A befektetési alapokra vonatkozó, októbertől életbe lépő szabályozás lényegében egy pontosítás, ezért csak kisebb keresletnövekedést fog okozni az állampapírpiacon – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varga Zoltán, az Equilor Befektetés Zrt. szenior elemzője.
Tavaly július 1. óta ugyanis érvényben van a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás, amely úgy szól, hogy portfóliójuk 5 százalékát egy évnél hosszabb, 3 százalékát egy évnél rövidebb lejáratú állampapírban kell tartaniuk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tehát most tisztázta, hogy az alapoknak a portfólió 5 százalékát hosszú lejáratú állampapírban kell tartaniuk, és azon felül kell további 3 százalékot rövid lejáratú állampapírban elhelyezniük. Ez Varga Zoltán szerint önmagában így csak kisebb keresletnövekedést fog okozni az állampapírpiacon.
A másik változtatás, a jövő júliustól érvényes szabályozás viszont érdemben megnövelheti a keresletet, mivel eszerint összesen 8 százalékról 10 százalékra kell emelni az állampapírok arányát, a kötvényalapok esetében pedig 15 százalékra.
A befektetési alapok jelenlegi állományadatai alapján ez mintegy 600-700 milliárd forinttal emelheti meg az állampapírok iránti keresletet jövő júliustól – véli az Equilor.
A szabályozás változása
a kötvényhozamokat kismértékben lefelé tolhatja, a forintot pedig mérsékelten gyengítheti.
Ezt a hatást láttuk a csütörtöki bejelentéskor is – teszi hozzá az elemző.
Költségvetési oldalon viszont pozitív lehet a hatása az állampapírok iránti kereslet erősödése miatt – emelte még ki Varga Zoltán.
Az intézkedés összhangban van a kormány állampapírkereslet-serkentő ambícióival, és elméletileg ez a rövid hozamok csökkenésével járhat, hiszen a befektetési alapok vevőként jelennek meg a rövid állampapírpiacon – ezt már Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Deskjének vezetője közölte lapunkkal.
A befektetési banknál ugyanakkor nem számítanak tartós és erős hatásra a hozamokban, mivel sok befektetési alap már jelenlegi kitettségével is eleget tesz a követelményeknek, vagy eléggé közel áll hozzá. Elsősorban az alapok likviditáskezelési stratégiáját érintheti a módosítás.
Vince Péter a befektetési alapok teljesítményére vonatkozóan sem vár számottevő hatást, bár – úgy véli – a módosítás némileg limitálja az aktívan kezelt és nem kötvényfókuszú alapok mozgásterét, illetve adminisztrációs terhet ró az alapkezelőkre.
A vállalatikötvény-alapok esetében lehet szükség komolyabb átsúlyozásokra, hiszen ebben a kategóriában korábban nem lett volna feltétlenül indokolt az összesen 15 százalékos hazai állampapírsúly
– fűzte hozzá.
A lépés forintárfolyamra gyakorolt hatásáról Árokszállási Zoltánt, az MBH Elemzési Centrum igazgatóját is megkérdeztük.
Az állampapírtartás megemelésének előírása a befektetési alapok számára elsőre jó hírnek látszik a költségvetésre nézve, hiszen ezzel növekedhet a keresleti oldal az állampapírpiacon, ami csökkentheti a hozamokat, azaz az állami szektor kamatköltségét.
Ugyanakkor ez a fajta mesterséges keresletélénkítés keltheti azt az érzetet is a befektetőkben, hogy az állam így próbál fedezetet találni a közelmúltban bejelentett költségvetési élénkítő lépésekre. Az utóbbiak a hiányt növelik, azaz valójában a hozamoknak növekedniük kéne, nem csökkenniük.
Ez az állampapírpiacot kevésbé vonzóvá teheti a befektetők számára. Emiatt elképzelhető, hogy ez a bejelentés is hozzájárult ahhoz, hogy a múlt héten ismét érdemben 400 forint fölé ugrott az euróval szembeni árfolyam. Tartósabban azonban további forintgyengítő hatásra a lépéstől nem számítanánk
– emelte ki válaszul Árokszállási Zoltán.
Korábban megírtuk, hogy csütörtökön a forint és az állampapírok árfolyamai azonnal reagáltak a bejelentésre, mégpedig fordított irányban: az államkötvények ára emelkedett (azaz hozamuk mérséklődött), a forinté csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.