Fenntarthatóság: MI-t hoz a jövő?
A mesterséges intelligencia (MI) elmúlt hónapokban az érdeklődés előterébe került, nincs nap, hogy ne írnának a lapok egy újabb alkalmazási területről. És valóban, az MI a vállalati szférában már komoly pozíciókat épített ki: az IBM néhány hete közzétett felmérésében megkérdezett (1000-nél több főt foglalkoztat) cégek 42 százalékánál már a mindennapi működés része, és a cégek további 40 százaléka is megtette már az első lépéseket az MI-alkalmazások bevezetése érdekében.
A mesterséges intelligencia már kódokat ír a gépek üzemelését irányító PLC-k számára, a legkülönbözőbb területeken, akár a mezőgazdaságban növeli a hatékonyságot – de vajon „fenntarthatóan” teszi-e ezt? A környezeti fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb jelszava, nem véletlenül merülhet fel a kérdés: mennyire egyeztethető össze a felelősség és a „cutting edge” technológia? A várakozások nagyok: egy, a Nature-ben 2020-ban megjelent cikk szerint az MI az ENSZ fenntartható fejlesztési célkitűzéseinek 79 százalékának elérését támogatni tudja. És valóban: gombamód szaporodnak a példák, amelyek azt mutatják, hogy az MI a fenntarthatóság terén sem okoz csalódást.
A fenntarthatóság talán legfontosabb aspektusa az energiával való gazdálkodás, aminek a természetesebb színtere a mesterséges környezet: az épületeink. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az épületek fogyasztják el a világon megtermelt energia 30 százalékát, és ők felelnek az energiafelhasználással összefüggő szén-dioxid-kibocsátás 26 százalékáért is. Sok befektető a lokáció utáni második számú szempontnak már az energiaszámlát tekinti – amely MI-eszközökkel csökkenthető. A világítás, a hűtő-fűtő-szellőztető rendszerek nem túl nagy beruházással „kiokosíthatók”, aminek eredményeként az energiafelhasználás jelentős mértékben csökkenhet.
Ilyen rendszer működik például a Tallinnban működő Greenergy Data Centerben: a szervertermek hőmérsékleti és légáramviszonyait egy MI-alapú szoftver „követi figyelemmel”, és ennek alapján optimalizálja az energiafelhasználást. (Zárójelben jegyezzük meg: az adatközpontok fogyasztják a globálisan megtermelt villamos energia több mint 3 százalékát, és ez az arány – a digitalizáció terjedése miatt is – folyamatosan növekszik.)
Az épületek feletti eggyel „magasabb” szinten, a települések – főként a több száz éves történetre visszatekintő városok – szintjén jelenik meg az a probléma, amelynek környezetvédelmi jelentőségét nem lehet eltúlozni: a csatornahálózat fenntarthatósága. A közműcégek számára nagy kihívást az jelenti, hogy miként kerüljék el azokat az eseteket, amikor – például nagy esőzések vagy hóolvadás idején – bedugul a hálózat, és a szennyvíz kitör a csatornából. Az egyesült királyságbeli Yorkshire Water a University of Sheffielddel és a Siemensszel közös projektben MI-alapú rendszert fejlesztett ki, amely képes előre jelezni a dugulásokat és a szennyvíz előtt alternatív utakat (csatornákat) szabadít fel a kritikus pillanatokban és helyeken. A szennyezéssel járó események száma a tervek szerint így öt év alatt a felére csökken.
A „vizes” MI-megoldások sorába tartozik az a fejlesztés is, amely előtt az élelmiszer-kereskedelem területén nyílhatnak komoly lehetőségek. A Norvégiában kifejlesztett módszer a tengerből kifogott halakat osztályozza frissességük szerint. Erről – többek között – a hal bőrének tapintása árulkodik, amit a rendszer infravörös fénysugarakkal való „letapogatással” pótol, a válogatást pedig egy MI szoftver vezérli. A veszteséget minimálisra csökkentő, így a fenntarthatóság szempontjából is optimális technológiát várhatóan először a Sonae MC, Portugália piacvezető frisshal-kiskereskedő fogja használni a termékeket szétválogatása és újracsomagolása során.
A példák sora szerencsére sokkal hosszabb, itt csupán néhányat villanthattunk fel. Az olvasó lelki szemei előtt talán már a jövő „okos” robotjai is megjelentek, amint az óceánjainkat tisztítják. Ne felejtsük el azonban: a világot a szoftverek önmagukban nem tudják jobbá tenni. A helyes döntéseket először nekünk – a „szerves intelligenciának” – kell meghozni.
