne lenne rezsimváltás??? MIGA!!!
– írta Trump közösségi média platformján.
Lezárják vagy nem zárják le?
Egyelőre a labda Teherán térfelén pattog; Irán még nem támadott meg egyetlen amerikai létesítményt sem, bár hírek szerint parlamentjük jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárását. Az iráni média szerint azonban egy ilyen lépéshez a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyása is szükséges lenne.
A Polymarket nevű platform még fogadásokat is kínál arra, hogy Irán lezárja-e a szorost – jelenleg a piac ennek 47 százalékos esélyt ad ennek. Így hirtelen minden piaci kommentátor szakértő lett a tengeri szállítási útvonalak lezárásában, a bunkerromboló bombák hatékonyságában és az urándúsítás bonyolultságában.
A piaci álláspont egyelőre az, hogy reménykednek: az amerikai beavatkozás nem fajul el, sőt, talán még biztonságosabbá is teheti a térséget, ha Irán nukleáris ambícióit valóban évekre visszaveti.
- Az olaj ára közel 2 százalékkal emelkedett, de még így is jóval elmarad a korábbi öthavi csúcsoktól, mivel az elemzők szerint az OPEC-nek bőven van tartalék kapacitása, ha úgy döntenek, hogy növelik a kínálatot.
Gyengüléssel reagált a részvénypiac az amerikai támadásra
- A Wall Street-i részvényindexek határidős jegyzései 0,3 százalékkal kerültek vannak lejjebb, miután az ázsiai kereskedési napot egy százalék mínuszban kezdték,
- az európai határidős jegyzések körülbelül 0,4 százalékkal csökkentek.
- A dollár enyhén erősödött az euróval és a jennel szemben. Ennek hátterében az áll, hogy az EU és Japán erősen függ az importált olajtól és LNG-től, ugyanakkor az USA nettó olajexportőrré vált.
- Az amerikai államkötvényhozamok enyhén emelkedtek, egyelőre nem úgy néz ki, hogy a befektetők tömegesen vándorolnának a biztonságosnak számító menedékbe.
Megizzasztják a héten Powellt
- A Fed alapkamatra vonatkozó határidős ügyletek ára minimálisan csökkent – valószínűleg annak kockázata miatt, hogy az energiaárak tartós emelkedése inflációs nyomást gyakorolhat, épp akkor, amikor a vámok hatása is megjelenik az árakban.
Jerome Powell, a Fed elnöke kemény kérdésekre számíthat ezzel kapcsolatban, amikor kedden és szerdán a kongresszus elé áll
– nemcsak a gazdasági kilátásokról kérdezik majd, hanem várhatóan az elnökkel való vélt vagy valós konfliktusáról is. Trump az elmúlt időszakban folyamatosan követelte, hogy a Fed csökkentsen kamatot és kritizálta Powellt. Christopher Waller, a Fed egyik kormányzója a napokban egy júliusi kamatcsökkentés gondolatát karolta fel – miközben eddig úgy tűnt, az amerikai jegybank döntéshozói egységes, óvatos hangnemben nyilatkoznak.
A piacok egyelőre csak
- 16 százalék valószínűséget áraznak egy júliusi kamatcsökkentésre,
- inkább egy szeptemberi lépésre fogadnak 70 százalék eséllyel.
Hétfőn az alábbi fejlemények befolyásolhatják a piacokat:
- az EU és az Egyesült Királyság júniusi beszerzési menedzserindexei (BMI),
- Christine Lagarde, az EKB elnökének beszéde,
- az EU külügyminisztereinek tanácskozása.
