Egy közös tulajdonban lévő föld használatba adásához főszabály szerint az összes tulajdonostárs egyhangú döntése szükséges. Ez alól akkor sincs kivétel, ha az adott földrészletnek több tíz, akár több száz tulajdonosa is van és annak sincs jelentősége, hogy a tulajdonosok némelyike már régen elhunyt. A termőföldet viszont művelni kell, még akkor is, ha a fenti szabály miatt a haszonbérbe adásra elvileg nem lenne lehetőség. A jogszabály biztosít lehetőségeket, ilyen maga a többlethasználati megállapodás is.
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára, de hogy pontosan melyik részét, azt a használati megosztás mutatja meg. Fontos tudni, hogy elvileg a jogszabály ezt minden osztatlan közös tulajdonú föld esetében kötelezően előírja. Nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá minden egyes tulajdonostárs hozzájárulása, sőt, ha a tulajdonostárs nem válaszol a megkeresésünkre, azt az ő részéről beleegyezésnek kell tekinteni. Hasznos, hogy a használati megosztás egyértelmű jogalapot teremt például a területalapú támogatások lehívásához [például a területalapú támogatáshoz – 2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bek. c) pont].
(A használati megosztás szabályairól itt olvashatnak.)
A többlethasználati megállapodást tulajdonostársak köthetnek egymással, arról, hogy az adott személy a használati megosztásban kijelölt terület használatát a másik tulajdonostárs számára átengedi. A többlethasználati megállapodást nem kell kifüggeszteni, egyébként nem is minősül önálló használati jogcímnek (hiszen tulajdonosként használja a területet), de egyértelmű és tisztázott jogalapot teremt a tulajdoni hányadok természetbeni használatára. Ellenérték ugyanúgy kiköthető a megállapodásban, amit akár határozatlan időtartamra is megköthetnek a felek, de ami maximum a használati megosztás idejére szólhat. A többlethasználati megállapodás alapján sor kerülhet a földhasználati bejegyzésre is, így a támogatások lehívására is.
A többlethasználati megállapodást írásba kell foglalni. Ha a többlethasználati megállapodásban az arra jogosult személy a kijelölt területnek csak egy részének a használatát engedi át (tehát ha a neki kijelölt területnek csak egy részét engedi át használatba), úgy a többlethasználati megállapodás térképi kimutatással együtt érvényes, amely a megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi. Arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan szűnik meg a többlethasználati megállapodás (például megszűnik-e, ha értékesítik a tulajdoni illetőséget), arra még nincs egységes szabály, viszont a gyakorlat számára szükség van ennek a meghatározására.
[2013. évi CCXII. tv. 70. § (4) bek.]
Van egy speciális lehetőség is a földforgalmi jogszabályban, amely ennek megteremti a lehetőségét. Mivel a cél itt a parlagon heverő földek használatának rendezése, ezért ennél a jogi lehetőségnél megfordul a logika: amennyiben a tulajdonos nem reagál az ajánlatra és meghatározott határidőn belül nem válaszol a megkeresésére (márpedig az elhunyt tulajdonostól aligha várható válasz), úgy az ő aláírása nélkül is létrejön a haszonbérleti szerződés a felek között.
(Bővebben itt írtunk erről.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.