Bár az utolsó hétvégi adatokat még nem ismerjük, de nagy valószínűséggel az Avatar tavaly biztosan nem nyomta le a Top Gun második részének látogatottsági adatait. Az utóbbi eddig 542 ezer látogatót vonzott, és csaknem egymilliárd forint jegybevételt termelt a forgalmazónak, míg az Avatar második része eddig 453 ezer látogatót hozott – derült ki a Filmforgalmazók Egyesülete által heti rendszerességgel közölt adatokból. 

Az Avatar az említett nézőszámmal is nagyobb a bevételt ért el, mint a Top Gun.

Persze az utóbbit késő tavasszal és nyáron vetítették, amikor még az nem gyűrűzött be a jegyárakba. A helyzet nem csak itthon nehéz a mozik számára, Hollywood sem teljesít acélosan.

Budapest, 2018. szeptember 6.Közép-Kelet Európa első ScreenX moziterme a budapesti Cinema City Arénában a megnyitó napján, 2018. szeptember 6-án. Az új, kiterjesztett vetítési technológia három vászon használatával 270 fokos betekintést nyújt.MTI Fotó: Balogh Zoltán Budapest, 2018. szeptember 6.
Közép-Kelet Európa első ScreenX moziterme a budapesti Cinema City Arénában a megnyitó napján, 2018. szeptember 6-án. Az új, kiterjesztett vetítési technológia három vászon használatával 270 fokos betekintést nyújt.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az Avatar egyébként érdekes helyzetben van. Meglehetősen jó időpontban került a mozikba, mégis valahogy elmaradt a látogatottsága a vártnál. A szakemberek ezt azzal magyarázták, hogy a szokásosnál jóval hosszabbra sikeredett a film, így játszani is kevesebbszer tudják a mozikban. Ezzel viszont az az egyetlen bökkenő, hogy a multiplexek korában a szokásosnál több teremben is játszhatnák a filmet, amivel tartható lenne a napon belüli megfelelő vetítésszám.

Idén a két nagy mellé a Minyonok tudtak még felzárkózni ugyancsak bőven félmilliós látogató feletti számmal, de a bevétel nem érte el a 900 millió forintot. 

Ott van még az idei topok között a Beugró a Paradicsomba (Clooney és Julia Roberts jutalomjátéka), amely csaknem 340 ezer nézőt vonzott a mozikba, és a bevétel meghaladta a 710 millió forintot. Ami igazán meglepetés az az, hogy a Fekete Párduc 2. itthon nagyon gyengén muzsikált, annak ellenére, hogy a Marvel-produkciók Magyarországon is rendszeresen „nagyot mennek”. Ez a produkció alig több mint 200 ezer nézőt hozott eddig, és a bevétele még nem érte el a 430 millió forintot.

A miheztartás végett érdemes megjegyezni, hogy tavaly egyetlen film nézettsége sem lépte át a mozikban a félmilliós határt, a legnagyobb érdeklődésre számot tartó Pókember: Nincs hazaút is csak 430 ezerig ment el. Sőt a sokáig halogatott 007-es (Daniel Craig utolsó JB-szerepe) sorozat újabb felvonása is csak alig több mint 300 ezer embert vonzott a vetítővászon elé.

Ezzel szemben 2019-ben az első hat blocbuster film is bőven 400 ezres látogatottság felett zárt a Filmforgalmazók Egyesületének adatsora szerint. Ugyanakkor az első három film mind 500 ezer felett volt, sőt a Bosszúállók: Végjáték az első Avatar film nézettségét ostromolva 844 ezer nézőszámig jutott, amivel 1,33 milliárd forint bevételt hozott a magyar piacon a forgalmazónak. 

A második és harmadik hegy 518 és 528 ezer látogatóval a Star Wars kilencedik része, illetve a Jégvarázs második része volt. 

Jellemző még, hogy 2019-ben még a 17. legjobban teljesítő film is kétszázezer feletti nézőszámot generált a mozikban.

Az idei felhozatal persze egészen más volt, mint a 2019-es, sőt még a 2021-eshez sem igen hasonlítható, hiszen akkor több forgalmazó jelent meg a korábbról elcsúsztatott alkotások bemutatásával. Ehhez képest idén a tavaszi szezonra szinte csak a Top Gun és a Minyonok jutott, míg az őszire a Fekete Párduc és az Avatar maradt.

A látogatószámok gyengébb teljesítménye persze sok egyébbel is magyarázható. Egyfelől a vírustól való félelem megmaradt a potenciális látogatókban, amihez társult a mozijegyárak és persze a pattogatott kukorica árának növekedése. Mindezt megfejelte, hogy a streamingszolgáltatók nagyon belehúztak a magyar piacon, újra berendelte magát az HBO, és megjelent itthon a Disney+ is, ráadásul a Netflix sorra ontotta magából a nagy sikerű sorozatokat. Vagyis jelentős mennyiségű vizuális tartalommal lettek ellátva a magyar nézők, amiből logikusan következik, hogy kevesebb idő és pénz jut a hagyományos mozizásra.