Háború, vagy halál: ezt üzeni Ursula von der Leyen mesteri terve – egy életre eldől a sorsa az uniós tagállamoknak

Ha Oroszország nem fogadja el külföldön rekedt hatalmas vagyona elkobzását, Brüsszel új mesterterve beleverheti az utolsó szöget a Washington szorgalmazta béketerv koporsójába. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök célja végleges megoldást biztosítani a hatalmas támogatásokat felemésztő Ukrajna további támogatására, amely nélkül az Oroszországgal háborúzó ország összeomlana. A legújabb javaslat legyőzné Belgium ellenállását, ugyanakkor pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamokra zúdít olyan kockázatokat, amelyeket csak a Kreml letörésével nem kellene viselniük. Európa sorsa a december 18-19-ei EU-csúcson dőlhet el, az óra ketyeg. Ukrajna támogatása háború vagy béke kérdésévé válik, minden eddiginél nyíltabban.

Eurószázmilliárdokról van szó, amelyek a korrupciós botrány közepette háborúzó Kijevbe tartanának, 

A hatalmas összeget a versenyképességi problémákkal és magas energiaárakkal küzdő Európai Unió biztosítaná. A módszerre von der Leyennek három javaslata volt, ez szűkült a múlt héten egyre, amelyet a súlyosan érintett Belgium még mindig ellenzett. 

A belgák leszerelésére ehhez tettek hozzá  most olyan elemeket, amely pénzügyi aggodalmaikat kezelné, de akár végleges akadályt gördíthetnek a békekötés elé, pénzügyileg érdekeltté téve az oroszok vereségében olyan nehézsúlyú uniós tagállamokat, amelyek pénzügyi nehézségekkel küszködnek, illetve hatalmas kiadási vállalásaik vannak.

Ukrajna támogatása: egyenként is tízezermilliárd forintnyi terheket helyeznek tagállamokra

A három eredeti javaslat: 1. összekalapozni a pénzt a tagállamoktól (nem sikerült), 2. közös hitelt felvenni (egységes tagállami támogatás kellene hozzá, de nincs), 3. a befagyasztott, jórészt a brüsszeli Euroclearnél lévő orosz vagyont felhasználni – de ezt Belgium ellenzi, attól tartva, hogy az egész tartozás rájuk hullhat végül vissza, rövid távon pedig megakadályozza a békekötést.

Von der Leyenék két héttel az uniós csúcs előtt már csak a harmadik javaslatot védték. A friss fordulat: beleolvasztanák a másik kettő elemeit, és a belga pénzügyi aggályokat leszerelendő a tagállamoktól kalapoznának garanciákat az ukrajnai pénzesvonatok indítása mögé – amelyeknek menniük kell, vagy Kijev áprilisra kifogy a pénzből, és akkor nincs háborúzás.

Összesen 210 milliárd eurót kell garantálni, és messze a legnagyobb terheket a Politico megszellőztette mesterterv szerint a legnagyobb európai gazdaságok viselnék: 

• Németország (51,3 millárd eurós garancia = csaknem 20 ezermilliárd forint), 
• Franciaország  (34 milliárd euró),
• és Olaszország (25,1 milliárd euró. De jutna 18,9 milliárd euró – ha nem utasítják el, növelve a többiek terveit – annak a Spanyolországnak is, amely a nyári NATO-csúcson a katonai szövetség tagjai közül egyedüliként elutasította védelmi kiadásainak meredek növelését, vállalva Donald Trump amerikai elnök haragját is.

Gyenge vállakra nehezedik a teher: Oroszország nem győzhet, ha nem akarnak összeroppanni

Garanciáról, nem direkt fizetési kötelezettségről van szó – Ukrajna az orosz vagyont kapja meg, amelyre Kijev igényt is tart. 

Ez azonban orosz vagyon, amelyre természetesen gazdája, Moszkva is igényt tart. A kérdés, hogy hajlandó-e lemondani róla valamely más előnyökért cserébe, akár a békekötésért. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy nem, és az oroszok e békekötést se tartják sürgetőnek, mert úgy vélik, az idő nekik dolgozik. 

Ha Kijev pénzt kap, és tovább harcolhat, az oroszok pedig nem sietnek békét kötni, annak az lehet a következménye, hogy az amerikai kísérlet a béke kicsiholására kisiklik. 

Amennyiben azonban valamikor a távolabbi jövőben befejeznék a háborút, az orosz vagyon kérdése mindenképpen előkerül. Orosz győzelem esetében Moszkva bizonnyal igényt tart rá, és akkor előkerül, ki vállalta a garanciát – ezek az államok pedig ellenérdekeltek lesznek a békekötésben.

Vagyis számukra csak a további harc, vagy az oroszok legyőzése lesz pénzügyi értelemben elfogadható: győzelem, vagy halál. Most dől el, előáll-e ez a szituáció. Ha megnézzük, milyen pénzügyi helyzetben lévő országok vállára helyezik az eurótízmilliárdos garanciákat, még tisztább a kép: nem engedhetik meg maguknak a pénzügyi kudarcot, ahogy vezetőik a politikait sem.

Az EU legeladósodottabb államaira helyezik a terhet

Az említett öt, az új garanciaterhek által leginkább érintett tagállam Németország kivételével az unó legeladósodottabb tagállamai közé tartoznak. 

Az ötből négy főszerepet játszott az eurózóna másfél évtizeddel ezelőtti válságában, az ötödik Németország pedig a többiek kisegítésében. A németek azonban pont az idén "engedték el" a kiadási féket, máris hatalmas, eurószázmilliárdokra rúgó kötelezettséget vállalva a következő évekre. Erre jön az 50 milliárd+ garancia.

Az Európai Uniós tagállamok átlagos GDP-arányos adóssága 80,7 százalék volt 2024 végén, ez euróövezeté 87,1 százalék. Ehhez képest a legutóbbi adatok szerint a következőképpen néz ki az érintett öt nagy adóssága:

• Belgium 103,9 százalék, 
• Franciaország 113 százalék, 
• Németország 62,2, 
• Olaszország 135,
• Spanyolország 102 százalék.

A fontos lábjegyzetek: 

• a belgiumi kiskereskedelmi forgalom a háború kitörése óta fonnyad,
• a franciáknál tavaly óta sorban buknak meg a kormányok, mert nem képesek megoldani a költségvetés problémáit,
• a németek az idén tavaszi kormányváltáskor 500 milliárd eurós plusz költségvetési kiadási programot fogadtak el,
• Olaszország Giorgia Meloni kormányzása alatt évtizedes költségvetési problémák után stabilizálta költségvetését, de hatalmas adóssága tovább növekszik, és az euróválság óta az olaszok életszínvonala csökken,
• a spanyolok elkölthető jövedelme mindössze 1,6 százalékkal nőtt 2010 óta, miközben az uniós átlag 20 százalék volt (a magyar 2008 óta például 68 százalékkal javult).