Trump Kína karmai közé hajtja a német iparvállalatokat, Peking beruházási dömpinget köszönhet az amerikai elnöknek

A német vállalatok figyelme egyre inkább Kína felé terelődik, s ezt az ott befektetett működő tőke dinamikus növekedése is egyértelműen jelzi. A Reuters által kigyűjtött adatok szerint a német vállalatok kínai beruházásai négyéves csúcsra futottak 2025-ben. Az IW gazdasági intézettől származó legfrissebb adatok azt mutatták, hogy a kínai beruházások tavaly január és november között összesítésben meghaladták a 7 milliárd eurót, ami 55,5 százalékos növekedés a 2024-es 4,5 milliárd euróhoz képest. 

A beruházási adatok azt mutatják, hogy Donald Trump hivatalba lépésével eluralkodott agresszív kereskedelempolitika, beleértve az EU-ból importra kivetett durva amerikai vámokat, arra késztette Európa legnagyobb gazdaságának iparvállalatait, hogy alternatívaként Kínára összpontosítsanak. 

A német cégek a csekkfüzetükkel szavaznak

Eközben az egész világ elfelé mozdul a kiszámíthatatlanul változó gazdaságpolitikát folytató, a vámokkal folyamatosan fenyegetőző Egyesült Államoktól, sorra születnek a Trump számára kellemetlen kétoldalú kereskedelmi és beruházási egyezmények, elég a legfrissebbre az EU és India közöttire gondolni, vagy a dél-amerikai államokkal kötött, sok helyről kritizált Mercosur-egyezményre. 

Ráadásul az is birizgálja az amerikai elnök egóját, hogy ha jó alternatív üzletek születnek az ő kihagyásával. A Kanada és Kína között körvonalazódó kereskedelmi megállapodásra 100 százalékos kanadai büntetővám kiszabásával fenyegetőzött a minap Trump, Dél-Koreát pedig a megállapodásuk állítólagos be nem tartására hivatkozva most 25 százalékos sarccal próbálja jobb belátásra bírni.

Máshová tartanak a német beruházások 

A működőtőke-export összetétele is a német–amerikai gazdasági viszony erős romlására utal, a Bundesbank adatai szerint tavaly február és november között 10,2 milliárd eurónyi német tőke érkezett az Egyesült Államokba, 45 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 19 milliárdnál. 

Eközben ugyanebben az időszakban a német export 8,6 százalékkal esett vissza, de ebben a dollár gyengülése is közrejátszott az augusztus végén egyezménnyel zárult EU–USA-vámcsörte mellett. Ilyen alacsony német exportvolumenre 2010 óta nem volt példa – leszámítva a pandémia két évét.

Berlin eközben a szokásos németes pragmatizmust előtérbe helyezve arra törekedett, hogy a Pekinggel szembeni kereskedelmi és biztonsági fenntartásai közepette megőrizze a legfontosabb kereskedelmi partnerével fennálló gyümölcsöző kapcsolatait. 

Főleg azután, hogy tavaly Kína visszaszerezte a Németország legfontosabb kereskedelmi partnereit felsoroló lista első helyét a 2024-ben őt megelőző Egyesült Államoktól, igaz, az még a Biden-elnökség alatt történt. Kína akkor visszaesett az ötödik helyre.

– hangsúlyozta a Reutersnek Jürgen Matthes, az IW intézet nemzetközi gazdaságpolitikai vezetője, utalva a helyi ellátási láncok megerősítésének tendenciájára. Egyre többen gondolják úgy, hogy a kínai piacot helyi gyártással kell kiszolgálni, mentesülve így a vámkockázatoktól és egyéb beszállítási bizonytalanságoktól. A Reuters példaként a

• BASF,
• Infineon,
• Mercedes-Benz,
• Volkswagen

alkotta kvartettet említi, amelyek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ne erősítsék jelenlétüket az autógyártásban és a vegyiparban is világelsővé előlépett kínai gazdaságban, amely mind a gyártást, mind az értékesítést tekintetve kiemelt piacuk is egyben.

De nem csak ők, a kisebb német vállalatok is aktivizálták magukat a kínai piacon. Példa erre a Sülysápon és Vecsésen gyártóbázissal rendelkező ventilátor- és motorgyártó EBM-Papst csoport, amely nemrég 30 milliót eurót fordított kínai tevékenységének bővítésére. Ez a teljes beruházási keret ötöde. 

Az autóipari beszállító szerint ott kell termeljenek, ahol az ügyfeleik vannak. És Amerikában is vannak, ezért ottani üzletáguk fejlesztését sem hanyagolják el.