December végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak – ismertette a Pénzügyminisztérium a 2023-as részletes államháztartási adatokat.
Bár a tárca azt emeli ki, hogy a 2023. évi pénzforgalmi hiány alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint),
valójában a 3400 milliárd forintos tervnél 1200 milliárd forinttal magasabban teljesült – tehát mind a 3,9, mind a szeptember óta érvényben lévő 5,2 százalékos hiánycélt elvétette a kabinet.
A PM december végén közzétett középtávú előrejelzése 5,9 százalékra várja utóbbi mértékét.
A vártnál rosszabb hiányadatot elsősorban a fogyasztás visszaesése miatt elmaradó áfabevételek magyarázzák. Az adónemből összesen 6981,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 1000 milliárddal maradt el a 7985 milliárdos célszámnál.
A 2023-as költségvetési képet árnyalják azok az egyszeri kiadások, amelyek az állami gyarapításával a hosszú távú növekedést szolgálják. Ilyen egyszeri kiadás volt a tavalyi évben a Vodafone Zrt.-ben, illetve a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben történt közvetett állami tulajdonszerzés
– állapítja meg a tárca, hozzátéve, hogy az év egészében a lakossági rezsivédelem költségei 1373,5 milliárd forintot tettek ki, amely szembeállítva a 2022. év végéig erre a célra kifizetett 699,2 milliárd forinttal, jelentős, közel kétszeres többletet jelent.
A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok kiadásait is előfinanszírozta a tavalyi évben.
2023-ban
- az uniós kiadások 2812,2 milliárd forintot tettek ki,
- miközben 2229,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.
- Nyugellátásokra 5759,9 milliárd forintot fordítottak,
- míg az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2410,1 milliárd forintot fordított a kormány.
Még tavaly december közepén írtunk arról, hogy nemcsak a tavalyi, hanem nagy valószínűséggel már az idei hiánycélt is elengedhette a kormány – legalábbis a korábbi időszak nyilatkozatai és a kormányban történt szerkezeti változtatások is erre utaltak. Bár Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában határozottan állította, hogy a kormány tartani kívánja, és iránytűnek nevezte a 2,9 százalékos deficitcélt, Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában már jóval megengedőbben nyilatkozott a magasabb hiányról.
