BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fogy a készpénz a magyaroknál

Az év kilencedik hónapjában 8350 milliárd forint alá csökkent a forgalomban lévő készpénzállomány Magyarországon, miközben a központi kormányzati betétek átlagos állománya is csökkent augusztushoz képest.

Szeptemberben több mint 38 milliárd forinttal csökkent a forgalomban lévő készpénzállomány Magyarországon – derült ki a Magyar Nemzeti Bank adatsorából. Ezzel szemben a külföldi követelések átlagos és hó végi állománya egyaránt nőtt.

Man,In,A,Suit,Is,Counting,Hungarian,Forints.,Concept,Showing, Man in a suit is counting hungarian forints. Concept showing hungarian businessman, hungarian economy and finance Man in a suit is counting hungarian forints. Concept showing hungarian businessman, hungarian economy and finance
Fotó: Shutterstock

A jegybank előzetes statisztikai mérlege szerint

az év kilencedik hónapjában 8325,9 milliárd forintnyi készpénz volt forgalomban.

Hiába a tomboló infláció, a magyarok úgy halmozzák a készpénzt, mintha nem lenne holnap

Júliusban tovább nőtt a forgalomban lévő készpénz állománya a jegybank adatai szerint.

Szeptemberben a bankrendszer tartalékszámláinak átlagos egyenlege 5,8 milliárd forinttal haladta meg az előírt kötelező tartalék összegét, a tartalékkötelezettség 402,5 milliárd forint volt. A bankrendszer forintlikviditásának csökkenése elsősorban a szeptemberi eurólikviditást nyújtó swapok igénybevételéhez köthető, valamint a szeptember 22-i és 29-i MNB-diszkontkötvény-kibocsátás is hozzájárult a csökkenéshez. Ezek együttes hatása a hitelintézetek által a jegybanknál elhelyezett egyhetes betétek átlagállományának csökkenésében tükröződött.

Tovább nőtt a magyarok vagyona, de az infláció sok mindent megváltoztat

A készpénz- és a folyószámlabetétek állománya hosszú idő után először nem növekedett érdemben,  a háztartások tudatosabb fele láthatóan igyekszik védekezni az erőteljes inflációs folyamatok ellen.

A központi kormányzati betétek átlagos állománya csökkent az előző hónaphoz képest. 

A jegybank megállapította, hogy a külföldi szervezetekkel kötött repo ügyletek, a forint árfolyamának változása és az Európai Bizottságtól érkező transzferek egyaránt növelték az állományt, míg a hitelintézetekkel kötött eurólikviditást nyújtó swapügyletek mérsékelték a növekedést.

Az MNB arra is emlékeztetett, hogy a monetáris zanács döntése értelmében szeptember 28-i értéknappal került sor a jelenlegi kamatemelési ciklus utolsó alapkamat-emelésére: a jegybanki alapkamat 125 bázispontos emeléssel 13 százalékra módosult. A kamatfolyosó alsó határát jelentő egynapos jegybanki betétek és a felső határt jelentő egynapos jegybanki fedezett hitelek kamatlába ugyancsak 125 bázisponttal emelkedett, így előbbi 12,5, míg utóbbi 15,5 százalékon tetőzött.

Az elemzőket is meglepte az MNB lépése, ütköznek a vélemények

A kamatemelések túl korai leállítása jókora kockázatot hordoz magában – mondta a kamatemelési ciklus lezárása után Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Szerinte a kamatemelések folytatására emellett azért is szükség van, mivel támogatják a forint árfolyamát, amely pedig kihatással van az importált termékek árain keresztül az inflációra is.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.