A magyar vasút a kanyarban sincs Kína mérnöki csodáihoz képest – videó a legnagyobb pályaudvarról
Az év első felében több mint 2,24 milliárd alkalommal utaztak a kínai vasúton, ami történelmi rekord. Ez a mérföldkő nemcsak a vasúthálózat mérnöki teljesítményét és folyamatos fejlesztését mutatja, hanem azt is, hogy a nagysebességű vonatok egyre fontosabb szerepet töltenek be az ország mobilitásában – mutat rá a lbhgle.com.
A Kínai Állami Vasúttársaság adatai szerint a 2,24 milliárd utazás 6,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A bővülés hátterében a hálózat folyamatos kiépítése, az új járatok és állomások megnyitása, valamint a vasúti turizmus népszerűségének növekedése áll.
Kína mára a világ legkiterjedtebb nagysebességű vasúthálózatát építette ki, amely 2023 végére elérte a 45 ezer kilométert.
Az országban azóta is sorra emelkednek a világ legnagyobb és legdrágább vasútállomásai. Több száz vasútállomás szolgál végállomásként és megállóként a Kínában közlekedő több ezer nagysebességű járat számára – írja a Chinaairline Travel.
A vasúti közlekedés dinamikus fejlődését jól mutatja, hogy 2025 első felében naponta átlagosan 11 183 személyszállító vonat közlekedett Kínában, ami 7,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ehhez nagyban hozzájárult az új Chongqing Kelet–Qianjiang szakasz megnyitása a Chongqing–Xiamen nagysebességű vasútvonalon, valamint 121 új Fuxing-szupervonat forgalomba állítása a Peking–Sanghaj vonalon, ahol a szerelvények 350 kilométer per órával is képesek haladni, átlagban pedig 292 kilométer per órával.
A kereskedelmi forgalomban alkalmazott csúcssebességet jelenleg a Shanghai maglev, azaz a mágneses vasút képviseli.
A Shanghai-Pudong repülőtér és a városközpont között közlekedő maglevvonalon az elérhető legnagyobb sebesség 460 kilométer per óra, bár a mindennapokban ezt 300 kilométer per órára korlátozzák.
A szolgáltatások kínálata is sokszínűbbé vált. Továbbra is működnek a hagyományos közszolgálati vonatok, új járatok indultak a vidéki térségekbe, és bővültek a határokon átnyúló összeköttetések is.
Az első fél évben több mint 9,1 millió nemzetközi utazás történt, ami 30,1 százalékos bővülés az előző évhez képest. A nemzetközi utazások számának növekedéséhez hozzájárult Kína vízumrendszerének enyhítése és a külföldi turistáknak nyújtott speciális szolgáltatások is. A kísérleti programban a magyarok is részt vehettek. A magyar Konzuli Szolgálat tájékoztatása szerint Magyarországról továbbra is vízummentesen lehet Kínába utazni, ha a tartózkodás hossza nem éri el a 31 napot.
A vasúthálózat bővítése, a nagysebességű vonatok fejlesztése, az új útvonalak és az erősödő nemzetközi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vasút az ország gazdasági növekedésének az egyik fő motorjává váljon.
A rendszer nemcsak a belföldi közlekedést forradalmasítja, hanem Kínát a világ vasúti iparának élvonalába emeli.
A kínai vasúti pályaudvarok igazi mérnöki csodák, az infrastruktúra-fejlesztés csúcsai
Kína legnagyobb vasútállomásai nemcsak közlekedési csomópontok, hanem városi szolgáltatóközpontok is. A több százezer négyzetméteres épületekben üzletek, éttermek, szállodák kaptak helyet. Ezek a létesítmények nemcsak a belföldi nagysebességű járatokat, hanem a nemzetközi összeköttetéseket is biztosítják, és gyakran repülőterekkel, metróvonalakkal integrálódnak, valódi közlekedési csomópontokat teremtenek.
A legnagyobb kínai vasútállomás a Kanton Déli pályaudvar a maga 610 ezer négyzetméteres kiterjedésével, amelyben 28 vágány és 15 peron is helyet kap. A 2010-ben megnyílt létesítmény 13 milliárd jüanba került, és napi 400 ezer utast szolgál ki.
Azonban ha nem csak magát a pályaudvart tekintjük, a Chongqingdong letaszítja a trónjáról.
A legújabb óriási vasúti pályaudvart június végén adták át, és Nyugat-Kína legnagyobb nagysebességű vasúti csomópontja lett. A pályaudvar és a hozzá tartozó integrált közlekedési központ összesen mintegy 1,22 millió négyzetmétert foglal el. Az állomás 15 peronból és 29 vágányból áll, így kulcsfontosságú csomópont a város kiterjedt nagysebességű vasúthálózatában a Kínai Vasúttársaság közlése szerint. A pályaudvarról alább láthat bemutató videót.
A 320 ezer négyzetméteres Peking Déli pályaudvar 6,3 milliárd jüanból épült újjá 2008-ra, 24 vágánnyal és 13 peronnal. Több mint 380 vonatpár közlekedik innen naponta, átlagosan 135 ezer utassal. Napelemes tetőszerkezetével ma Ázsia egyik legmodernebb állomása.
A Hongkong West Kowloon 400 ezer négyzetméter alapterületű, amin 15 vágány kapott helyet. A 2018-ban megnyílt földalatti terminál több mint 84 milliárd hongkongi dollárba került, amivel a világ egyik legdrágább állomása lett.
A kínai vasúti infrastruktúra folyamatos bővülésének árnyoldala
A kínai vasúttársaság 2024 őszére közel ezermilliárd dollár adósságot halmozott fel. A The Wall Street Journal szerint Kína évente több ezer kilométer hosszú vonalakat épít, amelyek gazdasági hasznossága kérdéses, hiszen sok régióban a kihasználtság jóval alacsonyabb a vártnál. Ennek következménye a „szellemállomások” jelensége, azaz a hatalmas pályaudvarok, amelyekre alig érkeznek utasok. Ezek évtizedekig üresen állhatnak, miközben fenntartásuk tovább növeli az adósságot.
A rohamléptékben bővülő vasúti infrastruktúra az országon belüli utazási időket drasztikusan lecsökkentette, a pályaudvarok pedig városrészeket alakítottak át modern közlekedési csomópontokká.
A rendszer fenntarthatósága ugyanakkor kérdéses az amerikai lap szerint. Hatalmas az adósság, az alacsony forgalmú állomások és a folyamatos bővítési kényszer pedig arra figyelmeztetnek, hogy a vasúti beruházások a pénzügyi stabilitásra is veszélyt jelentenek.
A vasútban a magyar kormány is lehetőséget lát
Mint a Világgazdaság beszámolt róla, több országos jelentőségű, nemzetközi forgalmat is bonyolító pályaudvar fejlesztése kezdődhet el magántőkével. Lázár János tetemes összeget mozdítana meg egy-egy forgalmas pályaudvar felújítására. A MÁV-csoport állomásmegújítási programjában 14 vármegyében több mint 30 helyszín újulhat meg összesen 15 milliárd forintos keretből.
Több nagy pályaudvar fejlesztéséhez azonban kizárólag magántőkét vonna be a magyar kormány. A Világgazdaság megkeresésére az építési és közlekedési minisztérium közölte, hogy a minisztérium és a MÁV-csoport „az állomásmegújítási programmal párhuzamosan dolgozik azon az új pályázati konstrukción is, amely a vasútforgalmi szempontból legnagyobb állomások esetében nyit teret a magántőke bevonása előtt a magyar vasút megújításában".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.