A Bank of England kedden közölte, hogy az inflációhoz kötött hozamú állampapírokra is kiterjesztik az eszközvásárlási programot. Hétfőn még azt kommunikálták, hogy pénteken lezárják a programot. Igaz, a megvásárolható napi kötvénymennyiséget 10 milliárd fontra emelték. Ennek ellenére is meglepő, hogy keddtől péntekig napi 5 milliárd fontnyit vásárolnak a kiskereskedelmi árindexhez kötött, vagyis inflációvédett kötvényekből.
Szeptember végén rontott a piacra a londoni jegybank, miután a brit kormány adócsökkentési terve, mely a piacokat a Reaganomics időszakára emlékeztette, súlyos eladási pánikot váltott ki a kötvénypiacon. A Bank of England 50 milliárd fontnyi állampapír kényszerlikvididálásától tartott, s ezért keményen odaállt a piac vásárlói oldalára. Mint kiderült a kötvényeladási hullámot ezúttal a nyugdíjalapok gerjesztik, mégpedig egy olyan elterjedt piaci stratégia miatt, melynek elsődleges célja a kamatmozgások negatív hatásának tompítása.
Hogy kerülnek a képbe az inflációvédett kötvények?
Úgy, hogy a biztonságra törekvés iskolapéldájának számító inflációvédett kötvények, idén az egekbe szökő ellenére is elég gyengén muzsikálnak a piacon. Márpedig
a nyugdíjalapok eszközkezelői nagy pozíciókat építettek inflációvédett államkötvényekből.
A piac képe azt mutatja, hogy a Bank of England eddigi lépései, melyek főként a nyugdíjalapok védelmét célozták, nem nyugtatták meg a befektetőket. A jegybank elismerte, hogy minden erőfeszítése ellenére hétfőn az Egyesült Királyság államadósságának további jelentős átárazását tapasztalta, s különösen megcsúsztak a kiskereskedelmi indexhez kötött állampapírok, amelyek az inflációtól védenék a befektetőket. Sőt,
épp ezen a piacon a legvalószínűbb az öngerjesztő eladási pánik kialakulása.
A The Wall Street Journal szerint londoni eszközkezelők bírálták a jegybankot, amiért nem fordult már korábban az inflációvédett állampapírok piaca felé, s úgymond „kikényszerítették” az újabb intervenciós fordulatot.
