Visszanyerheti-e régi fényét a természetes gyémánt?

Bár az ékszerekhez használt nyers gyémántok piaca a történelem egyik legsúlyosabb visszaesését nyögi, a bányászok abban bíznak, hogy a 83,5 milliárd dolláros ágazat újjá fog éledni, miután az őket korábban sarokba szorító mesterséges drágakövek gyártói és kereskedői is a bevételek zuhanásával és egy sor egyéb problémával szembesülnek.

Bár korábban a szintetikus gyémántokat csak az iparban – például a víztisztításban, valamint a csiszoló- és fúrógépekben – használták, a mesterséges drágakövek az elmúlt évtizedekben az ékszerműhelyekben is megjelentek, villámgyorsan felforgatva a piacot. Ám most kiderült, hogy az alacsony ár a műkövek vesztét okozhatja.

– mondta a Financial Timesnak Paul Zimnisky, egy független iparági elemző, aki szerint az „exkluzivitás”, amely a piacot a jelenlegi méretére hizlalta, most megmentheti az ágazatot.

A műkövek ideálisak voltak az ékszerészek és a vásárlók számára is: a világ egyik legtúlárazottabb alapanyagát laboratóriumokban készített, olcsó alternatívára lehetett cserélni, amelyek minősége a legtöbb esetben meghaladta a földből bányászott drágakövekét.

Repedések a gyémántpiacban

A közhiedelemmel ellentétben a gyémánt egyáltalán nem ritka; a földben sokkal többet lehet belőle találni, mint a smaragdból, a rubintból vagy akár a zafírból is. Csillagászati árát elsősorban annak a forradalmi marketingkampánynak köszönheti, amely összekötötte az üveges drágakövet a házassággal, valamint a kínálat évtizedek óta tartó szigorú kontrolljával.

A laboratóriumi gyémántok kalapáccsal verték szét a drágakövet körülvevő misztikumot, megmutatva, hogy azt nemcsak lehet gyártani, de a műgyémánt sokkal olcsóbb természetes társánál. 

A világ legnagyobb gyémántbányásza, a De Beers, a múlt héten jelentette be, hogy a nehéz piaci körülmények miatt tovább csökkenti a termelést, megbízta a Boston Consulting tanácsadó céget, hogy mérje fel az ágazat trendjeit, amely alapján jobban fel tudnak készülni a keserű jövőre. Annak felfedezései azonban az egész ágazatot meglepték:

• a laborgyémántok piaci részesedése 2030-ra 20 százalékkal, 10 milliárd dollárra eshet vissza az árcsökkenés miatt;
• a nyers gyémántok ékszerpiaca pedig a tavalyi 43 milliárdról 2030-ra 54 milliárdra fog nőni.

A szintetikus drágakövek árai ugyanis annyira lezuhantak, hogy már a laboratóriumoknak sem éri meg gyártani őket; a fogyasztók ugyanis egyre inkább olcsó divatékszereknek tekintik azokat természetes társaikkal szemben.

Hiába lehet egy biogyémánt áráért öt mesterségesen előállított követ venni, a vásárlók továbbra is a „márkát” választják a minőség vagy az olcsóság helyett.

Bár Botswanától Oroszországig a világ különböző bányáiból származó köveket felhasználó gyémántékszerek idén 5 százalékkal, 69,9 milliárd dollárra zsugorodnak, még mindig a teljes piac 84 százalékát teszik ki, az elmúlt években elveszített részesedésüket pedig lassan, de biztosan elkezdték visszaszerezni.

Válságban a gyémántgyártók

Az előrejelzések szerint a laboratóriumban növesztett drágakövek idén 13,6 milliárd dolláros ékszer-értékesítésre – a teljes piac 16 százalékára – tesznek szert, ami 12 százalékkal több, mint tavaly. Ezt a növekedést azonban messze lehagyta az új kínai és indiai üzemek megjelenése, amelyek elárasztották a piacot a műgyémántjaikkal.

Ezek közül sokan azzal szembesültek, hogy a meredeken zuhanó árak saját jövedelmezőségüket is beszakította: júniusban például az indiai Bhanderi gyémántgyártó vállalat 600 munkásának sztrájkja erőszakba torkollott, a három hónapja kifizetetlen bérek miatt.

A szektor ráadásul a kínai vásárlók csökkenő költekezését is megszenvedi, amely a bővebb luxuspiacot is válsággal fenyegeti. A bányászok optimizmusát azonban nem mindenki osztja a mesterséges gyémántgyártás összeomlásával kapcsolatban.

– jelentette ki Alexander Lacik, a Pandora, a világ legnagyobb ékszerkereskedőjének vezérigazgatója, aki pár éve bejelentette, hogy boltjaikban csak laboratóriumban növesztett gyémántokat fognak árulni.