Kínos: Oroszország helyett Ukrajnát találták telibe az amerikai olajszankciók – beindult a drágulás és nincs megállás
Az ukrán üzemanyagpiac a nyár végén és az ősz elején szokatlanul stabil volt, hosszú hetekig alig mozdultak az árak. Ez a csend azonban novemberre megszűnt. A piacra jellemző lassú hullámzást most látványosabb mozgások váltották fel, ami érthetően aggodalommal tölti el az autósokat.
Az elmúlt hetek áremelkedése szinte teljes egészében külső piaci tényezőkre vezethető vissza. Ukrajna üzemanyagának döntő többsége európai finomítókból érkezik, és a kontinens ellátási viszonyait most jócskán átrendezte az EU 19. szankciós csomagja. A döntés értelmében az EU megtiltotta azoknak az üzemanyagoknak az importját, amelyeket olyan országokban állítottak elő, amelyek orosz nyersolajat használnak, még akkor is, ha ezek az országok maguk nem állnak szankció alatt.
Így került feketelistára többek között Törökország és India is, amelyek az elmúlt évben a globális kőolajpiac fontos finomítói lettek.
A tiltás egyetlen tollvonással megborította az európai ellátási láncot, és átmeneti „turbulenciát” okozott a piacon.
Az ukrán üzemanyagpiac is megsínyli az amerikai szankciókat
Ezt a helyzetet tovább erősítették az Egyesült Államok szankciói a Rosznyefty és a Lukoil cégeire, illetve leányvállalataira. Bár Ukrajna közvetlenül nem vásárol orosz eredetű üzemanyagot, a világpiaci kínálat szűkülése miatt Európa alternatív forrásokat kezdett keresni, ami az árak fokozatos emelkedéséhez vezetett. A dízelpiac különösen érzékeny erre, hiszen az európai közúti és mezőgazdasági géppark nagy része továbbra is dízelüzemű. A kereslet tehát nem csökken, miközben átmenetileg kevesebb a késztermék.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy több közeli finomító is részleges leállásra vagy karbantartásra kényszerült.
- Októberben a litván Orlen finomítója hosszabb karbantartási ciklust hajtott végre,
- a szerbiai Gazprom NIS üzemét szankciós okokból le kellett állítani,
- Magyarországon és Szlovákiában több finomító csak korlátozott kapacitással működött.
- Emellett Romániában szigorították az ellenőrzéseket a határon, ami tovább lassította a szállítmányokat. Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy
Ukrajna októberi üzemanyagimportja mintegy 15 százalékkal elmaradt a tavalyi októberi értéktől.
A szakértők hangsúlyozzák: valódi hiány nem alakult ki, csupán az ellátási lánc átmeneti zavaráról van szó. Dmitro Ljouskin logisztikai szakértő úgy fogalmaz:
A piac most egyszerre több irányból kapott terhelést, és idő kell ahhoz, hogy minden szereplő alkalmazkodjon az új beszerzési feltételekhez.
Hozzátette: a gázolaj „érzékeny” termék, ezért ha a készletmozgások akár rövid időre is bizonytalanná válnak, az árak gyorsabban reagálnak.
Miért a dízel drágul jobban?
A dízel árának meredekebb növekedése nem meglepő.
- Európában a személyautók egy része, a tehergépjárművek döntő többsége és a mezőgazdasági gépek szinte teljes köre dízelüzemű.
- A kereslet emiatt alapvetően magas,
- a pánikvásárlások pedig tovább növelik a nyomást.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a lakosság érzékelhetően hajlamos „biztonsági készleteket” felhalmozni, ha az árak növekedését látja, így a pszichológiai tényezők is szerepet játszanak.
Szerhij Kujun, az A95 csoport vezetője rámutatott, miközben a világpiaci olajárak stabilak vagy enyhén csökkennek, az ukrán nagykereskedelmi dízelár egyetlen hónap alatt 6 hrivnyával (48 forinttal) emelkedett. Fontos azonban kiemelni: ezt a 6-7 hrivnyás (48-56 forintos) növekedést sokan félreértelmezik, és úgy tekintenek rá, mintha ez a háborús időszak teljes drágulása lenne. Valójában azonban a kép ennél jóval összetettebb.
- A háború előtt a dízel literje 30 hrivnya körül mozgott (kb. 237 forint),
- 2022 tavaszán viszont a célzott orosz támadások miatt 50-52 hrivnyára ugrott (kb. 395-411 forint).
- Ehhez a háborús csúcshoz képest valójában csak 6-7 hrivnyát emelkedett az ár, de
- ez a növekedés már a 2022-es krízis utáni, stabilizált szintről indult.
- A mostani drágulás így nem a válság visszatérését jelzi, hanem a piaci alkalmazkodás szokásos reakcióit.
Közeledik az új év: jön az adóemelés
A helyzetet tovább árnyalja, hogy január 1-jétől emelkednek az üzemanyagokra kivetett jövedéki adók. Ez a gázolajra és a benzinre is hatással lesz. Bár az adóemelés aránya nem óriási, literenként várhatóan 1-1,5 hrivnyával (8-12 forinttal) növeli majd az árakat.
A kereskedők azonban a gyakorlatban már december közepétől beárazzák az új pluszköltséget, vagyis a drágulás már karácsony előtt megjelenik.
Dmitro Ljouskin szerint a nagykereskedelmi szerződéseket jellemzően december 15-e körül kötik meg, és mindenki tudni fogja, hogy az üzemanyag januárban már magasabb adóval érkezik. Ez pedig azonnal beépül a végfelhasználói árakba.
A legtöbb elemző szerint
- a dízel ára további 2-2,5 hrivnyával (16-20 forinttal) nőhet decemberben.
- A benzin és a cseppfolyósított gáz (LPG) ára ennél jóval stabilabb marad, és legfeljebb minimális korrekció várható.
- Az általános előrejelzés szerint 2026 elején a 95-ös oktánszámú benzin átlagára 59-60 hrivnya (466-474 forint) körül mozog majd, a dízel pedig hasonló szintet ér el. Ezek az értékek nem extrémek, főképpen a 2022-es árrobbanáshoz viszonyítva.
Áramfejlesztők és többletfogyasztás
A tél közeledtével sokan tartanak attól, hogy az áramszünetek miatt újra tömegesen indulhat meg a generátorvásárlás, és ez jelentősen megnövelheti a dízel iránti keresletet. A szakértők szerint azonban ennek hatása legfeljebb a piac 10 százalékát érintheti. Szerhij Kujun úgy fogalmazott: még ha nő is a generátorhasználat, az ország importkapacitása ma már részben épp a 2022-es válság tapasztalatai miatt kellően rugalmas ahhoz, hogy ezt kezelje.
