Az állampapír jövője: zárt ajtók mögött megszólalt a Magyar Államkincstár elnöke – ez lehet a sláger a PMÁP után
A kormányzat bankja előtt álló új kihívásokról, valamint több aktuális ügyről, így az állampapír iránti lakossági érdeklődésről is beszélt zárt körben a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke. Demkó-Szekeres Zsolt kedden este találkozott egy nem nyilvános rendezvényen magyarországi nagyvállalatok menedzsereivel.
A MÁK három hónapja kinevezett vezetője Nagy Eleknek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnökének meghívására vett részt az eseményen, amelynek a BKIK Nagyvállalati Klub adott helyszínt. Ezt ugyancsak Nagy Elek alapította.
Itt mintegy félszáz magyar és multinacionális társaság (ezek együttesen 4-6 ezermilliárd forintos éves forgalommal rendelkeznek) első emberei egyeztetnek meghatározó közéleti, kormányzati szereplőkkel kötetlen keretek között.
Kivételes és magas szintű találkozókról van szó, a korábbi alkalmakra számos miniszter, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági tárcavezető is elfogadta az invitálását. Legutóbb áprilisban Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt a fővendég. De Matolcsy György is a Nagyvállalati Klub rendezvényén mondta el jegybankelnökként az egyik utolsó, nagy ívű gazdasági kitekintését. Február végén pedig a volt osztrák kancellár, Sebastian Kurz tartott előadást ezen a fórumon. Arról is hallani, hogy hamarosan Európa egyik vezető országának volt elnöke érkezik Nagy Elek felkérésére.
Ezek az alkalmak szigorúan zárt körűek, csak a kamara tagjai nyernek bebocsátást. Azonban egyedüliként a Világgazdaság rendszeresen lehetőséget kap, hogy jelen lehessen, így tud most beszámolni a Demkó-Szekeres Zsolt által elmondottakról is.
Nem a tajkártya szűnik meg
Semmi esetre sem nevezhető csendesnek a mostani időszak, az ingujjat feltűrős munka zajlik – jellemezte a MÁK belső folyamatait az elnök. Az talán kevéssé ismert a közvélemény előtt, hogy az államkincstár lényegében a mindenkori kormány bankjaként működik, amely
- pénzforgalmát – éves szinten 65 ezer milliárd forint – tekintve az OTP után a második legnagyobb pénzintézet Magyarországon.
- a legnagyobb befektetési szolgáltató: egymilliónál is több értékpapírszámlát kezel, és itt további ambíciói vannak.
- Két és fél millió jogosult részére folyósít nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást,
- valamint 1,3 millió családnak támogatást.
- Ezenkívül 12,5 ezer költségvetési szerv 832 ezer munkavállalójának bérszámfejtését is végzi,
- valamint 2024-ben 1273 milliárd forintnyi agrártámogatást is lebonyolít 178 ezer ügyfélnek.
Az államkincstár a 2024-es adatok alapján a költségvetés kiadási oldalán szereplő nagyjából 40 ezermilliárd forint kifizetését kontrollálta. Mintegy 5000 fővel, országos lefedettséggel végzi munkáját, amelynek az is a része, hogy tisztázzon olyan eseteket, mint például a tajkártya megszűnéséről megjelent téves sajtóhír.
Ez megmarad, helyette a fizikai, papíralapú tb-kiskönyvet vezetik ki – szögezte le Demkó-Szekeres Zsolt, aki ennek hátterére is kitért. Alapvetően a Belügyminisztérium és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közös fejlesztéséről van szó, amellyel 4,7 millió munkavállaló számára válik elérhetővé immáron online.
Ez a lépés az érintett munkaadóknak és kifizetőhelyeknek nagyszabású adminisztratív tehercsökkenést eredményez. A fizikai tb-kiskönyv 2026. január 1-jén szűnik meg, és ezzel párhuzamosan elérhetővé válik a vonatkozó információs bázis. A MÁK elnöke további célként fogalmazta meg, hogy a deregulációs kerekasztal keretében minél több ilyen fejlesztés valósuljon meg.
Az állampapír jövője: megszólalt a Magyar Államkincstár elnöke
De nem ez volt az egyetlen aktuális ügy, amelyet kommentált. Részletesebben beszélt az állampapírpiacról is annak apropóján, hogy a MÁK adja a legnagyobb értékesítési hálózatot. Az utóbbi hónapokban felmerült kétségek kapcsán világossá tette, hogy
a teljes hazai lakossági állampapírpiac pluszban van.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a lakosság éves átlagban 6-7 százalékos megtakarítási rátája megfelelő támasz arra, hogy finanszírozni tudja az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) kötvénykibocsátásait. A lakosság likvid befektetési eszközei között az állampapírok mértéke 20 százalék fölötti, ami abszolút megfelelő és hosszú távú fenntarthatóságot jelent.
A legfrissebb kibocsátások azt igazolják, hogy nagy érdeklődés van az ÁKK aukcióira, aggodalomra semmi ok. Az ÁKK monitorozza a piacot, hogy a lakossági igények szükségessé teszik-e új papírok bevezetését. „Mi azt látjuk, hogy a PMÁP lezárultával és az infláció mérséklődésével történt egy elmozdulás a fix, magasabb hozamok irányába” – emelte ki. Ezért azért is pozitívum, mert kiszámíthatóságot jelent mind a kibocsátó, mind és befektetők számára.
