Maginfláció
A maginfláció (core inflation) az infláció olyan mérőszáma, amely a gazdaság tartós áremelkedési ütemét mutatja azáltal, hogy kiszűri azokat a termékköröket, amelyek árai gyakran és nagymértékben ingadoznak - például az energia- és a friss élelmiszerárakat. Így a maginfláció nem a teljes fogyasztói árindexet tükrözi, hanem a hosszabb távú, stabilabb ártrendeket, amelyek a gazdaság belső inflációs nyomását jelzik. A módszer lényege, hogy elválassza a rövid távú sokkok által okozott ármozgásokat attól az alapfolyamattól, amely valóban meghatározza a pénz vásárlóerejének tartós romlását. Ezért a jegybankok - köztük a Magyar Nemzeti Bank - kiemelten figyelik a maginfláció alakulását, mert ez alapján hoznak döntést a monetáris politika irányáról, például kamatemelésről vagy -csökkentésről. Ha a teljes infláció magas, de a maginfláció mérsékelt, az arra utal, hogy átmeneti hatások mozgatják az árakat. Ha viszont a maginfláció is tartósan emelkedik, az mélyebb, szerkezeti eredetű inflációs kockázatra utal, amely már központi beavatkozást igényelhet. Emiatt a maginfláció nemcsak statisztikai adat, hanem a gazdaságpolitika és a befektetői döntéshozatal egyik legfontosabb iránytűje.
