Orbán Viktor: Putyin elmondta, hogy megvan az olajunk, ám ahhoz, hogy eljuttassák Magyarországra, Zelenszkij kell
Rónai Egon műsorvezető kérdéseire válaszolt Orbán Viktor az ATV Mérleg című műsorában. A miniszterelnök a beszélgetés elején a közel-keleti konfliktusról szólva hangsúlyozta: mindenkit nyugalomra és türelemre kér, a magyar kormány pedig mindent megtesz azért, hogy kimenekítse a térségben rekedt magyar állampolgárokat. Mint mondta, a megfelelő pillanatot ki kell várni az evakuáláshoz.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnök gondolkodásában Irán már korábban is háborús gócpontként jelent meg. Megfogalmazása szerint Trump nem úgy tekint magára, mint aki háborút indít, hanem mint aki felszámol egy ilyen gócpontot. A kormányfő közlése szerint azt tanácsolta az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig próbáljon tárgyalásos megoldást keresni.
A miniszterelnök felidézte, hogy korábban több olyan konfliktust látott, amely jelentős katonai fölénnyel indult, mégis elhúzódó helyzetté vált. Ha a mostani stratégia nem hoz eredményt, az szerinte komoly dilemmát jelenthet az amerikai elnök számára. Hozzátette: a térség több érintett országa sem kapott előzetes értesítést a támadásról, és ő maga sem kapott hivatalos tájékoztatást, csupán annyit érzékelt, hogy „valami mozgolódik”.
Orbán Viktor migrációs és biztonsági kockázatokat lát a konfliktusban
A beszélgetés során Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Nyugat-Európa több állama azért nem állt ki határozottan a konfliktusban, mert szerinte a migráció következtében a közel-keleti feszültségek már megjelentek ezekben az országokban is. Úgy fogalmazott, hogy ez növeli a terrorfenyegetettséget és szűkíti a politikai mozgásteret, miközben a nyugat-európai zsidó közösségek tagjai közül többen elhagyják ezeket az országokat.
Putyinnal beszélt az olajszállításról
A kormányfő kitért arra is, hogy egy nappal korábban telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Elmondása szerint a beszélgetés során az derült ki, hogy az orosz fél képes lenne biztosítani az olaj Magyarországra juttatását, ehhez azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együttműködésére is szükség van.
Orbán Viktor a közel-keleti helyzet kapcsán arra is figyelmeztetett, hogy akár újabb migrációs hullám is kialakulhat. Felidézte, hogy a 2015-ös migrációs válság is a szíriai polgárháború következménye volt, ezért a kormány azt vizsgálja, hogy kialakul-e hasonló közvetlen fenyegetés.
Az ukrajnai háborúról szólva a miniszterelnök elmondta: korábban többször tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, aki szerinte világossá tette, hogy meghatározott hadicéljai vannak, amelyeket el kíván érni. Orbán Viktor szerint
az orosz elnök nem érdekelt egy tűzszünetben, mert attól tart, hogy az ukrán fél ezt a pozíciói megerősítésére használná.
Az olajellátás biztosítása a legfontosabb
A miniszterelnök hangsúlyozta: számára elsődleges feladat, hogy biztosítsa az olajszállítást Magyarországra. Mint mondta, kész tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel, és a külügyminiszterek hónapok óta dolgoznak a találkozó előkészítésén, de eddig nem jutottak megállapodásra. Szavai szerint Ukrajnának vannak olyan követelései, amelyeket Magyarország nem tud teljesíteni. Orbán Viktor úgy fogalmazott:
Magyarország nem tud leválni az orosz olajról, és a háborút sem kívánja támogatni. Hozzátette, ha egy ország enged a nyílt zsarolásnak, azzal csak további zsarolásra ad lehetőséget.
A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna az Európai Unióval kötött megállapodásában vállalta: nem veszélyezteti az unió energiabiztonságát. Szerinte ez jogi kérdés, amelynek betartását Brüsszelnek kellene kikényszerítenie.
Orbán Viktor az európai gazdaság állapotát is bírálta, azt mondva, hogy „ramaty állapotban van”, és nincs elegendő pénz a háború finanszírozására. Emiatt az Ukrajnát támogató országok szerinte hiteleket vesznek fel, amelyeket Kijev támogatására fordítanak, a visszafizetést pedig azzal számolják, hogy Oroszországot végül jóvátétel fizetésére kényszerítik.
