Túl az idei utolsó hitelminősítői körön – mit várhatunk 2025-től?
Az idei második körös felülvizsgálaton a Moody’s okozott kisebb meglepetést, amely után a legfontosabb kérdés talán az, hogy a hitelminősítő hogyan módosítja majd a következő felülvizsgálatok során a jelenlegi negatív kilátását. Magyarország leminősítésével az alap forgatókönyvünkben nem számolunk 2025-ben sem.
A minősítés arról ad tájékoztatást, hogy egy befektetés esetén mekkora a nem fizetés kockázata. A hitelminősítők általában befektetésre ajánlott és befektetésre nem ajánlott kibocsátókat (például egy adott ország államát) különböztetnek meg. Ezen belül meghatároznak alkategóriákat, például a kiváló kategóriát, amelybe többek között Svájcot és Németországot sorolják, a másik véglet a csőd kategória, amelybe például Libanont sorolják. Fontos kiemelni, hogy a besorolásokhoz pozitív, semleges, vagy negatív kilátás is tartozik, amely azt mutatja, hogy a jelenlegi besoroláshoz képest a hitelminősítő lefelé vagy felfelé mutató kockázatokat érzékel, és a következő 1-3 évben módosíthatja a besorolást adott irányba. Az intézetek általában a gazdasági növekedést, az inflációt, a költségvetés helyzetét, az állami működést és ezek kilátásait értékelik, figyelembe véve a külső konjunktúrát, amely hatással lehet az ország gazdasági teljesítményére.
Magyarország 2016 óta folyamatosan mindhárom intézetnél befektetésre ajánlott kategóriában foglal helyet. Október végén az S&P megerősítette az ország BBB- besorolását és a stabil kilátáson sem változtattak. Az S&P a gazdasági fellendülés, a dezinfláció folytatódása és az adósságköltségek stabilizálódása nyomán azzal számol, hogy csökkenhet a GDP-arányos hiány, ugyanakkor jelezték, az alappályát tekintve kockázatot jelent a 2026-os parlamenti választások közeledése is. November végén a Moody’s nemzetközi hitelminősítő Magyarország szuverén adóskockázati besorolását megerősítette (Baa2 szint), de a stabil kilátást negatívra módosította. Ez utóbbi hátterében az EU-s források akadozása, valamint a német gazdaság gyengélkedéséből fakadó kockázatok állnak, továbbá a Moody’s is úgy látja, a választások közeledése ronthat a költségvetési tendencián, vagyis a költségvetési problémák hosszabb távon lehetnek jelen.
December 6-án érkezett a sorban az idei utolsó felülvizsgálat, a Fitch Ratings hitelminősítőtől. Tekintve, hogy a besoroláshoz rendelt kilátás közel két éve negatív, várható volt, hogy vagy stabilra módosítják a kilátást, vagy leminősítik Magyarországot. Pozitív hír, hogy az előbbi következett be, így egy ideig biztos nem fogják leminősíteni az országot. Ami az okokat illeti, a Fitch láthatóan sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a Moody’s-hoz képest arra, hogy a magyar külső egyensúlyi pozíció sokat javult az elmúlt két évben, és a költségvetésben is érdemi konszolidáció látható idén. A Fitch az államháztartási hiány csökkenésével számol, azonban a kormány költségvetési terveit túl optimistának tartja. Magyarország növekedési kilátásai ugyan romlottak (elsősorban a roppant gyenge külpiaci konjunktúra miatt) az idei év második felében, de úgy véljük, az egyensúlyi mutatóink egyáltalán nem adtak volna okot leminősítésre. Az őszi/téli hitelminősítői lépések összességében arra utalnak, hogy a hitelminősítők is elismerik az egyensúlyi mutatók közelmúltban történt javulását.
A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban sem teljesen egységesek a hitelminősítők előrejelzései. Az S&P és a Fitch szerint 2025-ben megindulhat a magyar gazdaság, a Moody’s viszont arra számít, hogy a be nem érkező Európai Uniós források hátráltathatják a jövő évi gazdasági teljesítményt. Az inflációt tekintve mindhárom hitelminősítő 4 százalék alatti áremelkedést feltételez a következő években.
Kicsit nagyobb kontextust tekintve, az S&P decemberi régiós elemzése szerint Kelet-Közép-Európa kilátásaira nagy hatással lehet a leendő amerikai adminisztráció vámpolitikája, valamint az orosz-ukrán háború alakulása, mivel ezen tényezők kedvezőtlen alakulása akár gyenge nyugat-európai külső keresletet is eredményezhet. A hitelminősítő Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát tekinti leginkább kockázatosnak, mivel ezen országok kitettsége a legnagyobb a német autóipar felé, amely jelenleg nem teljesít túl jól. Mindent figyelembe véve a térség kilátásai többnyire pozitívak, szemmel látható GDP növekedésre lehet számítani. A vámok kérdését még sok bizonytalanság övezi, de úgy tűnik, hogy a magyar kormány kedvező politikai kapcsolatai révén Donald Trump elnökségének hatása a magyar gazdaságra összességében akár pozitív is lehet.
Magyarország gazdasági növekedését illetően a következő negyedévekben pozitív fordulatot várunk.
A növekedés hajtóereje a belső felhasználás, különösen a fogyasztás lehet, míg a beruházások stabilizálódhatnak. A külső kereslet továbbra is gyenge lehet, de számos egyedi faktor miatt 2025 második felére az éves növekedési adatok akár a 4 százalékot is elérhetik. Várakozásunk szerint tehát a gazdasági növekedés megindulhat 2025-ben és az infláció is toleranciasávon belül maradhat.
Ami az inflációt illeti, az decemberben várhatóan bőven 4 százalék fölé emelkedik, ám tartósan nem valószínű, hogy ott marad, mivel a gazdaság ciklikus pozíciója továbbra is hűtő hatású. A piaci konszenzus egyértelműen érdemben 3 százalék feletti átlagos inflációt valószínűsít (a mi várakozásunk 3,8 százalék 2025-re). A negatív kibocsátási rés és a lazuló munkaerőpiaci helyzet az infláció csökkenésének irányába hat, ugyanakkor a sokat gyengülő forint egyértelműen emeli az inflációt. Összességében jövőre az infláció tartósan visszatérhet a toleranciasávba, a forint árfolyamának kérdése ugyanakkor még tartogathat izgalmakat. Az árfolyam stabilizálására az MNB egyik eszköze lehet a relatív kamatfelár megtartása, amelyre van is lehetősége, tekintve, hogy a Fed és az EKB egyelőre nem úgy tűnik, hogy szüneteltetné kamatcsökkentési ciklusát.
A költségvetésben láthatóan érdemi konszolidáció történt idén, ami az idei és jövő évi tervezett hiánypálya tarthatóságát javítja, így kevésbé kell számítani további jelentős kiigazításra. Azonban az EU-s kapcsolatok nagymértékű javulása és ezzel együtt a legtöbb uniós forrás megérkezése vélhetően nem valósul meg jövőre sem, így ez a kockázat egyértelműen a negatív változások irányába mutat. Ha a gazdaság is érdemi növekedést tud felmutatni, abban az esetben a GDP-arányos hiány is alacsonyabban maradhat. Ezen tényezők javulása pozitív változást eredményezhet a hitelminősítők értékelésében.
