A 2023-as év első negyedében az euróövezet elkerülte a visszaesést, és az amerikai gazdaság alapfolyamatai is erősek maradtak. Az év közepétől azonban a visszafogottabb kereslet, a kínai gazdasági aktivitás csökkenése, a monetáris szigorítások időben elnyúló hatása lassuló GDP-t eredményezett szerte a világban. Az euróövezet a szélére sodródott, az Egyesült Államok gazdasága viszont ellenálló maradt. Az év egészében a globális GDP-növekedési ütem 2,5 százalék körül alakulhat, ez 2024-ben 2 százalékra csökkenhet.
Enyhül az inflációs nyomás
Az elmúlt hónapokban a fejlett gazdaságokban folytatódott a dezinfláció. A globális energia- és élelmiszerárak normalizációja, a beszállítói láncok feszültségeinek oldódása mellett a gyengébb belső kereslet is segítette az infláció lassulását. A fogyasztói árindexek azonban még mindig meghaladják az általános jegybanki célokat.
Az infláció mérséklődése a következő időszakban is folytatódhat, de már lassabb ütemben.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője elmondta, hogy az euróövezetben már 2024 második fél évében az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos középtávú célja alá kerülhet a pénzromlási ütem. A tengerentúlon azonban fenntartható módon legkorábban 2025-re érhető el az inflációs cél. A mérséklődés ütemével kapcsolatos bizonytalanságok miatt a nagy jegybankok várhatóan tartósan fenntartják a szigorú monetáris politikát. Bár nagy valószínűséggel nemcsak az EKB, hanem az amerikai Federal Reserve (Fed) is lezárta kamatemelési ciklusát, az első kamatcsökkentések időpontja továbbra is bizonytalan. Az EKB legkorábban a második negyedévben, míg a Fed csak a harmadik negyedévben vághat bele a lazítási ciklusba.
Jövőre a geopolitikai események jelentik a legnagyobb kockázatot
Jövőre pozitív növekedési ütem várható Magyarországon, a harmadik negyedéves első becslésének publikálását követően kijelenthető, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben elérte a mélypontot, majd megindult egy fokozatos kilábalás – vélekednek az elemzők.
A harmadik negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva 0,9 százalékos bővülést ért el a magyar gazdaság, éves szinten azonban még így is 0,3 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai termék. 2023 egészében 0,5 százalék körüli csökkenés várható.
2024-ben erőre kaphat a gazdaság, a teljes éves növekedés azonban visszafogott, 3 százalék körüli lehet.
A háztartások fogyasztása a reálbérek újbóli emelkedésének, a feszes munkaerőpiacnak és a várhatóan mérséklődő finanszírozási költségeknek köszönhetően jövőre már újra nőhet. Az elemzők szerint az uniós megállapodás kimenetele kulcsfontosságú a beruházási trendek szempontjából.
A gazdasági visszaesés a munkaerőpiacon csak mérsékelten éreztette hatását, a magyar gazdaságot gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság jellemzi. A következő negyedévekben a gazdasági aktivitás erősödésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta újra csökkenő pályára állhat, 2024 átlagában 3,6 százalékos ráta várható. A feszes és a valamint a garantált bérminimum 15 százalékos, illetve 10 százalékos emelése jövőre egyértelműen infláció feletti bérdinamikát hoz magával, segítve a háztartások vásárlóerejének helyreállítását.
2023-ban a nemzetgazdaság egészében 10 százalék körüli mértékben nőhetnek az átlagkeresetek, ami 4-5 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg.
Javul a külső egyensúlyi pozíció
Az idei első három negyedévben a külkereskedelmi mérlegben 6,85 milliárd eurós többlet halmozódott fel, 2023 egészében pedig a 8 milliárd eurót is meghaladhatja a szufficit. A külkereskedelmi mérleg látványos javulása a folyó fizetési mérlegben is megmutatkozik. Az elmúlt évben a deficit meghaladta a GDP 8 százalékát, idén azonban már minimális többlettel zárhat a folyó mérleg, ami 2024-ben tovább emelkedik – mutatott rá Trippon Mariann.
Lassabb ütemre vált a dezinfláció
A januári csúcsról először lassabban, majd az őszi hónapokban – a magas bázis által is segítve – intenzívebben mérséklődött az infláció. Az éves fogyasztói árindex októberben árnyalatnyival 10 százalék alá került, az idei évet pedig 7 százalék alatti szinten zárhatja. Az éves átlagos infláció azonban így is 17,8 százalék körül alakulhat.
A dezinfláció 2024-ben is folytatódhat, de már jóval lassabb ütemben. A kilátások szempontjából a forintárfolyam, a globális energiahordozó-árak alakulása, a feszes munkaerőpiac, az erőteljes bérkiáramlás és az év eleji átárazások mértéke felfelé mutató kockázatot jelent. Minden valószínűség szerint 2024 átlagában 5 százalék körül, kissé e szint alatt alakul a pénzromlási ütem.
A Magyar Nemzeti Bank májusban megkezdte a kamatszint fokozatos normalizálását. Ennek eredményeképpen októberben 12,25 százalékra, novemberben pedig 11,5 százalékra csökkent az irányadó kamat. Decemberben egy újabb, 75 bázispontos kamatvágás várható – mondta a bank vezető elemzője.
Feltételezve, hogy a piaci stabilitás fennmarad, lassabb tempóra váltva, de folytatódhat a monetáris lazítás. 2024 végén 6-6,5 százalékon állhat majd az alapkamat.
Az euró árfolyama nyár elejére átmenetileg 365 forint közelébe süllyedt, itt azonban megtorpant a felértékelődés. Július elejétől a keresztárfolyam a CIB Bank szakértői által korábban előrejelzett 370–395 közötti sávban mozgott; november közepén az alsó határhoz közelebb. 2024-re előretekintve számottevő és tartós forintgyengülésre nem kell számítani – mondták a CIB szakértői.
