Ezek az autópályák válnak fizetőssé 2024-ben – térképen a díjköteles szakaszok
Összesen 230 kilométerrel bővül a díjköteles gyorsforgalmi utak hossza Magyarországon 2024. január elsejével, köztük az ország legzsúfoltabb autóútja, az M0-s is fizetős lesz – hívtuk fel rá a figyelmet december közepén. Nemcsak a Budapest melletti körgyűrű, hanem a teljes M4-es, M44-es, M76-os autóutak mellett az M30-as autópálya eddig ingyenes szakasza is díjkötelessé válik. Öröm az ürömben, hogy aki Pest vármegyére érvényes matricát vásárolt eddig is, annak továbbra sem kell kell újat vásárolnia, hiszen az M0-s teljes egészében a vármegyében található.
Óriási autópálya-építést jelentett be Lázár János: ez lehet minden idők legdrágább sztrádája Magyarországon
Minden idők legkomplexebb és legdrágább gyorsforgalmi fejlesztését indíthatja el 2024-ben a kormány – erre lehet következtetni Lázár János építési és közlekedési miniszter mondataiból. A tárcavezető a Balaton melletti Fenékpusztán arról beszélt, hogy újraindítaná jövőre a 76-os út kétszer két sávos autópályává történő bővítését, azaz a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76-os beruházást, amely a becslések szerint 400 milliárd forintba kerülne. Ez a miniszter szerint is az ország egyik legnagyobb közlekedési beruházása lehet.
A minisztérium megkeresésünkre azt írta, hogy „az említett, becsült beruházási összege a Sármelléktől Zalaegerszeg keleti csomópontig történő megépítést tartalmazza. A jelzett költségben a 71. sz. főút tervezett 2 × 2 sávos keszthelyi bekötése mellett a sármelléki repülőtér bekötése, valamint Fenékpuszta és Sármellék között a 76. sz. főút fejlesztése is beleértendő.” A gyorsforgalmi megépítését azzal indokolták, hogy a kormány régóta ismert, kiemelt célja, hogy valamennyi megyei jogú város kétszer két sávos bekötéssel rendelkezzen a gyorsforgalmi úti hálózatba, ezért az M76-os utat Zalaegerszegig még ki kell építeni.
Elhagyják a magyarok Ausztriát: egy hónap alatt ezren távoztak az osztrák munkaerőpiacról
Már negyedik hónapja csökken az Ausztriában dolgozó magyarok száma az osztrák társadalombiztosító adatai szerint.
Az augusztusi trendforduló óta mintegy 8000 magyar állampolgár hagyta el Ausztriát. Arról viszont nem szól a statisztika, hogy a távozó honfitársaink hová teszik át a székhelyüket.
Ettől még tény, hogy hogy a nyár utolsó hónapjában még 126 656 főből állt a magyar kolónia, amely november végére 118 930-ra apadt. A legnagyobb esés októberben következett be, amikor egyetlen hónap alatt 4494-en léptek ki Ausztriából. Ehhez képest a november jóval kisebb, de még mindig markáns csökkentést hozott: 994 honfitársunk döntött úgy, hogy nem dolgozik tovább az osztrákoknak – ez közel 1 százalékpontos mínusz.
Hivatalos: minden idők legdrágább hídját építik meg Magyarországon – jövőre indul a beruházás
Interjút adott a makói Rádió7-nek Lázár János december 21-én. Az építési és közlekedési miniszter a jövőbeni fejlesztési óriásprojektekről is beszélt. Kitért a Mohácsra tervezett Duna-hídra is, és új információkat osztott meg a beruházásról. Most először hangzott el például, hogy mennyibe kerül majd.
Lázár hatalmas összeget említett, szerinte 300-320 milliárd forintból épül meg az új Duna-híd.
Csak összehasonlításképp: a kőröshegyi völgyhidat 51,175 milliárd forintból húzták fel, hozzá kapcsolódóan pedig egy 14,2 kilométeres autópálya-szakasz is megépült 76 milliárd forintból. Igaz, ezeket még 2007-ben adták át, több mint 16 éve. A mohácsi új Duna-híd kapcsán egyáltalán nem valamiféle távoli fejlesztésről van szó, a tárcavezető ugyanis azt is közölte, hogy 2024-ben elindítják a kivitelezést.
Van mitől tartaniuk az oroszoknak: a világ legerősebb tankját fejlesztik Nyugaton – Magyar mérnökök dolgoznak a Párducon
Új hírek érkeztek a még csak fejlesztés alatt álló, de már most nagy izgalmakat kiváltó Panther KF51-es néven futó szupertankról. A magyarul Párducként ismert projektről a honvédelmi miniszter beszélt, akinek minden bizonnyal kellő rálátása van a minden eddigi tankot felülmúló páncélos körüli történésekre. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Világgazdaság interjújában tért ki a magyar tankbeszerzési programra. Ennek kapcsán tett említést a Párducról is, amelyről a nyár vége óta lehet tudni, hogy az életre keltésében Magyarország is részt vesz.
