Sportgazdaság

Katar mindent bevetett a világ meggyőzésére, de ez sem biztos, hogy elég lesz

A ma rajtoló labdarúgó-világbajnokság házigazdája előbb halálra dolgoztatta a vendégmunkásokat, majd szurkolóként használta őket, miközben a világ minden tájáról drukkereket toborzott.

A történelem eddigi legfurcsább, legmegosztóbb, legdrágább sporteseménye veszi ma kezdetét. Az előzményeket ismerve az emberek még most sem értik, hogy Katar hogyan rendezhet labdarúgó-világbajnokságot.

Many people visit to see a countdown clock in Corniche, Doha, Qatar on Nov. 4, 2022. Traffic restrictions around the area which is now fun zone began on the 1st.
Fotó: Keita Iijima / AFP


Az elmúlt 12 évben egymást követték a perzsa miniállamhoz köthető botrányok, és ez a vb-nyitányt megelőző napokban sem volt másként. A katariak mindenesetre továbbra is állítják: mindenkit tárt karokkal fogadnak, a tömegek emiatt özönlenek hozzájuk, a 3,1 millió jegyből pedig már 2,9 milliót sikerült értékesíteniük. A szervezők előrejelzései alapján a torna alatt az ország népessége legalább 1,2 millióval megnő, ez pedig legalább 17 milliárd dollárral élénkíti a helyi gazdaságot. 

Ha viszont azt vesszük, hogy a Bloomberg a tervezett 6,5 milliárddal szemben már 300 milliárd dollár rendezési költségről ír, a várt bevétel eltörpül a kiadások mellett.

Jogosan merül fel a kérdés: miért ragaszkodik annyira a rendezéshez a szupergazdag Katar, a 2,9 millió lakosú, 12 ezer négyzetkilométer területű, szinte csak sivatagból álló arab ország, amely az előkészületek során lerombolta maradék imázsát?

A föld kőolajkészletének 13 százalékát birtokló emírségben az egy főre jutó GDP értéke valutaárfolyamon meghaladja a 60 ezer dollárt (Magyarországon ez az összeg tavaly 18 719 volt), ezzel a világ élvonalába tartozik, vagyis a helyieknek egyáltalán nem kell nélkülözniük – nem úgy az egyébként többségben élő, legjobb esetben is csak 1000 dolláros minimálbérért gürcölő vendégmunkásoknak, akik az elmúlt egy-másfél évtizedben embertelen körülmények között építették fel a fővárost, Dohát.

Az emigránsok szerepét, helyzetét a világbajnokság megrendezésében az immár a helyszínen tartózkodó válogatottak közül több felismerte, az amerikai után például az angol csapat is közös edzésre invitálta meg a dolgozók egy részét.

A külföldiekben rejlő potenciált a katariak már évtizedek óta tudják, és könyörtelenül ki is használták őket, éppen ezért meglepő, hogy ezúttal nem a munkáért fizetnek nekik, hanem a szurkolásért.

Elsőként a holland NOS számolt be arról, hogy a drukkerek szállást és repülőjegyet kaptak a Katart a közösségi médiában felmagasztaló tevékenységükért, 

míg másoktól a rendezők egyszerűen csak azt kérték, jöjjenek el szurkolni, cserébe mindent ők állnak és belépőt is kapnak.

A katariak korábban, a férfi kézilabda-világbajnokságra hasonló módszerrel „importáltak” szimpatizánsokat, akiknek az üresen kongó sportcsarnokokban mesterségesen kellett megteremteniük a hangulatot.

Fotó: Belga via AFP

 

Még mindig nem tudni, ki lesz a megnyitóünnepség sztárfellépője

Szokatlan módon a FIFA egy nappal a katari labdarúgó-világbajnokság előtt még nem hozta nyilvánosságra a teljes listát arról, hogy ki lép fel a vasárnapi megnyitón. Dua Lipa biztosan nem, ahogy a több mint egymillió dolláros gázsit visszautasító Rod Stewart sem. A BBC úgy értesült, hogy a Black Eyed Peas és J. Balvin kolumbiai énekes viszont részvevője lesz a gálaműsornak, és korábban Robbie Williams sem zárkózott el a szerepléstől. Egyelőre annyi biztos, hogy a Katar–Ecuador nyitómérkőzést megelőzően, magyar idő szerint 16 órakor a koreai popzenét játszó Jungkook énekel majd a 60 ezer férőhelyes al-Bajt Stadionban.

