Elijeszti a turistákat az iráni háború Ciprustól, Görögország is kieshet a nyaralási célpontok közül
Az iráni háború nem csupán a globális energiapiacot borította fel és az ellátási láncokban okoz egyre súlyosbodó fennakadásokat és hiányokat, de a turistaszezont is tönkreteheti azokban a dél-európai országokban, amelyeknek a gazdasága nagyban függ ettől az ágazattól. A ciprusi turizmus már érzi a negatív hatást, egyre többen mondják vissza a foglalásokat, az újak száma pedig drasztikusan visszaesett.

Az Európai Unió tagállamai közül csak Ciprust érinti közvetlenül is a háború, amelynek már a legelején iráni dróntámadás érte a szigeten lévő brit légibázist. Az ország védelmének megerősítéséhez több európai ország csatlakozott, többek között Olaszország is küldött hadihajót.
A március eleji dróntámadás után azonnal elkezdődött a szállodafoglalások lemondásának áradata: a Reuters tudósítása szerint a rövid távra szóló bérbeadások napi
lemondási aránya a konfliktus előtti körülbelül 15 százalékról az azt követő napokban elérte a 100 százalékot is.
A foglalásokat nyomon követő amerikai AirDNA adatai szerint ez a szám azóta csökkent ugyan, de március 21-ig 45 százalék körül maradt. Enyhe emelkedést tapasztaltak a lemondási arányokban Görögországban és Törökországban is.
Az olyan fapados légitársaságok, mint az EasyJet és a Jet2 is arról számoltak be, hogy csökken a Ciprus és a több iráni rakétatámadást elhárító Törökország iránti kereslet, és inkább a Földközi-tenger nyugati fele, például Spanyolország felé helyeződött át, de sokakat elijesztenek az olajárrobbanás miatt emelkedő jegyárak is.
A ciprusi gazdaság megérzi, ha visszaesik a turizmus
Egyelőre nem látszik a konfliktus vége, így aztán marad a potenciális külföldi vendégek óvatossága is. Hrisztosz Anhelidesz, a Ciprusi Szállodatulajdonosok Szövetségének főigazgatója közel 40 százalékos csökkenésről számolt be a márciusi és az áprilisi foglalásokban.

A ciprusi szállodaigazgatók már csak abban bíznak, hogy a helyzet javulni fog nyárra, a turistaszezon csúcsa idején. Erre azonban kevés a remény, ha májusban sincs változás.
A turizmus kulcsfontosságú a sziget gazdasága számára, a Cyprus Mail februári tudósítása szerint tavaly
- a GDP 14 százalékát adta
- a 2024-es 13,1 százalék után.
A háború így visszaveti az ország növekedési kilátásait is. A jegybank a héten
a korábban jelzett 3 százalékról 2,7 százalékra rontotta a növekedési előrejelzését
arra az esetre, ha a közel-keleti konfliktus két hónapig tart.
Görögország iránt is csökken a kereslet
A görög gazdaság még inkább függ a turizmustól, amely a Market Watch összesítése szerint a munkavállalók 20 százalékát foglalkoztatja, közvetlenül és közvetve pedig a GDP 30 százalékát adja.

A negatív hatás már ott is érzékelhető és tartósnak tűnik. Az ország legnagyobb légitársasága, az Aegean Airlines két számjegyű csökkenést tapasztalt az egyik legfontosabb piacról, Izraelből, valamint a Perzsa-öböl államaiból a nyári foglalásokban az iráni konfliktus kezdete óta.
A turisztikai szövetség, a SETE szerint csökkent a kereslet Görögország legnagyobb piacain, Észak-Európában és az Egyesült Államokban is.
A brit turisták viszont nem törődnek a veszéllyel.
A Greek Herald tudósítása szerint márciusban olyan mennyiségben özönlenek például Alóniszosz szigetére a háborúhoz közelebb lévő Egyiptom és Törökország helyett, hogy a foglalások száma meghaladja a szállodai helyekét.
A brit külügyminisztérium ugyanis a Money-Tourism szakportál beszámolója szerint változatlanul biztonságos úti célként kezeli Görögországot, ahogyan Ciprust is.


