késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Túl az idei utolsó hitelminősítői körön – mit várhatunk 2025-től?
Az idei második körös felülvizsgálaton a Moody’s okozott kisebb meglepetést, amely után a legfontosabb kérdés talán az, hogy a hitelminősítő hogyan módosítja majd a következő felülvizsgálatok során a jelenlegi negatív kilátását. Magyarország leminősítésével az alap forgatókönyvünkben nem számolunk 2025-ben sem.
A minősítés arról ad tájékoztatást, hogy egy befektetés esetén mekkora a nem fizetés kockázata. A hitelminősítők általában befektetésre ajánlott és befektetésre nem ajánlott kibocsátókat (például egy adott ország államát) különböztetnek meg. Ezen belül meghatároznak alkategóriákat, például a kiváló kategóriát, amelybe többek között Svájcot és Németországot sorolják, a másik véglet a csőd kategória, amelybe például Libanont sorolják. Fontos kiemelni, hogy a besorolásokhoz pozitív, semleges, vagy negatív kilátás is tartozik, amely azt mutatja, hogy a jelenlegi besoroláshoz képest a hitelminősítő lefelé vagy felfelé mutató kockázatokat érzékel, és a következő 1-3 évben módosíthatja a besorolást adott irányba. Az intézetek általában a gazdasági növekedést, az inflációt, a költségvetés helyzetét, az állami működést és ezek kilátásait értékelik, figyelembe véve a külső konjunktúrát, amely hatással lehet az ország gazdasági teljesítményére.
Magyarország 2016 óta folyamatosan mindhárom intézetnél befektetésre ajánlott kategóriában foglal helyet. Október végén az S&P megerősítette az ország BBB- besorolását és a stabil kilátáson sem változtattak. Az S&P a gazdasági fellendülés, a dezinfláció folytatódása és az adósságköltségek stabilizálódása nyomán azzal számol, hogy csökkenhet a GDP-arányos hiány, ugyanakkor jelezték, az alappályát tekintve kockázatot jelent a 2026-os parlamenti választások közeledése is. November végén a Moody’s nemzetközi hitelminősítő Magyarország szuverén adóskockázati besorolását megerősítette (Baa2 szint), de a stabil kilátást negatívra módosította. Ez utóbbi hátterében az EU-s források akadozása, valamint a német gazdaság gyengélkedéséből fakadó kockázatok állnak, továbbá a Moody’s is úgy látja, a választások közeledése ronthat a költségvetési tendencián, vagyis a költségvetési problémák hosszabb távon lehetnek jelen.
December 6-án érkezett a sorban az idei utolsó felülvizsgálat, a Fitch Ratings hitelminősítőtől. Tekintve, hogy a besoroláshoz rendelt kilátás közel két éve negatív, várható volt, hogy vagy stabilra módosítják a kilátást, vagy leminősítik Magyarországot. Pozitív hír, hogy az előbbi következett be, így egy ideig biztos nem fogják leminősíteni az országot. Ami az okokat illeti, a Fitch láthatóan sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a Moody’s-hoz képest arra, hogy a magyar külső egyensúlyi pozíció sokat javult az elmúlt két évben, és a költségvetésben is érdemi konszolidáció látható idén. A Fitch az államháztartási hiány csökkenésével számol, azonban a kormány költségvetési terveit túl optimistának tartja. Magyarország növekedési kilátásai ugyan romlottak (elsősorban a roppant gyenge külpiaci konjunktúra miatt) az idei év második felében, de úgy véljük, az egyensúlyi mutatóink egyáltalán nem adtak volna okot leminősítésre. Az őszi/téli hitelminősítői lépések összességében arra utalnak, hogy a hitelminősítők is elismerik az egyensúlyi mutatók közelmúltban történt javulását.
A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban sem teljesen egységesek a hitelminősítők előrejelzései. Az S&P és a Fitch szerint 2025-ben megindulhat a magyar gazdaság, a Moody’s viszont arra számít, hogy a be nem érkező Európai Uniós források hátráltathatják a jövő évi gazdasági teljesítményt. Az inflációt tekintve mindhárom hitelminősítő 4 százalék alatti áremelkedést feltételez a következő években.
Kicsit nagyobb kontextust tekintve, az S&P decemberi régiós elemzése szerint Kelet-Közép-Európa kilátásaira nagy hatással lehet a leendő amerikai adminisztráció vámpolitikája, valamint az orosz-ukrán háború alakulása, mivel ezen tényezők kedvezőtlen alakulása akár gyenge nyugat-európai külső keresletet is eredményezhet. A hitelminősítő Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát tekinti leginkább kockázatosnak, mivel ezen országok kitettsége a legnagyobb a német autóipar felé, amely jelenleg nem teljesít túl jól. Mindent figyelembe véve a térség kilátásai többnyire pozitívak, szemmel látható GDP növekedésre lehet számítani. A vámok kérdését még sok bizonytalanság övezi, de úgy tűnik, hogy a magyar kormány kedvező politikai kapcsolatai révén Donald Trump elnökségének hatása a magyar gazdaságra összességében akár pozitív is lehet.
Magyarország gazdasági növekedését illetően a következő negyedévekben pozitív fordulatot várunk.
A növekedés hajtóereje a belső felhasználás, különösen a fogyasztás lehet, míg a beruházások stabilizálódhatnak. A külső kereslet továbbra is gyenge lehet, de számos egyedi faktor miatt 2025 második felére az éves növekedési adatok akár a 4 százalékot is elérhetik. Várakozásunk szerint tehát a gazdasági növekedés megindulhat 2025-ben és az infláció is toleranciasávon belül maradhat.
Ami az inflációt illeti, az decemberben várhatóan bőven 4 százalék fölé emelkedik, ám tartósan nem valószínű, hogy ott marad, mivel a gazdaság ciklikus pozíciója továbbra is hűtő hatású. A piaci konszenzus egyértelműen érdemben 3 százalék feletti átlagos inflációt valószínűsít (a mi várakozásunk 3,8 százalék 2025-re). A negatív kibocsátási rés és a lazuló munkaerőpiaci helyzet az infláció csökkenésének irányába hat, ugyanakkor a sokat gyengülő forint egyértelműen emeli az inflációt. Összességében jövőre az infláció tartósan visszatérhet a toleranciasávba, a forint árfolyamának kérdése ugyanakkor még tartogathat izgalmakat. Az árfolyam stabilizálására az MNB egyik eszköze lehet a relatív kamatfelár megtartása, amelyre van is lehetősége, tekintve, hogy a Fed és az EKB egyelőre nem úgy tűnik, hogy szüneteltetné kamatcsökkentési ciklusát.
A költségvetésben láthatóan érdemi konszolidáció történt idén, ami az idei és jövő évi tervezett hiánypálya tarthatóságát javítja, így kevésbé kell számítani további jelentős kiigazításra. Azonban az EU-s kapcsolatok nagymértékű javulása és ezzel együtt a legtöbb uniós forrás megérkezése vélhetően nem valósul meg jövőre sem, így ez a kockázat egyértelműen a negatív változások irányába mutat. Ha a gazdaság is érdemi növekedést tud felmutatni, abban az esetben a GDP-arányos hiány is alacsonyabban maradhat. Ezen tényezők javulása pozitív változást eredményezhet a hitelminősítők értékelésében.
A szerző további cikkei
Vélemény cikkek
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.