A magyar társadalomban rendkívül alacsony a végrendeletet tevő személyek aránya, és nincs ez másként egyébként a gazdák között sem. Pedig a termőföld esetében (is) jelentős értékcsökkenéssel jár az, ha darabolódik a terület, nehezítve ezzel a gazdálkodást és a támogatások lehívását is. Hogyan lehet végrendelkezni a földünkről, és mire kell figyelni az örökösnek?
Végrendelkezni főszabály szerint csak személyesen, közjegyző előtt vagy pedig írásbeli magánvégrendelettel lehet. Fontos, hogy egy végrendelet akkor érvényes, ha magából az okiratból kitűnik annak végrendeleti minősége, a keltének ideje, és hogy azt az örökhagyó saját kezűleg aláírja. A legnagyobb garanciát egyértelműen a közjegyző előtt tett végrendelet adja: a közjegyző által kiállított végrendelet ugyanis közokiratnak minősül, amely olyan különleges bizonyító erővel bír, mely a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. A közjegyzői okirathoz a valódiság vélelme is kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy ellenkező bebizonyításáig a közjegyzői okiratot teljes egészében a kiállítójától származónak kell tekinteni.
A végrendelkezés nem azt jelenti, hogy az általunk megnevezett végrendeleti örökös a hagyatékot teljes egészében és értékében megkapja. Az a törvényes örökös, aki a végrendelet miatt elesik az örökségétől, kötelesrész jogcímén jogosult lesz annak a harmadára, ami számára mint törvényes örökösnek egyébként jutna. Kötelesrészre nem minden törvényes örökös jogosult, csak az örökhagyó leszármazói, házastársa és a szülő (feltéve, hogy ő lenne a törvényes örökös, de például a testvér részére már nem kell kötelesrészt fizetni). A kötelesrészt pénzben kell megtéríteni, természetben pedig csak akkor követelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között kinyilvánított akarata. Fontos az is, hogy a kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül, de például a tíz évnél régebben juttatott ingyenes adomány eleve nem is számít bele a kötelesrész alapjába.
[Ptk. 7:81. § (1) bek.]
A végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül, és ezzel nem lépi túl a 300 hektáros maximumot. Fontos viszont azt is megemlíteni, hogy amennyiben a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne – például az unoka), akkor hiába csak végrendeleti örökös, rá már nem kell alkalmazni ezeket a szűkítő feltételeket. A földszerzés megtörténtét ilyenkor a földhivatalnak is jóvá kell hagynia, technikailag ilyenkor a közjegyző küldi meg a végintézkedést a földhivatal részére, az örökösnek nincs egyéb teendője.
Az eddigi gyakorlat alapján a földműves státusznak az örökhagyó halála időpontjára visszamenőleg kellett fennállnia. Pont ez szolgáltatta egy jogvita alapját, hiszen az adott ügyben az örökös csak az örökhagyó halálát követően szerezte meg a földműves státuszát, miután tudomást szerzett a végrendeletről és az abban szereplő termőföldekről. Az Alkotmánybíróság (AB) az örökösnek adott igazat, kimondva, hogy a földműves státuszt legkésőbb a kormányhivatali jóváhagyásig kell megszerezni. Egy 2024. július 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás ezt a logikát ülteti át a jogszabály szövegébe, sőt még nagyobb teret is enged, mint maga az AB-határozat: ha valaki végrendelettel földet örököl, és nem rendelkezik földműves státusszal, ettől függetlenül a tulajdonába kerülhet a föld, azzal, hogy egy éven belül meg kell szereznie a földműves bejegyzéshez szükséges végzettséget.
[Földforg. tv. 34. § (3a) bek.]
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.