Mire elég a nagyobb költségvetés a lerongyolódott német hadseregnek?

Megnyílt az út ahhoz, hogy Németország növelje a védelmi kiadásokat, modernizálja a hadsereget. A pénzre szükség is van, mert szánalmas állapotban van a német hadsereg, jelentős befektetésekre van szükség minden területen az infrastruktúrától a legújabb fegyverrendszerekig.

Mire elég a pénz? Kezdjük az elején: a Bundeswehr mintegy 1500 ingatlannal rendelkezik, ezek közül azonban sok katasztrofális állapotban van, figyelmeztetett tavalyi jelentésében Eva Högl, a fegyveres erők parlamenti biztosa.

A Germersheimben található Südpfalz laktanyában például penészes a katonák szállása, „mindenütt vízkárok és a pattogzó vakolat” fogadta a biztost ottani látogatásán. Becslések szerint csak az ország összes laktanyájának felújításához összesen 67 milliárd euróra lenne szükség. (Egy euró 400,4 forint.)

Kevésbé pénzkérdés, de a legnagyobb probléma az emberhiány, mert egyszerűen nem akarnak katonáskodni a németek. A jelenlegi állomány 182 ezer fő, de a cél a 203 ezer. Bár tavaly jelentősen nőtt a jelentkezők száma, a felvettek közül minden negyedik hat hónapon belül otthagyta a Bundeswehrt – derült ki a Deutsche Welle összeállításából.

A német hadsereg vezetője szerint csak a sorkatonaság visszaállításával lehet megerősíteni az ország védelmét, ez a javaslat azonban várhatóan nem lesz népszerű a lakosság körében.

Elavultak a német hadsereg fegyverrendszerei

Gond van a felszereléssel is, egy része elavult, mert a hidegháború vége óta csak a legszükségesebbeket szerezték be, és sok mindent addig toldoztak-foltoztak, amíg el nem fogytak a pótalkatrészek.

Ez azóta változott, mert a Bundeswehr az ukrajnai orosz inváziót követően, 2022-ben kapott egy 100 milliárd eurós különalapot. A pénzt a legnagyobb lyukak betömésére fordítják, de a hadsereg még mindig messze van a teljes felszereltségtől.

A légierő például 35 darab F–35-ös vadászrepülőgépet rendelt az amerikai Lockheed Martin gyártótól, hogy leváltsa az elavult, 1980-as évekből származó Tornado vadászrepülőgépeket. Csak ez több mint nyolcmilliárd euróba fog kerülni, és 

A haditengerészet is beszerez további fregattokat, tengeralattjárókat és P8 Poseidon tengerészeti felderítő repülőgépeket, a szárazföldi erők pedig várhatóan idén nyáron mutatják be a világ legmodernebb harckocsiját, a Leopard 2A8-at. A régi Marder gyalogsági harcjárművet a modern Puma váltja majd fel.

A légvédelem terén is sürgős cselekvésre van szükség, ezt ugyanis a Bundeswehr a múltban súlyosan elhanyagolta. Több elfogórendszer, köztük a Patriot és az IRIS-T kombinációja fogja majd védeni Németországot a jövőben a légitámadásoktól. A berendezések egy részét már leszállították, de még éveket kell várni arra, hogy minden megérkezzen. „A tengeralattjárók beszerzése hét-nyolc, a fregattoké hat, a harckocsiké és az önjáró ágyúké két és fél év” – mondta a közelmúltban Boris Pistorius védelmi miniszter.

Nincs elég harci drón és lőszer

A hadseregnek vannak ugyan különböző felderítő drónjai, amelyek közül az öt Heron TP fegyverrel is felszerelhető, harci drónokkal azonban nem rendelkezik, mivel nincsenek irányelvek és előírások a bevetésükre. Külön gond, hogy miközben a dróntechnológia rohamos ütemben fejlődik, a Bundeswehrnél azonban kínzóan lassú és gyakran több évig tart a tervezési és a beszerzés.

Nincsenek hatékony védelmi rendszerek sem a dróntámadások ellen. A közelmúltban kémkedő drónokat észleltek a Bundeswehr bázisai felett, ezért ezt az ügyet különösen sürgősnek tekintik.

Viszonylag kicsik a lőszerkészletek is, mert azokat a hidegháború befejezése után csökkentették, 

A meglévő készletek nagy részét ráadásul az elmúlt években Ukrajnának adták, köztük 427 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lőszert.

Az ukrán hadsereg óriási mennyiségű lőszert fogyaszt el a harctéren, és a német hadsereg is sokat akar felhalmozni, ezért 8,5 milliárd euró értékben rendeltek belőle a Rheinmetall fegyvergyártótól. Ez a cég történetének legnagyobb megrendelése, és bár a német fegyveripar igyekszik növelni a kapacitásait, ez nem megy egyik napról a másikra.

Óriási lemaradások a digitalizációban

Az egész gazdasághoz hasonlóan a Bundeswehr is óriási lemaradásban van a digitalizáció terén is. 

és sürgősen meg kell erősíteni a kibervédelmet. Ennek első lépéseként 2024-ben a kiber- és információs űrparancsnokságot (CIR) a hadsereg, a légierő és a haditengerészet mellett a fegyveres erők negyedik ágává léptették elő.

„A hibrid támadások valóságosak, mindennaposak” – figyelmeztetett nemrég Carsten Breuer, a Bundeswehr főfelügyelője. A további milliárdok egy része ezért a digitalizációba áramlik majd, beleértve 

• a mesterséges intelligencia alkalmazását, 
• új adatközpontokat 
• és a biztonságos műholdas kommunikáció kiépítését.

Pistorius ambiciózus tervei közé tartozik egy litvániai brigád létrehozása is, amely majdnem ötezer főből állna, és 2027-től állomásozna a balti országban, hogy erősítse a NATO keleti szárnyát. A pluszpénz segít az első ilyen német misszió megvalósításában.