A miniszterelnök szerint a nyugati államok csak akkor juthatnak vissza a pénzükhöz, ha Oroszországot katonailag legyőzik, és olyan békét kényszerítenek ki, amely jóvátétel fizetésére kötelezi Moszkvát. Hozzátette: az Európai Tanács ülésein gyakran „valóságos haditanácsok” zajlanak.
Orbán Viktor azt is mondta, hogy a német álláspont nyíltan a háború folytatását támogatja, azzal a céllal, hogy gazdaságilag kimerítsék Oroszországot. Elképzelésük szerint így lehetne rákényszeríteni Moszkvát olyan békefeltételek elfogadására, amelyeket máskülönben nem fogadna el.
A következő négy év kulcsszava a kimaradás
A miniszterelnök szerint a jelenlegi katonai készülődést nem szabad félvállról venni, ugyanakkor meggyőződése, hogy Magyarország képes lehet kimaradni a konfliktusokból. Mint fogalmazott, a következő négy év politikájának kulcsszava a „kimaradás” lesz.
Orbán Viktor úgy vélte, Magyarországon nincs olyan politikai vezető, aki nála nagyobb eséllyel tudná biztosítani ezt az irányt. Hozzátette, tisztában van a feladat történelmi súlyával, hiszen – mint mondta –
- sem Tisza Istvánnak,
- sem Horthy Miklósnak
nem sikerült kimaradnia a nagy háborús konfliktusokból.
A miniszterelnök az energetikai infrastruktúra sérülékenységére is kitért. Emlékeztetett arra, hogy állítása szerint az ukránok felrobbantották az Északi Áramlat vezetéket, és szerinte ha ez megtörténhetett Németország esetében, akkor más vezetékek sincsenek teljes biztonságban. Úgy fogalmazott, ha például a déli gázvezeték ellen történne támadás, az hasonló következményekkel járna. „Egy ilyen helyzetben nekünk is mindenre képesnek kell lennünk” – mondta.
Katonák is megjelenhetnek az utcákon
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a közel-keleti helyzet miatt növekvő terrorveszély esetén akár az is elképzelhető, hogy katonák jelennek meg az utcákon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt szeretné elkerülni, de ha a biztonsági helyzet megköveteli, nem habozna ilyen döntést hozni.
A kormányfő elmondta, hogy Magyarországnak vannak stratégiai tartalékai, ugyanakkor egy jelentős olajár-emelkedés a benzin drágulását, akár ellátási zavarokat és az infláció gyorsulását is okozhatná. Szerinte egy ilyen gazdasági helyzet politikailag sem a kormány számára lenne kedvező.
A kormányfő az ellenzék és Ukrajna együttműködéséről beszélt
Orbán Viktor azt is állította, hogy szerinte együttműködés alakult ki a magyar ellenzék és az ukrán vezetés között. Megfogalmazása szerint az ukrán fél kormányváltást szeretne Magyarországon, és keresi azokat az eszközöket, amelyekkel ezt elősegítheti.
Példaként említette, hogy négy évvel ezelőtt egy ukrán drón átrepült Magyarország felett, amit „tesztmenetként” értékelt. Hozzátette, szerinte most már az ország felkészültebb egy hasonló helyzet kezelésére.
Nemzetbiztonsági kérdés a pártfinanszírozás
A pártfinanszírozás témájában a miniszterelnök azt mondta: nem kíván sugalmazni semmit, de szerinte érdemes lenne megvizsgálni az erről szóló nemzetbiztonsági dokumentumokat. Elmondása szerint ő ismeri a jelentést, amely állítása szerint tényeket tartalmaz, és reméli, hogy az illetékes hatóságok már megindították a szükséges eljárásokat.
Orbán Viktor felidézte, hogy a korábbi választások idején is felmerült külföldi beavatkozás gyanúja, az úgynevezett „guruló dollárok” ügyében. Akkor az Állami Számvevőszék pénzügyi bírságokat állapított meg. A kormányfő hangsúlyozta:
a magyar kormány pénzzel nem avatkozik be választásokba, csupán politikai véleményét fogalmazza meg.