Európai szemmel furcsa, hogy a szervezőbizottság a népszerűsítés céljából létrehozott egy hivatalos portált, a Qatar Fan Leader Networköt. A szájtot azoknak a 18. életévüket betöltött futballrajongóknak tervezték, akik képesek hasznos és fontos információkat megosztani barátaikkal, követőikkel a (kiváló) katari rendezésről. Ausztrál sajtóinformációk szerint legalább 1600-an vesznek részt a „programban”. A német Deutsche Welle a kanadai Lee Kormisht idézi, aki a nyitómérkőzésre érkezett ily módon, videoblogjában ráadásul nem is fukarkodik a dicséretekkel.

Fotó: 

A CNN bebörtönzésekről, ivóvíz hiányáról és embertelen körülményekről ír

Habár az amerikai CNN nem tudta bizonyítani a brit Guardian állítását, miszerint közvetlenül a vb-előkészületek során legalább 6750 dél-ázsiai vendégmunkásként hunyt el, azt sikerült kiderítenie, hogy az emigránsok milyen körülmények között dolgoztak Katarban.

Egy nepáli arról mesélt a portálnak, hogy a nyílt utcán tartóztatták le, majd börtönözték be, amiért a helyi törvényeket megszegve másodállást vállalt. Később több száz társával együtt kitoloncolták, és azóta is hiába várja a fizetését. Honfitársa pedig arról beszélt, hogy 192 dolláros havi bérért sokszor a hátán cipelte fel a hatodik-hetedik emeletre az építőanyagot, máskor pedig a tűzön napon ásott öt-hét méteres árkot. A katari előírások szerint egyébként a 40 fokot meghaladó hőségben 11.30 és 15 óra között nem dolgozhattak volna, de ezt csupán egy munkáltatója tartotta be. Felidézte, hogy többen elájultak a kimerültségtől, sokan hőgutát kaptak, és amikor megálltak inni, azzal fenyegették őket, hogy a szünetet levonják a fizetésükből. Sokszor nem is kaptak vizet, vagy olyan helyen dolgoztak, ahol nem volt ivóvíz. Ekkor a házakba kopogtattak be, mert annyira szomjasak voltak. A legtöbbjük már sokszor megbánta, hogy Katarban munkát vállalt, a munkaközvetítők díja miatt ráadásul sokan adósságba is verték magukat.

 

A DW megpróbálta kideríteni, hogy a közösségi médiában elterjedt szurkolói felvonulásokért milyen juttatás jár, de a legtöbben csak azt ismerték el, hogy nem az adott országból származnak, hanem Indiából, azon belül is Keralából, és vendégmunkásként dolgoznak Katarban. A francia hírügynökség, az AFP is csak azt tudta bebizonyítani, hogy a drukkerek kedvezményesen, 10 dollárért juthatnak be a meccsekre. Ez összefüggésben lehet azzal a Guardian által megszellőztetett információval, miszerint a szervezők a nemzetközi reakciókat látva leállították a napi díjak kifizetését. 

Természetesen sokan a saját pénzükön utaztak Dohába, ahol azt tapasztalták, mégsem akkora a fényűzés, mint ahogy elképzelték. A Daily Mailben megjelent képek arról tanúskodnak, hiába volt a katariaknak 12 évük felkészülni a tornára, még az utolsó pillanatban is akad bőven tennivalójuk. 

Néhányan meg is mutatták, milyen körülmények között laknak napi 185 dollárért (73 ezer forint).

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) olasz–svájci elnöke, Gianni Infantino egyrészt csendre intette Európát és a világot, másrészt megválaszolta, hogy miért ragaszkodik Katar a rendezéshez:

Ha kritizálni akarnak valakit, ne a játékosokat, a csapatokat vagy a katariakat bántsák, hanem engem. Engem feszítsenek keresztre, én vagyok a felelős mindenért. De miért nem lehet négyévente a futball segítségével egyesíteni az amúgy is éppen eléggé megosztott világot? Mi világbajnokságot rendezünk, nem háborút.

Mi pedig visszakérdezhetnénk: de milyen áron?

Felháborító, durva, sértő – felhördült a világ a FIFA-vezér szavain

A katari világbajnokság még el sem kezdődött, de már most úgy vonul be a sport történelmébe, mint a valaha volt legbotrányosabb torna.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek