Az élelmiszerek piaca a vámháború egyik legfőbb frontja

„Soha többé nem fogunk visszatérni a status quo-hoz” – nyilatkozta rendkívül baljósan Ursula von der Leyen válaszul az amerikai vámok bejelentésére. Tény, hogy az Európai Unió jelentős exporttöbblettel rendelkezik az árukereskedelem terén és ez hatványozottan igaz az élelmiszerek piacára is. Az európai élelmiszeripar szempontjából ugyanis Amerika a második legnagyobb exportpartner, kivitelünk pedig két és félszeresen meghaladja az Amerikából érkező élelmiszerek értékét. Az árupiac egyelőre még kivár, de az már most érzékelhető, hogy a vámháború eszkalálódásával olyan folyamatok indultak el a nemzetközi kereskedelemben, amelyek már jócskán túlmutatnak az EU és Amerika közötti kapcsolatokon. 

Az élelmiszerek esetében hogy állunk most a vámokkal?

Manapság rendesen fel van adva a lecke annak, aki naprakész akar lenni a vámok mértéke tekintetében. Mire hatályba léptek volna a Donald Trump által bejelentett vámok az EU-val szemben (is), addigra az amerikai elnök le is csökkentette azokat 10 százalékra, három hónapra felfüggesztve a korábban bejelentett büntetővámok alkalmazását. Nos, az Európai Unió sem tétlenkedett sokat, a napokban ugyanis egy 21 milliárd eurós kereskedelmi ellenintézkedés bevezetése mellett döntöttek. Ennek keretében vámokat vetnek ki például az Amerikából származó szójára, mandulára, húsra, áfonyára, narancslére és a fehér csokoládére (magyarán a főbb amerikai exporttermékekre), ám a vámok felfüggesztésének hírére az EU is elhalasztotta azok életbe léptetését. 

Milyen eszközök vannak az EU kezében?

Ahogy a fentiek is mutatják, az európai élelmiszergyártóknak nem érdeke a konfliktus kiéleződése, hiszen számos termék tekintetében (például a boroknál) Amerika a legfontosabb exportpiacunk. A vámok feloldása érdekében Amerika egyes hírek szerint azt követeli meg az EU-tól, hogy hagyjon fel a Kínával való kereskedelemmel, az EU-nak viszont nem áll érdekében, hogy bármely országgal szemben elköteleződjön. Ha vámokat nem is vezetne be végül az EU, a beavatkozás egyik kézenfekvő terepe a két kontinensen rendkívül eltérő élelmiszerbiztonsági rendszer. Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa az amerikai kollégákkal folytatott többórás találkozóján – többek között – számos ilyen „nem vámjellegű akadályt” helyezett kilátásba, amelyek az amerikai termékek minőségét céloznák.

Például:

1. a klórral mosott baromfi behozatali tilalma
2. a GMO-s növények behozatali tilalma
3. a hormonkezelt állatok húsának behozatali tilalma.

A vámháború miatt felgyorsultak a szabadkereskedelmi tárgyalások is

Egyértelmű, hogy az oda irányuló amerikai export kiesésével a kínai piac most magától értetődő célterülete lehetne az európai élelmiszereknek. Az elektromos autókra kivetett uniós vámok miatt viszont az európai lehetőségek most eléggé korlátozottak Kína tekintetében, ezt az űrt pedig várhatóan a brazil és az ausztrál termelők fogják betölteni. Az ellentétek oldása helyett az EU újabb intézkedéseket jelentett be Kínával szemben, büntetővámot vetve ki a Kínából származó, egyik legfontosabb takarmány-alapanyagra, a lizinre. 

Kína hiányában és az USA-ba irányuló export beszűkülése miatt az EU részéről égető szükséggé vált az új piacok felkutatása, ennek érdekében az EU most látványosan felgyorsította a folyamatban lévő vagy akár a már felfüggesztett szabadkereskedelmi tárgyalásokat is. Ebből a szempontból a déli félteke országai állnak a fókuszban: hosszas szünet után várhatóan folytatódnak a Thaifölddel korábban már felfüggesztett szabadkereskedelmi tárgyalások, nemrégiben pedig az Egyesült Arab Emírségekkel való tárgyalások megkezdését jelentették be, de a legnagyobb várakozás kétségkívül az Indiával kötendő megállapodást övezi. 

Komoly lehetőségeket rejt India

Az uniós tárgyalódelegáció a hetekben már a 11. tárgyalási fordulót bonyolítja majd Újdelhiben, de a legnehezebb kérdések természetesen itt is az élelmiszerexport kapcsán merülnek fel. India több mint 1,4 milliárdos népessége óriási felvevőpiacot jelenthet az európai élelmiszerek számára, ráadásul a fogyasztásban robbanásszerű növekedés várható ott a következő évtizedekben: az egy főre jutó húsfogyasztás még mindig csak töredéke a világátlagnak (a 42 kilogramm évenként a globális átlaghoz képest Indiában csupán 5 kilogramm húst fogyasztanak jelenleg évente). India mezőgazdaságát egyébként rendkívül protekcionista szemlélet jellemezte eddig, két évvel ezelőtt például korlátozták a rizs exportját (mindezt úgy, hogy India adja a rizs globális exportjának 40 százalékát). Termelésük azonban más termékeknél is több mint figyelemre méltó: a rekordméretű búzatermő területnek köszönhetően a termelés folyamatosan növekszik, búzatermésük idén várhatóan minden idők legmagasabb szintjét éri majd el, megközelítve ezzel a teljes európai búzatermés mértékét.