Hozzátette: szerinte Brüsszelhez sem fordulhatnának segítségért, mert állítása szerint onnan is támogatást kap a Tisza Párt, és az európai intézmények arra várnak, hogy a jelenlegi magyar kormány elveszítse a hatalmat.
Nem tudok ahhoz fordulni segítségért, aki velem szemben összejátszik az ellenféllel
– fogalmazott a miniszterelnök.
A Mol szerint az Adria-vezetéken érkezhetne az orosz olaj
Orbán Viktor elmondta, hogy a Mol elnöke szerint nincs akadálya annak, hogy a horvátok az Adria-vezetéken keresztül olcsó orosz olajat szállítsanak Magyarországra. A miniszterelnök hozzátette: Brüsszelben szerinte sokkal elégedettebbek lennének Magyarországgal, ha Budapest pénzzel és fegyverrel támogatná Ukrajnát, támogatná uniós csatlakozását, vagy nem blokkolná az olajblokád miatt felvetett, mintegy 90 milliárd eurós hitelt.
Ennyi volt, betelt a pohár: feljelenti a Mol a szlovákokkal a Janafot az Európai Bizottságnál – kőkemény váddal él az olajtársaság
A Mol és a Slovnaft az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságán jelentette fel a horvát kőolajszállító vezetéket üzemeltető Janafot a monopol helyzettel való visszaélés vádjával. A magyar és szlovák finomítók szerint a horvát cég halogatja az orosz eredetű tengeri szállítmányok fogadását, miközben az EU-szabályok ezt lehetővé tennék a Barátság-vezeték leállása esetén. A Mol és a Slovnaft álláspontja szerint a Janaf visszaél az erőfölényével.
Magyarország „veszélyes példa” az EU-ban
Orbán Viktor úgy fogalmazott, az európai jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy Magyarországnak joga van-e kimaradni egy szerinte téves katonai stratégiából.
Az európai jövőnek az a legfontosabb ügye, hogy vajon Magyarországnak joga van-e egy háború felé masírozó téves katonai koncepcióból kimaradnia. Mi nem azért vagyunk fontosak az EU-nak, mert nagy lenne a GDP-nk vagy a hadseregünk, hanem arról van szó, hogy Magyarország egy veszélyes példa
– fogalmazott a kormányfő.
A magyar érdek az első
A miniszterelnök hangsúlyozta: szerinte nem az a kérdés, hogy Magyarország együtt tud-e működni az Európai Unióval, hanem az, hogy mi szolgálja a magyar érdekeket. Úgy vélte, ha Magyarország pénzügyi támogatást adna Ukrajnának, azzal olyan országok közé kerülne, ahol megszorításokra lenne szükség.
Orbán Viktor szerint Európa több államában azért nincsenek kedvezmények, mert ezeknek az országoknak a pénze Ukrajnába kerül. A miniszterelnök kijelentette:
Magyarország számára a legfontosabb stratégiai cél a béke megőrzése.
Másképp látják a világot a diplomások
Orbán Viktor kitért arra is, hogy korábban arról beszélt: a magasabb iskolázottságú választók körében alacsonyabb a Fidesz támogatottsága. Szerinte a diplomások másképp látják a világot, mint a fizikai munkát végzők.
Hozzátette: vannak olyan politikai erők, amelyek szerinte továbbra is a „józan ész talaján állnak”, és elutasítják az élet kérdéseiről szóló, túlzottan elméleti értelmiségi megközelítéseket.
Az ügyészség függetlenségét hangsúlyozta
A végrehajtói ügyek kapcsán a miniszterelnök arról beszélt, hogy az ügyészség a kormánytól függetlenül működik. Orbán Viktor hangsúlyozta: ő maga nem avatkozik bele olyan ügyekbe, amelyekben erre nincs felhatalmazása, és az alkotmányos szabályokat szigorúan betartja. Hozzátette, Magyarország parlamentáris rendszerben működik, nem elnöki rendszerben.
A gödi akkumulátorgyárnál a telepen kívül nincs probléma
A gödi akkumulátorgyár ügyéről szólva a miniszterelnök kijelentette: a gyár területén kívül semmilyen probléma nem merült fel. A Samsung gyártelepén belül történt eseményekkel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, hogy az illetékes hatóságok minden esetet kivizsgálnak.
