Az előző részben bemutattuk a közel 150 éves múltra visszatekintő aranykorona rendszert és azt is, hogy mikor jelenthet problémát annak a tényleges helyzettől való eltérése (itt olvasható az előző rész). A kevésbé fiatal gazdálkodók pedig emlékezhetnek még arra is, hogy az uniós csatlakozást (és a területalapú támogatásokat) megelőző évtizedekben volt olyan időszak, mikor a gyengébb minőségű szántóterületekre pénzügyi támogatást biztosítottak, ez azonban az aranykorona értékek mesterséges alakítására ösztönzött egyeseket. Ebből következően, mivel települési szinten nem csökkenhetett az össz-aranykorona szám, így fordulhatott elő az az abszurd helyzet, hogy legelőket és réteket 25-30 aranykoronás értékkel jegyeztek be a nyilvántartásba. Ezeket tehát érdemes rendezni, de természetesen más okból, például erózió következményeként vagy talajjavítás esetén is szükségessé válhat a minőségi besorolás megváltoztatása.
A földminősítési eljárást a földhivatal folytatja le, melynek során a földminősítés eredményeként a termőföld művelési ágát, valamint minőségét megállapítja. Az eljárás megindításához szükséges formanyomtatvány a földhivatali portálon itt érhető el („Ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem I-II.”).
Az osztályba sorozásra főszabály szerint helyszíni vizsgálat alapján kerül sor. Fontos, hogy a földminősítés eredményeként az ingatlan minőségi osztálya és aranykorona értéke csak akkor változtatható meg, ha a minőségi osztály tekintetében az ingatlan-nyilvántartás adatai és az osztályba sorozás eredménye között legalább két minőségi osztály a különbség, vagy az aranykorona (AK) értékben hektáronként legalább 8 AK eltérés állapítható meg.
[47/2017. FM rendelet 5. § (4) bek.]
A föld tulajdonosának és használójának törvényi kötelezettség áll fenn arra, hogy a föld minőségében bekövetkezett változást a földhivatalnak bejelentse, de az eljárás természetesen hivatalból is megindulhat. Tehát a minőségi besorolás megváltozását akár a földhasználó is kezdeményezheti, sőt a földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. Az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a kormányhivatal részére (ezt a területnagyság alapján kell megfizetni), emellett eljárási költségek is felmerülhetnek (a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek).
Mivel az erdő művelési ágban nyilvántartott terület nem rendelkezik aranykorona értékkel, így a földminősítési eljárás csak az osztályba sorolására terjed ki. Azt is fontos tudni, hogy erdő művelési ágban nyilvántartott terület esetén a művelési ág váltásra vagy a művelésből kivonásra is speciális szabályok vonatkoznak: erdőt csak a közérdekkel összhangban és csak kivételes esetben lehet más művelési ágban hasznosítani, és ehhez szükséges az erdészeti hatóság előzetes engedélye is.
A következő részben arról lesz szó, hogy miként módosítható a föld művelési ága és milyen költségekkel jár ez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.