Halogatnak a jegybankárok és ennek a forint akár még örülhet is
Egyre több EKB-jegybankár nyilatkozik szeptikusan az eurózóna monetáris hatóságának következő kamatcsökkentéséről, arra hivatkozva, hogy a hitelezési körülmények enyhítéséhez a jelenleginél kedvezőbb inflációs kilátásokra van szükségük, az ezek felrajzolásához szükséges adatokat pedig a következő, júliusi döntő ülés előtt még nem, hanem majd csak a szeptemberi találkozó előtt kapják meg. A forint számára ez akár jó hírt is jelenthet.
Lassítani érdemes az EKB jegybankárai szerint
Boris Vujcic, a horvát jegybank feje, aki egyben az EKB monetáris tanácsának is tagja, egy friss Bloomberg-interjújában úgy nyilatkozott: az továbbra sincs kizárva, hogy akár már júliusban lépjen ismét a jegybank, a hosszabb távú monetáris politikai pályát mégis csak a szeptemberre elérhetővé váló adatok fényében tudják majd biztosabban kialakítani, így bármi történik is a nyári ülésen, a szeptemberi kimenetele minden bizonnyal csak az ősz elején dől el.
Ahhoz, hogy többet tegyünk, több változást kell látnunk. Ha a középtávú inflációs előrejelzések nem laposodnak el, az árt a kamatvágási törekvéseinknek, és fordítva
– emelte ki a horvát jegybankár.
A piacok kifejezetten közelről követik az EKB vélt kamatpályájának alakulását, mivel annak hatalmas hatása van a térség gazdaságának alakulására. A Christine Lagarde-vezette szervezet június eleji ülésén kilenc hónapnyi szigort követően 25 bázisponttal csökkentette mindhárom kamatlábának mértékét, amivel
- az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábai 4,25 százalékra,
- az aktív oldali rendelkezésre állás kamatai 4,5 százalékra,
- a betéti rendelkezésre állás kamatlábai pedig 3,75 százalékra csökkentek.
A litván jegybank feje, Martins Kazaks egy másik interjúban úgy fogalmazott: az EKB-nak nem szabad engednie, hogy a pénzromlás üteme 2026-ot is az inflációs célt jelentő 2 százalék felett kezdje – pedig erre az eurózóna jegybankárainak előrejelzései szerint, melyeket a legutóbbi ülésen egyöntetűen felfelé módosítottak, egyre inkább van esély. Lagarde ugyanis a múltkori döntés indoklása során kiemelte: a bérnövekedési adatok láttán eléggé valószínű, hogy a jegybank az idén már nem tudja a 2 százalékos célszint alá szorítani az inflációt,
sőt, az inflációs cél elérésére még 2025 elején sem kerülhet majd sor.
A módosított EKB-előrejelzések szerint az idei átlagos pénzromlási ráta 2,5 százalék, jövőre 2,2 százalék, 2026-ban pedig 1,9 százalék lehet. A volatilis energiaáraktól megtisztított maginflációs mutató éves átlaga 2,8, 2,2, és 1,6 százalék lehet majd ugyanezen évekre vonatkozóan az eurózónában.
Mit jelent a forint számára az EKB halogatása?
A forint számára alapvetően jó hír, ha az EKB lassan lépked tovább a monetáris szigor enyhítésének pályáján. A dollár ugyanis a múlt heti Fed-döntés után jó hírt kapott azzal, hogy Jerome Powell beszéde is inkább a kivárást sejttette: a dot plot, tehát az egyes monetáris tanácstagok kamatvárakozásait tömörítő rajz mindössze egy kamatvágást mutat az idénre szemben a piacok várakozása szerint kettővel, ami támaszt jelent a zöldhasúnak, és tankönyv szerint rosszat tesz a feltörekvő piaci devizáknak, köztük a forintnak is.
Ezt a fájdalmat azonban az EKB kamatpályája tudja enyhíteni.
Ha Lagarde-ék ugyanis óvatosan folytatják csak az enyhítést, akkor az euró-dollár kamatkülönbözet nem nyílik túlzottan tágra, ami támaszt jelent az eurónak, és a forint számára is jó hírként szolgál, mivel a forint általában az euró dollárral szembeni mozgását követi, csak nagyobb kilengésekkel. Ehhez azonban az kell, hogy az MNB se vágjon túl nagyot túl gyorsan a hazai kamatokon: a Matolcsy György vezette jegybank itthon kedden dönt az irányadó kamatról, ezzel kapcsolatban az elemzői konszenzus 25 bázispontos csökkentést vár.
