Kötvénypiaci Pearl Harbourt indítottak Amerika ellen a japánok? Pedig először Kína került gyanúba
Még a tapasztalt tőkepiaci rókákat is meglepte, hogy az amerikai vámemelések következtében kialakult tőzsdepánik közepette az Egyesült Államok állampapírjaiból is megindult a brutális kitárazás, s ami ezzel együttjár, kötvényhozamok emelkedése. A 10 éves kincstárjegy hozamát például pénteken 4,592 százalékig, azaz február óta a legmagasabbra lőtték. Hasonlóképpen, a 30 éves kincstárjegy hozama is a 2023 novembere óta a legmagasabb értékét érte el múlt szerdán.
Kína állna a kötvényhozamok megugrása mögött?
Bár azóta némileg csökkentek, azóta is igen magasan ragadtak a hozamok. Az LSEG adatai szerint az április 11-ig tartó öt napban átlagosan mintegy 50 bázisponttal emelkedtek.
A kötvénypiacon a hozamok emelkedése árfolyamcsökkenést jelent, hiszen azt jelzi, hogy a befektetők egyre nagyobb árat kényszeríthetnek ki a kibocsátóból, jelen esetben az Egyesült Államokból, a kincstárjegyek elsődleges forgalmazásáért is, adott esetben alaposan megdrágítva a kiadások finanszírozását.
A recessziós félelmek erősödésekor pedig a kincstárjegyek eladása eléggé szokatlan, mivel a bizonytalan időszakokban a befektetők általában éppenséggel az Egyesült Államok által garantált állampapírok biztonságát keresik még a világ távoli szögleteiből is.
Ebből eredően joggal vetődött fel a kérdés, hogy mi vagy ki az, aki szakmányban szórja a kincstárjegyeket, és vajon gazdaságilag racionális-e ez a váratlan reakció vagy politikailag motivált nyomásgyakorlásról van szó.
A gyanú persze rögvest Kínára terelődött, hiszen
- egyfelől az ázsiai óriás az amerikai kötvények második legnagyobb tulajdonosa – mintegy 760 milliárd dolláros pakettel,
- másrészt látszólag kézenfekvő lenne, hogy akár ily módon is visszalőjön a már 145 százalékosra emelt amerikai vámtarifáért, melyet a kínai termékre vetett ki Washington.
Úgy vélem, Kína fegyverként használja amerikai állampapírcsomagját
– mondta Csen Csao, az Alpine Macro vezető globális stratégája.
Eladják az amerikai kincstárjegyeket, és a bevételt euróra vagy német kötvényre váltják. A német kötvények a múlt héten ellenálltak a hosszú lejáratú kincstárjegyek átfogó eladási hullámának, és a 10 éves Bund-hozamok lefelé csúsztak
– tette hozzá.
Mások szerint azonban a kincstárjegyek eladása Kínának éppúgy fájna, mint Amerikának.
A kitárazás a megmaradt kötvények értékét a sárba döngöli, azaz Kína hatalmas veszteségeket szenvedne el saját befektetésein – mondta Michael Pettis, a Carnegie pekingi vezető munkatársa.
Kína az eladásokkal gyakorlatilag lábon lőné magát
– tette hozzá Michael Brown, a Pepperstone vezető stratégája is. A felszabaduló tőkét ugyanis vissza kellene transzferálniuk Pekingbe, az átváltással felértékelve a jüant, miközben pont az ellenkezőjét szeretnék.
Peking a belföldi gazdaság élénkítésével a vámok okozta csapás tompítására törekszik, akár devizája leértékelése árán is.
Mégis inkább a japánok a ludasok?
Néhány elemző viszont arra tippel, hogy valójában Japán felől fúj a szél, a felkelő Nap országa tudniillik az amerikai adósság legnagyobb birtokosa.
Bár az ország kormánypártjának politikai vezetője – egy ellenzéki parlamenti képviselő felvetésére – állítólag nyilvánosan hangsúlyozta, hogy Japán a vámemelés megtorlása céljából nem dobhatja piacra amerikai kincstárjegy-állományát, ám Garry Evans, a BCA Research munkatársa szerint mégis a japánok a ludasok, ha nem is a kormány, de az életbiztosítók.
Az szép és jó, hogy a japán kormány azt mondja, nem fogunk amerikai állampapírokat eladni, de nem is a tokiói kabinet a tulajdonosuk, hanem a Nippon Life
– tette hozzá.
Ha pedig a biztosítók aggódnak az amerikai politika megingása miatt, és csökkenteni akarják a kitettségüket, akkor a kormány nem sokat tehet.
Az eladásokat az is táplálhatta, hogy az európai és japán nyugdíjalapok hosszú lejáratú kincstárjegyeket adtak el, hogy azokból európai kötvényeket vásároljanak – ezt már Prashant Newnaha, a TD Securities ázsiai–csendes-óceáni makrostratégája fűzte hozzá.
A fedezeti alapok és a „kötvénypiaci önbíráskodók”
A potenciális eladók sorát gyarapítják a fedezeti alapok is. Ahogy ugyanis a kötvényeladások felpörögtek és a hozamok megugrottak, a fedezeti alapok vélhetően kénytelenek voltak felbontani kincstárjegyekkel fedezett ügyleteiket, ami tovább növelte az eladási hullámot – mondta Newnaha. Amikor befutnak a margin callok (fedezetkiegészítésre szóló felhívások), az alapoknak kötvényértékesítéssel kell biztosítaniuk a fedezettségi szintet.
Végül szóba jöhetnek az úgynevezett „kötvénypiaci önbíráskodók” is, vagyis azok a befektetők, akik az államkötvénypiac elkerülésével vagy a kincstárjegyek eladásával büntetik az esetlegesen inflációt okozó monetáris vagy költségvetési politikát.
A kérdésre megnyugtató választ amúgy várhatóan csupán júniusban kapnak a befektetők, hiszen a havi kincstári adatok általában késéssel jelennek meg, és a legfrissebb, márciusban közzétett adatok januárból származnak.
Az áprilisi adatokat pedig csak júniusban publikálják.
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