A tárcavezető felidézte lapunknak, hogy a Magyar Honvédség korszerű nehézeszközökkel való felszerelése érdekében
- 44 darab Leopard 2A7HU harckocsit,
- 218 darab KF41 Lynx gyalogsági harcjárművet
- és a 24 darab Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackot vásárolt.
Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott, hogy a Leopard és a Lynx gyártójával, a védelmi ipari világélvonalba tartozó Rheinmetall-lal olyannyira elmélyült az együttműködés, hogy a német cég által vezetett Panther-projektbe, azaz a fejlesztésbe Magyarország és a magyar mérnöki lelemény is beszáll.
Mindennek van határa: Varga Mihály levelet írt Brüsszelnek
Varga Mihály pénzügyminiszter december közepén levelet írt Johannes Hahnnak , az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosának a határvédelmi költségekkel kapcsolatban. „Az közös határainak védelme sok évtizedes múltra visszatekintő konszenzuson alapul, az eredeti jogalkotói elképzelés lényege az volt, hogy a közösség külső határainál elhelyezkedő tagállamok a határok védelmét közös finanszírozásból látják el.
A migrációs válság azonban mára olyan helyzetet eredményezett, amelyben az eredeti jogalkotói szándék nem teljesül maradéktalanul” – fogalmazott a tárcavezető. Szerint miközben a migránsválság kitörése óta több mint 1,6 milliárd eurót fordítottunk határvédelemre, az uniós hozzájárulás mértéke e költségekhez alig haladja meg az 1 százalékot.
Elhangzott az ígéret: jövőre Magyarország hátát fogja nézni Európa
A Fidesz–KDNP parlamenti gazdasági kabinetjének tagjait tájékoztatta Nagy Márton az aktuális gazdasági helyzetről és a jövő évi kihívásokról, ami után a gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, míg 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés helyreállításának éve lesz. Szerinte a kormány teljesítette a vállalását, hiszen októberben egy számjegyűre, novemberben pedig 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, miközben a gazdaságban is pozitív folyamatok azonosíthatók.
Nagy Márton azt is kiemelte, hogy jövőre az unión belül Magyarországon nőhet az egyik legnagyobb mértékben a gazdaság.
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az óvatossági motívum fokozatos oldódásával 10 százalék körülire csökkenhet vissza a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája, amely a reálbérek növekedése mellett egyre inkább támogathatja a lakossági fogyasztás bővülését. Mindez végső soron a hazai piacra termelő ágazatok termelésének és beruházásainak bővülésében csapódhat le, ezzel is segítve a belgazdaság megerősödését.
Figyelmeztette a bankvezér a magyarokat: most vegyenek lakást
Minden cég vezetőjének hivatalból optimistának kell lennie, főleg olyan kihívásokkal teli országban, mint Magyarország – erről is beszélt Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) rendezvényén. A bankvezér a magyar gazdaság helyzetéről azt mondta,
lehet látni a fényt az alagút végén, és ez nem a mozdony.
Várakozásai szerint 2024 februárjában lehet egy számjegyű az irányadó kamat, addig a mostani 11,5-ről fokozatosan csökkenti majd a Magyar Nemzeti Bank a szintet. Azt is megemlítette, hogy ez még mindig magasabb, mint a régióban. Hogy ehhez ki és milyen mértékben járult hozzá, azt majd az utókor megírja. Szerinte ennél fontosabb, hogy miként lehetne a befektetéseket újra felpörgetni. Arra figyelmeztetett, hogy amikor lecsökken az alapkamat 5-6 százalékos szintre, abban a pillanatban az ingatlanok ára fel fog menni.
Hónapokkal a határidő előtt átadták Magyarország legújabb autóútját
Túl van a műszaki átadáson az M44-es autóút Szentkirály és Lakitelek közötti szakasza – írta saját információra hivatkozva a Magyar Építők. Emlékeztetnek rá, hogy december 19-én adták át a 2,8 kilométeren, új nyomvonalon megépült szentkirályi elkerülőt, amely a beruházáshoz kapcsolódó kétsávos útfejlesztések egyike volt. Ugyanakkor az M44-es szóban forgó 4,6 kilométeres négysávos szakaszán is már a befejezéshez ért a generálkivitelező Duna NRG Zrt.
Váratlanul átszervezi a kormányt Orbán Viktor: a döntés megjelent, létrejött egy csúcsminisztérium – ez lehet a magyarázat
Közvetlenül karácsony előtt jelent meg az a kormányrendelet, amely újraosztotta a kormány és a miniszterek feladatait. A változások alapvetően két tárca köré összpontosulnak: az egyik az újonnan felálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a másik pedig a kvázi reaktivált (2010 és 2018 között volt már ilyen tárca) Nemzetgazdasági Minisztérium, amely a jelenlegi Gazdaságfejlesztési Minisztérium örököse. Ez utóbbi kvázi csúcsminisztériumként fog működni, amivel Nagy Márton miniszter kormányon belüli szerepe is alaposan megnőtt. A döntés mögött minden bizonnyal a miniszterelnök növekedési tervei állhatnak, a jövő évet ugyanis a növekedés helyreállításának szentelné Orbán Viktor.
