A 2022-es év olyan tőzsdei mészárlást hozott magával, amire több mint egy évtizede nem volt példa.
Az év során rég nem látott mélységekbe zuhantak a nagy részvényindexek: a Nasdaq Composite indexe éves viszonylatban 35 százalékos mínuszban van, az S&P 500 mutatója majdnem 21 százalékot esett idén, de a Dow Jones ipari átlagindexe sem úszta meg 2022-t ép bőrrel, 9,7 százalék körüli mélyrepülésben van, de volt már 20 százalékos mínusz alatt is az idén.
Az S&P 500 kurzuscsökkenésének 95 százalékáért pedig mindösszesen öt nap felelős a MarketWatch összesítése szerint, melyek adott esetben vagy elindították a lejtőn az árfolyamot, vagy tovább tolták az árokba az indexet. Ezt az öt napot pedig érdemes górcső alá venni, mivel sokat elmondanak a piac idei momentumairól, és jó esetben ezekből még tanulni is lehet a jövőre vonatkozóan.
Április 29.
A tavaszi nap során az S&P 500 3,9 százalékot zuhant, ezzel az idei (holtversenyben) negyedik legrosszabb napját zárva. Az esés legfőbb kiváltó oka a nagy cégek bevételi adatainak várakozásokon aluli alakulása volt, az e-kereskedelmi óriások rossz negyedéves jelentése pedig csak hab volt a tortán.
Május 5.
Az index 3,6 százalékos gödörbe került aznap, az esés leginkább valószínű kiváltó oka az azt megelőző napon megszólaló Fed-elnök, Jerome Powell volt. A Federal Reserve feje ugyanis mindenkit megnyugtatott egy ülés utáni sajtótájékoztatón, hogy nem terveznek 50 bázispontot meghaladó kamatemeléseket végrehajtani, majd erre alaposan rácáfolva belekezdtek az elmúlt évek legnagyobb kamatemelési dömpingjébe, négyszer is 75 bázispontot emelve egyhuzamban az alapkamaton.
Május 18.
A Target amerikai áruházlánc első negyedéves teljesítménye jelentős mértékben elmaradt a várakozásoktól, olajként szolgálva a lappangás tüzére, amelyet mindössze egy nappal korábban gyújtott be a Walmart azzal, hogy szerinte az amerikai fogyasztók nem lesznek képesek megbirkózni az inflációs nyomás okozta áremelkedésekkel, és kénytelenek lesznek visszafogni a költekezésüket.
De Jerome Powell sem segített, aki kijelentette, hogy „bizony fájdalmas lehet a következő időszak” a Fed kamatemelései mellett.
Az S&P 500 index aznap 4 százalékot esett, idei második legrosszabb kereskedési időszakát produkálva.
Június 13.
A nyár legrosszabb napján az index 3,9 százalékot zuhant, ami a harmadik helyre volt elegendő a korántsem impozáns listán. A kiváltó ok a várakozásoknál rosszabb inflációs adatok érkezte volt. Ez volt az első nap idén, amikor az index a tipikusan medvepiacinak tartott tartományban zárta a kereskedést, év eleji értékéhez képest 21,8 százalékos szakadékba kerülve.
Szeptember 13.
Az év legrosszabb napján pedig 4,3 százalékos mínuszt hozott össze az S&P 500, ami 2020 óta egyenesen a legrosszabb nap volt az index életében. A pánik oka az inflációs adatokban keresendő, aznap derült ki, hogy mind a maginflációs, mind az éves inflációs adatok rosszabbak lettek, mint ahogy az elemzők várták.
Az éves 8,3 százalékra, míg a maginfláció 6,3 százalékra emelkedett.
A hatalmas esés mellett azt is érdemes megjegyezni, hogy az idén több napot zárt negatívban az S&P 500, mint pozitívban, ami jókora eltérést mutat a második világháború óta megszokott trendektől.
Az index idén 142 napot fejezett be pirosban, és csupán 107-et zöldben.