Egyértelművé tette, hogy miközben a nemzetközi környezet meglehetősen turbulens, a magyar állampapír-értékesítés stabil lábakon áll, és már mostanra magas arányban sikerült teljesíteni az éves finanszírozási tervet.
Nyugdíjas élelmiszer-utalvány 2025
Demkó-Szekeres Zsolt szóba hozta, hogy júliustól a csed és a gyed is szja-mentessé válik, ennek kiutalására felkészültek. Arra is kitért, hogy a minimálbér-emelés kompenzációjára szolgáló szochotámogatás programja július folyamán indul el, és a MÁK bonyolítja le. Három éven keresztül érhető majd el, és több százezer jogosultja lehet.
Hosszabban beszélt a nyugdíjas élelmiszer-utalványokról is. Ezek a nyugdíjban részesülő állampolgároknak járnak egyszeri, 30 ezer forintos értékben.
Kizárólag hideg élelemre költhetők 2025. december 31-i határidővel.
Az elfogadóhelyek a hideg élelmiszert is árusító kereskedők, akiknek kötelező elfogadniuk ezeket az utalványokat. A beváltásuk a bankokon keresztül történik, a megtérítését pedig ugyancsak a MÁK végzi.
Erről intenzív egyeztetéseket folytatnak a szereplőkkel. Kibocsátói oldalon a Magyar Posta közreműködésével juttatják majd el az érintetteknek a nyugdíjasutalványokat. A Magyar Bankszövetségen keresztül tárgyalnak a bankokkal a technikai részletekről, a jövő héten is lesz egy ilyen egyeztetés.
Demkó-Szekeres Zsolt arról is beszélt, hogy az államkincstár mintegy 200 különböző informatikai rendszert működtet, és folyamatosan törekszik arra, hogy a régieket megújítsa. Ebben a csomagban a nyugdíjkifizetésekkel, a nyugdíjak megállapításával kiemelten kell foglalkozni a következő időben. A MÁK IT-fejlesztései már most is a legmodernebb robotikát és mesterséges intelligenciát alkalmazzák: a közigazgatásban náluk fut az első, napi szinten használt MI-alkalmazás a nyugdíj megállapításának támogatására.
A robotikai és a mesterséges intelligencia alkalmazása mostanra havi 800 munkanapot spórol meg a Magyar Államkincstárban, ami 35-40 dolgozó munkájával egyenértékű. „Van még tér arra, hogy ezt kiterjesszük” – jegyezte meg.
Önkormányzatok pénze: a MÁK ígéretet tett
Az államkincstár elnöke hosszabban értékelte az önkormányzati számlavezetésben október 1-jétől bekövetkező változást, amely kötelezővé teszi, hogy a helyhatóságok a MÁK-nál tartsák a pénzüket.
Demkó-Szekeres Zsolt először is felhívta rá a figyelmet, hogy mindez nem magyar vívmány, hiszen az EU több országában létezik hasonló szabályozás. Sőt, Franciaországban a teljes önkormányzati szektor számlavezetése a francia kincstárban zajlik. Ehhez képest Magyarország a Nemzetgazdasági Minisztérium döntése értelmében a holland modellt veszi át, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok megtartsák a kereskedelmi banki kapcsolataikat a napi operatív működést biztosító pénzállomány mértékéig.
Ez Hollandiában 2 százalék, Magyarországon viszont 5 százalék, de az ezen felüli összeg, amelyet kötelezően a MÁK-nál kell elhelyezni, az is napon belül bármikor elérhető lesz az önkormányzatok számára.
A MÁK-hoz átvezetendő teljes önkormányzati pénzállomány nagyjából 1000 milliárd forintra tehető. A lépésnek a bankok valószínűleg kevésbé örülnek, ugyanakkor Demkó-Szekeres Zsolt szerint
ki kell mondani, hogy ez közpénz, így abszolút van létjogosultsága annak, hogy a Magyar Államkincstárban tartsák.
Ugyanakkor rendkívül fontosnak nevezte, hogy az önkormányzatok rendelkezési joga ne csorbuljon és real time diszponálhassanak az pénzeik fölött: adott esetben visszairányíthassák a bankok felé, ugyanakkor kedvező kamatozású önkormányzati állampapírba is befektethessék szabad eszközeiket a kincstárnál. „Az önkormányzatok rendelkezési joga és a pénzügyi befektetéseken elérhető jövedelem nem fog sérülni” – húzta alá.
Az éles működés tesztelése érdekében szakaszosan fognak indulni, a pilot időszak október 1. előtt egy hónappal megkezdődik.
Megőrülnek a horvátok az új állampapírért
Újabb, rövid lejáratú állampapírcsomagot dobott piacra a zágrábi pénzügyminisztérium. A 91 napos futamidejű kincstárjegyek összértéke 850 millió euró, az éves hozamuk pedig 2,60 százalék, ami vonzó alternatívát kínál a bankbetétekkel szemben – a horvát állampapírok iránt óriási a lakossági érdeklődés.
