Egész másképp gondolkodnak a kriptobefektetésekből származó nyereségek adózásáról Európa országaiban – derült ki a Binance Tax Watch kiadványának első számából. A Binance Európa és a Független Államok Közösségének adókörnyezetét vette górcső alá, hogy kiderítse, hol milyen irányba halad a kriptoszektor szabályozása.

Bitcoin,On,A,Calculator,And,Individual,Income,Tax,Return,Form
Bitcoin on a calculator and individual income tax return form 1040. tax for the trading of crypto-currencies.The time to pay taxes concept.
Fotó: Shutterstock

A legnagyobb kriptotőzsde hazai kirendeltségének összeállításából kiderült: Fehéroroszországban sokkal jobb kriptokereskedőnek lenni, mint az olasz csizma területén, 

de a hazai kriptobefektetőknek sincs sok oka a panaszra.

Olaszország 2023 januárjától kezdődően a lista egyik legmagasabb sápját veti ki a sikeres kriptokereskedőkre: az éves szinten kétezer euró feletti jövedelmet ilyen formában elkönyvelő befektetők 26 százalékos adóterhet kell, hogy kifizessenek egyéb jövedelem címszó alatt. A vaskos nyereségadó mellett ugyanakkor rámutatnak: az országban a kriptobányászat és a digitális tokenek kibocsátása nem áfaköteles tevékenység, így ezen a fronton nem járnak annyira rosszul a vállalkozók – ezzel azonban természetesen az is jár, hogy az áfakedvezményekre sem jogosultak.

Portugália más irányból közelíti meg a kérdést: a mediterrán ország a kriptobevételeket bevette a személyi jövedelemadó hatálya alá, ami 28 százalékos adókulcsot jelent, a szemfüles befektetők ugyanakkor megúszhatják ezt a sápot, ha legalább 365 napig tartják az adott eszközöket, mivel akkor akár teljes adómentességért is folyamodhatnak. 

Bulgária is szja-irányba tereli a kriptonyereségek adózását, ugyanakkor náluk ez csak tízszázalékos terhet jelent,

már amennyiben a jelenleg kezdeményezett társadalmi konzultáció erre az eredményre jut. A bolgárok azonban lehetővé tennék az adóalap veszteségekkel való csökkentését is, jelentősen zsugorítva ezzel a befektetők terheit.

A románoknál a kriptoeszközök kereskedelméből származó jövedelem tíz százalékos kulccsal adózik, jelenleg pedig tervben van egy külön NFT-szabályozás bevezetése, amely a digitális műveket szellemi tulajdonjogból eredő jövedelemmé tenné. 

Németországban a kriptonyereségek tőkenyereségként adóznak, már amennyiben éves szinten elérik a hatszáz eurós szintet és az eszközöket egy éven belül újraértékesítik. 

Fehéroroszországban mind a kriptobefektetők, mind a kriptotőzsdék minden digitális pénzügyi tevékenysége adómentes, 

a digitális javak kereskedését lebonyolító piacok még a társasági és az áfa megfizetése alól is mentesülnek. 

A tavalyi év során a világ bitconbányászatának közel húsz százalékát lebonyolító Kazahsztán január elsejétől a kriptonyereségeket személyi jövedelemadóval terheli meg, míg a tavalyi év során a bányászatból közel hétmillió dollárnyi adóbevételre tett szert. 

Sok millió forint a tét – egyre többször titkolják el a kriptovagyont váláskor

Annak ellenére, hogy a kriptoügyletek félig-meddig anonimak, a legtöbb esetben mégis detektálhatók – hangsúlyozta a VG Podcastnek Havas-Sághy Gábor IT-szakjogász. Akár több millió forint is foroghat kockán, így tehát érdemes jobban megnézni, hogy az addigi házastárs vajon rendelkezik-e egyéb, eddig ismeretlen megtakarítással.

A nemzetközi viszonyokhoz képest Magyarország a középmezőnyben található: 

itthon a kriptonyereségek után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni,

az adólapot ugyanakkor lehet csökkenteni mind a költségekkel, mind a veszteségekkel, illetve csak akkor kell bármilyen sápot fizetni, ha a bevétel meghaladja a tíz százalékát és a nyereséget át is váltották valamilyen törvényes fizetőeszközre.