Szigorodik egy törvény, de a benzinkutasok megússzák

Ahhoz, hogy 2030-ra Magyarország elérje az energiahatékonysági kötelezettségi rendszertől (EKR) 2030-ig elvárt 88 petajoule halmozott végsőenergia-megtakarítást, emelni kell a kötelezettséget. A megtakarítás ugyanis a jelenlegi kötelezettség mellett nem fog teljesülni – érvel a 2015-es EKR-törvény hamarosan az Országgyűlés elé kerülő módosító javaslata.

Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) 2030-ra 336 PJ halmozott végsőenergia-megtakarítást vállalt. Ezt 74 százalékban (közel 248 petajoule-lal) alternatív szakpolitikai intézkedésekkel és 26 százalékban – az említett 88 petajoule-lal – az EKR-rel érné el. A törvénymódosítás két fő eszközzel segítené elő a megcélzott megtakarítás elérését: emelné az EKR-kötelezettséget, és ösztönözné a hosszabb élettartamú megtakarításokat úgy, hogy visszaszorítaná a túlsúlyba került rövid élettartamúakat.

Nagyobb lesz az EKR-kötelezettség

A jelenlegi szabályozás szerint a tárgyévben a kötelezetteknek a két évvel korábban forgalmazott, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5 százalékát kellett megtakarítaniuk. Ez az arány most 1,4 százalékra nőne. A módosítóban azonban nem év eleji, hanem 2025. júliusi 1-jei kezdet szerepel a mennyiségnek fél évre vetített arányosításával. Az EKR-kötelezettek energiamegtakarítási kötelezettségének emelése nem vonatkozik a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználóknak eladó gazdálkodó szervezetekre azért, hogy ne dráguljon az üzemanyag.

A kötelezettségi időszak meghosszabbodna 2035-ig.

Nem javítja minden érdemben az energiahatékonyságot

Tilos lesz elszámolni egyes rövid élettartamú intézkedésekből származó hitelesített energiamegtakarításokat. Kiegészül a nem elszámolható rövid élettartamú víztakarékossági intézkedések köre a

• a perlátorok használatával,
• a víztakarékos zuhanyfej használatával,
• különböző víztakarékossági szemléletformálási intézkedésekkel (például fürdőkádvízszint-jelző felszerelése).

A felsorolt intézkedéseken keresztüli megtakarítás ugyanis csak becsléssel történt, és a jogalkotó szándékánál rövidebb, nehezen mérhető energiamegtakarítást eredményeznek. Szerepel a módosítóban a rövid élettartamú intézkedésekből származó hitelesített energiamegtakarítások arányosítása, továbbá szorzók, elszámolási kedvezmények törlése a beruházási volumen növelése érdekében.

Elvárás lesz a legalább hatéves élettartamú intézkedésből származó hitelesített energiamegtakarítással történő teljesítés, kötelező lakóépület-felújítási aránnyal.

Az energiahatékonysági intézkedésekből vagy beruházásokból származó energiamegtakarítást meghatározó jegyzéket az energiapolitikáért felelős miniszter vizsgálja majd felül. A jegyzéket kötelező lesz használniuk az EKR-kötelezetteknek.

A módosító úgy ösztönözné a hitelesített energiamegtakarítások szervezett piaci értékesítését kétoldalú megállapodások keretében, hogy tranzakciós díjat vezetne be. A hitelesített energiamegtakarítások forgalomképessége nőne azáltal, hogy kiterjedne a gazdálkodó szervezetekre. A magyar állam megjelenne a vevői oldalon, így kötelezettséget teljesíthet.

Hónapok óta kong a vészharang

Gazdálkodó szervezetek már a múlt évben felhívták a figyelmet arra, hogy az 0,5 százalékos EKR-kötelezettség növelésének elmaradása esetén elmaradnak a további energiahatékonysági beruházások is. Azt tapasztalták ugyanis, hogy mivel – részben a módosító által is visszaszorítandó, rövid élettartamú intézkedéseken keresztül – papíron már teljesültek a 2030-ig elérendő megtakarítások, már semmi nem kötelezi az EKR-kötelezetteket további energiamegtakarításra. A Világgazdaság tavaly decemberben beszámolt a logisztikai ágazat négy hazai érdekképviseleti szervezetének akkori álláspontjáról. Eszerint EKR-kötelezettség szigorítása nélkül nemcsak a kamionok vasútra terelése lehetetlenül el, hanem számos más, a vállalkozásokat és a lakosságot is érintő energiahatékonysági vagy klímabarát intézkedés, például

• a fűtés- és világítás-korszerűsítések,
• a födémszigetelések,
• a nyílászárócserék,
• a járműflottacserék is.

Aggályaik szerint már össze is omlott az EKR és az általa generált hitelesített energiamegtakarítások (HEM) értékesítési rendszere. A döntéshozóknak küldött levelükben ezért az EKR-kötelezettség 1,1 százalékra való növelését kérték, és azt, hogy csökkenjen a rendszerben a rövid élettartamú hitelesített energiamegtakarítások aránya. Hasonlóan érveltek lapunknak az építőipari szakma képviselői is.