Japán még jobban eladósodik a vámok miatt
A japán kormány újabb pótköltségvetés benyújtását tervezi a parlamentnek, hogy csökkentse az amerikai vámok okozta gazdasági károkat, bár ez tovább nehezítené az ország egyébként is romló pénzügyi helyzetét. Ráadásul kiemelkedően magas minimálbér-emelés is várható az idén a szigetországban, ami tovább terheli a vállalatokat.
A pótköltségvetés lehetőségéről hétfőn beszélt Isiba Sigeru kormányfő, akinek kisebbségi kormányára a júliusi alsóházi választáson elszenvedett vereség után egyre nagyobb nyomás nehezedik az ellenzék részéről, hogy növelje a kiadásokat és csökkentse az áfakulcsokat.
A szigetországban április elejétől március végéig tart a pénzügyi év,
a pótköltségvetést így várhatóan a szeptemberi ülésszak idején terjesztik a parlament elé.
Bár Tokiónak sikerült júliusban kereskedelmi megállapodást kötni az Egyesült Államokkal, és 15 százalékban szabták meg a Japánból származó importárura vonatkozó vámokat, az egyelőre nem világos, hogy sikerül-e ugyanerre a szintre lealkudni az autókra és az alkatrészekre vonatkozó tarifákat is – emlékeztetett a Reuters. Isiba ennek elérése érdekében kész találkozni Donald Trump elnökkel.
Aláírt megállapodás nincs a két ország között, amiért az ellenzék élesen bírálta a kormányfőt a hétfői parlamenti ülésen. Isiba azzal védekezett, hogy minden részlet dokumentumba foglalása időben eltolta volna a vámok csökkentését.
Ez volt a legnagyobb félelmünk. Trump nem tipikus tárgyalófél, és bármikor felrúghatja a szabályokat
– idézte a miniszterelnököt egy másik tudósításában a brit hírügynökség.
Nem tudni, mekkora lesz az új pótköltségvetés
Isiba arról nem volt hajlandó nyilatkozni, mikor kerülhet sor egy újabb személyes találkozóra az amerikai elnökkel. A helyzetét nehezíti, hogy még a saját Liberális Demokrata Pártjában is egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy vállalja a felelősséget a júliusi vereségért, és mondjon le a posztjáról.
Ami pótköltségvetést illeti, az szinte mindennapos gyakorlattá vált Japánban a gazdasági ösztönzés érdekében, és a fiskális politika is laza marad még azután is, hogy más országok visszafogták a koronavírus-járvány miatt hozott válsághelyzeti kiadásokat.
Isiba nem beszélt arról, hogy mekkora lehet pontosan a következő pótköltségvetés, de egyes elemzők arra számítanak, hogy
elérheti a tízezermilliárd jent, ami további adósságkibocsátást tenne szükségessé.
(Egy jen 2,34 forint.)
Az idei költségvetés már enélkül is 115,5 ezermilliárd jen, aminek a 24,5 százaléka megy adósságtörlesztésre. Ez a teher tovább nő majd, mivel a jegybank újabb kamatemelésekre készül.
Az élelmiszerek, köztük a rizs árának emelkedése miatt az ellenzék áfacsökkentést szorgalmaz; az jelenleg 10 százalék, az élelmiszerekre pedig 8 százalék. A fiskális héjának tartott Isiba azonban óvakodik ettől a lépéstől, mert szükség van a bevételre az elöregedő népesség szociális kiadásaira.
A sorozatos ösztönzőcsomagok miatt a japán adósságállomány már így is a GDP 250 százaléka – a legmagasabb a fejlett gazdaságok között.
Minimálbér-emelés a fogyasztás felpörgetésére
Ha mindez nem lenne elég, a munkaügyi minisztérium illetékes bizottsága 6 százalékos minimálbér-emelést javasol az idei pénzügyi évre, ami a Nikkei szerint
a legnagyobb ugrás lenne legalább 2002 óta.
A reálbér növelése régóta első számú prioritás Japánban, ahol a tartós infláció visszafogja a fogyasztást. A javasolt emelés után óránként 1118 jen (2600 forint) lenne a minimálbér, de Isiba tavalyi ígérete szerint az évtized végére a cél az 1500 jenes szint elérése.
Az emelésnek nagy a jelentősége, mert a többi fejlett gazdasághoz képest viszonylag magas, 2022-ben 19,2 százalék volt a minimálbéren foglalkoztatottak aránya.
