Megpróbálták eltitkolni: három hétig rakéták nélkül maradt Ukrajna, a fészerből kaparták elő a használható fegyvereket – saját katonáik is azt mondták, ez már túl sok
A jelentések szerint az ukrán pilóták és műszaki személyzet kénytelen volt minden bevethető eszközt felkutatni és hasznosítani a raktárakban, amíg nem kaptak újabb rakétákat. Néhány katona úgy jellemezte a helyzetet, hogy „a fészerből kellett előkaparni” mindent, ami még fegyverként használható és az állandó készlethiányt és az improvizált megoldásokat már elviselhetetlen tehernek nevezték.
Az ellátási lánc összeomlott, fegyver nélkül háborúztak
Az ukrán légierő F–16-os vadászgépei több mint három héten át rakéták nélkül maradtak, miután a nyugati partnerektől érkező fegyverszállítmányok átmenetileg elapadtak éppen akkor, amikor Oroszország nagyszabású téli légitámadásra készült a Reuters jelentése szerint.
- A helyzet mentése érdekében régebbi készletekből, félretett alkatrészekből, sőt már korábban kivont rakétákból próbáltak működő fegyvereket összeszerelni;
- azonban a vadászgépek nem rendelkeznek elegendő levegő–levegő rakétával, jelentősen lecsökken a drónok, pilóta nélküli légijárművek és manőverező robotrepülőgépek elleni hatékonyság.
A készlethiány éppen akkor következett be, amikor Moszkva újabb nagyszabású drón- és rakétakampányt készített elő az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Ilyen hadműveletekben az ukrán légvédelemre kulcsszerep hárul, hiszen a vadászgépek és a földi légvédelmi rendszerek együtt képesek elfogni az érkező drónok és rakéták bizonyos százalékát.
Ukrajna légvédelmi képessége nagyrészt a külföldről érkező rendszerekre és lőszerekre épülnek. A F–16-osok Ukrajna számára stratégiai jelentőségű eszközök, a nyugati országok csak hosszú diplomáciai és katonai egyeztetések után kezdtek ilyen típusú repülőgépeket átadni, hogy erősítsék az ukrán légvédelmi képességeket. Ezek a gépek elvileg hatékonyan képesek elfogni a nagy számban bevetett orosz drónokat és rakétákat, ám
a rendszer csak akkor működik, ha folyamatos az utánpótlás a megfelelő fegyverzetből.
Számos ukrán katona nyíltan kifejezte elégedetlenségét már február elején. Egyesek azt nyilatkozták, hogy az állandó készlethiány és az improvizált megoldások már elviselhetetlen terhet rónak a személyzetre. Az háború infrastruktúra elleni támadásai során az orosz hadsereg rendszeresen több száz drónt indít egyetlen éjszaka alatt, amelyek hatalmas pusztítást végeznek.
Volodimir Zelenszkij folyton kér, de egyre ritkábban kap
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Kijev igyekszik hosszabb távú megoldásokat találni az ellátási láncának biztosítására. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februárban arról beszélt, hogy az ország megállapodásokat kötött új harci repülőgépek beszerzéséről, köztük svéd Gripen és francia Rafale típusokról.
Az ukrán vezetés célja egy mintegy 250 modern repülőgépből álló flotta létrehozása, amely hosszabb távon csökkentheti a jelenlegi kapacitásbeli hiányokat.
Szakértők szerint az új repülőgépek küldése nem megoldás Ukrajna hadereje számára, amiért a modern vadászgépek működtetéséhez folyamatos fegyver-, alkatrész- és kiképzési utánpótlás szükséges. Amennyiben a logisztikai lánc bármely pontján fennakadások keletkeznek, a rendszer gyorsan sebezhetővé és kiszolgáltatottá válik.