Szigorúak a környezetvédelmi szabályok
A kormányfő kérdésre válaszolva hangsúlyozta:
Magyarországon a legszigorúbb környezetvédelmi előírások vannak érvényben, és a legfontosabb szempont a magyar emberek biztonsága és egészsége.
Orbán Viktor hozzátette: az ügyben nem érkezett hivatalos bejelentés, ezért a kérdés nem került a kormányülés napirendjére. „Minden embert megvédünk” – fogalmazott.
„Szamárság” az ársapkára vonatkozó javaslatot
Magyar Péter a minap az üzemanyagárak rögzítését sürgette, amire reagálva Orbán Viktor azt mondta: a Tisza Párt vezetőjének javaslata „szamárság”.
A miniszterelnök szerint az üzemanyagárak emelkedésének oka elsősorban a háború, valamint az, hogy – állítása szerint – Ukrajna akadályozza Magyarország hozzáférését az olcsó orosz kőolajhoz. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a Tisza Párt az ukrán politikát támogatja, ezért szerinte részben ők idézik elő ezt a helyzetet.
A kormányfő kitért arra is, hogy szerinte a Tisza egyik szakértője tévesen állítja, hogy Magyarországon magasak az üzemanyagadók. Orbán Viktor szerint ez vagy nem igaz, vagy az érintett szakértő nincs tisztában a kérdés részleteivel.
Az EU-átlagnál alacsonyabb a gyermekszegénységi kockázat
A gyermekszegénységről szólva Orbán Viktor azt mondta, Magyarországon ennek kockázata 23 százalék, miközben az Európai Unió átlaga 24,2 százalék. Hozzátette: a magyar adat így is magas, ugyanakkor szerinte az ország jó irányba halad ezen a területen.
„Mi ezt jól csináljuk, csak nem értünk a munka végére” – fogalmazott a miniszterelnök.
Béremelésre és munkaerőpiaci bővülésre számít
A kormányfő arról is beszélt, hogy a teljes társadalomban a szegénységnek kitett vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának élők aránya Magyarországon 19 százalék, míg az EU-átlag 21 százalék.
Orbán Viktor szerint a következő időszakban a bérek további növelésére lesz szükség. Hozzátette: még mintegy 300 ezer ember bevonható a munkaerőpiacra, és célként említette az egymillió forintos átlagfizetés elérését.
A rezsicsökkentést támadják
A kormányváltást sürgető brüsszeli vezetők, illetve Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének cinkosságával országunk ellen végrehajtott ukrán zsarolással nem csak az orosz olajat támadják, hanem valójában a rezsivédelem motorját aknázzák alá. A Barátság kőolajvezeték blokkolásával ugyanis a rezsivédelmi alap forrásait szüntetnék meg, vagyis amennyiben elvágnak minket az orosz olajtól nem csak a benzin ára ugorhat literenként ezer forint főlé, hanem többszörösére nőne a lakosság havi áram és gázszámlája is. A rezsivédelmi alap forrása ugyanis az orosz nyersolaj és a nyugaton irányadó Brent olaj árkülönbözetéből származik. Ugyanis a kormány extraprofitadót és további különadókat (két évig az árbevétel-alapú különadó, folyamatosan az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó címén) vetett ki erre. Az elmúlt négy évben a mintegy 650 milliárd forintos extraprofitból, ami az olcsóbb orosz forrásból származna a Mol-nak, 500 milliárd forint landolt a költségvetésbe, és – itt a lényeges pont – azon belül is a rezsivédelmi alapba került. Ezért lehetséges az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági rezsi Európai Uniós szinten. A Tisza Párt vezérének beavatásával kitalált terv célja tehát az, hogy energiakáosz alakuljon ki hazánkban, dráguljon az üzemanyag, dőljön össze a rezsivédelmi alap, így váltva ki a szavazók elégedetlenségét a kormánnyal szemben.
Azonban a terv nyilvánosságra került, Volodimir Zelenszki ukrán elnök lebukott, hiszen ma már egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték működőképes és az is kiderült, hogy a müncheni védelmi konferencián a tervről a brüsszeli vezetők egyeztettek Magyar Péterrel. Vagyis ha sikerülne tervük, úgy a magyar családok többszörös energiaszámlákat lennének kénytelenek fizetni, és a magyar gazdaság versenyképessége pedig drasztikusan csökkenne.
Ajánlott videók
