A bivalyerős forint és Varga Mihály fontos jelzést kapott, de még ki kell várniuk, mekkora a baj
A forint árfolyama soha nem volt még olyan erős az ukrajnai háború kitörése óta az euró ellenében, mint amit a vasárnapi választás után ért el, amelyet az EU-pénzek visszaszerzését és az euró bevezetését ígérő Tisza Párt nyert. Rendkívül fontos tesztjei vannak azonban hátra ennek a friss bivalyerőnek. A hatalomra lépő párt terveinek részletei és azok végrehajtóinak a személye sem ismert még, és előbb-utóbb az árfolyamnak vissza kell térnie fundamentumaihoz. Erre érkezett most több figyelmeztetés is. Az egyik fontos jelzést Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke adta.
- A fundamentumok közé tartozik a hitelminősítők megítélése is.
A Moody’s megerősítette, amit a Fitch is ítélt: az uniós kapcsolatok javulása segítheti a magyar adósságbesorolás javulását. Ugyanakkor mindkét nagy hitelminősítő felhívta a figyelmet arra, hogy az új kormány jelentős költségvetési kihívásokkal néz szembe.
- Egy másik alaptényező a dollár kapóssága, illetve a nemzetközi kamatok alakulása. A dollár gyengélkedése nyomán a forint a világ egyik legjobban teljesítő devizája volt az elmúlt majdnem másfél évben a választás előtt is. Az új energiaválság azonban kamataik emelésére kényszerítheti csökkentés helyett a jegybankokat, ami új kedvenceket teremthet.
Ezért jelentett Lagarde interjúja alapvető információt a forint, és a magyar kamatokat meghatározó Magyar Nemzeti Bank számára is.
Ha az EKB emel, és mások is, az MNB pedig nem, miközben a magyar infláció is felpörög – az visszavetheti a forint árfolyamát.
Az EKB elnöke a Bloombergnek beszélt az inflációs kilátásokat felforgató iráni háború hatásairól, illetve az euróövezeti jegybank várható viselkedéséről.
Kezdődik: elszabadult az infláció, a német kétszerese a magyarnak – de még nagyobb baj jön, ez még csak az előjáték
2026. 04. 01. Elborzasztóak az iráni háború első hatásait mutató európai számok. Az infláció Franciaországban egyenesen megduplázódott, de van, aki még rosszabbul járt – ebből óriási felfordulás lesz. Amire a Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Banknak is oda kell figyelnie – remények foszlanak szét a Lajtán innen és túl.
A forint árfolyama: az euró oldaláról még nem dőlt el semmi, de valami elkezdődött
Lagarde szerint az euróövezeti infláció már az EKB előrejelzései fölé gyorsult, de a folyamat még nem jutott odáig, hogy kimondható legyen: kamatemelésre van szükség.
Nem csoda, hogy a bankelnök nem sietné el. Egyrészt a kamatok emelése nem szép kilátás: nem segít az alig növekvő, sőt a recesszió felé elmozdult uniós gazdaságnak. Másrészt ha idejekorán kimondják, az ugyan erősíti az eurót és csökkenti az importáruk árát, az amúgy is imbolygó exportot azonban visszavetheti.
Az iráni háború kapcsán a bázisforgatókönyv és a kedvezőtlen forgatókönyv között vagyunk
– nyilatkozta Lagarde kedden Washingtonban, ahol a Nemzetközi Valutaalap tavaszi ülésén vesz részt.
Az eurónak már ez is elég volt, hogy folytatva az erősödést hathetes csúcsot érjen el a dollárral szemben. A forint erősödéséhez az euró menetelése is hozzájárulhatott a napokban, egy éles euró-visszavonuló azonban azzal fenyegetne, hogy a forint árfolyamában is előidézné a fordulatot, ami a választás utáni megugrást szükségszerűen követi egy ponton.
Arra a kérdésre, hogy akkor az EKB most a monetáris szigorítás irányába hajlik-e, Lagarde azt válaszolta: nem. „Van egy iránytűnk, amely az árstabilitást jelzi, a pénzügyi stabilitásra építve” – mondta. Az EKB azt mérlegeli, milyen lépések szükségesek a Közel-Keleten zajló, hat és fél hete tartó harcok után, amelyek megemelték az olajárakat és rontották a gazdasági hangulatot.
Az infláció Európában már jóval a 2 százalékos cél fölé emelkedett. A kulcskérdés az, mennyire tartós ez az emelkedés.
Egy EKB-emelés jó lehet a forintnak is – de akkor nem, ha nálunk is felpörög az inflációs és az MNB nem emel
A piacok szerint csak idő kérdése a kamatemelés. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Irán közötti béketárgyalások bizonytalansága miatt nem számítanak emelésre a következő, április 29–30-i ülésen.
A kereskedők idén két teljes, egyenként 0,25 százalékpontos kamatemelésre fogadnak, és mintegy 30 százalék esélyt adnak egy harmadiknak – szemben az egy héttel korábbi akár négy emelésre vonatkozó várakozásokkal. A politikai változásokra érzékeny német kétéves hozam akár 11 bázisponttal, 2,54 százalékra csökkent.
„Teljes mértékben rugalmasnak kell lennünk, és készen kell állnunk arra, hogy a szükséges irányba mozduljunk” – mondta Lagarde.
Adatvezéreltnek kell lennünk, ahogy ezt többször is hangsúlyoztuk, de ez jelenleg nem jelenti azt, hogy egyik vagy másik irányba lépnénk. És semmiképpen sem határoz meg olyan kamatpályát, amelyet ma meg tudnék erősíteni.
A kamatemelési kilátás erősödése elméletben az euró hóna alá nyúlna a dollárral szemben, a dollár eladása pedig hüvelykujj-szabályszerűen erősíteni szokta a közép-európai devizákat még az euróval szemben is.
Az európai energiaválság Magyarországon is feljebb hajtja az árakat, különösen, ha az elődje által bevezetett védett üzemanyagárakat utódja eltörli.
Ebben az értelemben a fundamentumokat, amelyekhez a forint biztosan visszatér, a választási eredmény miatt fellépő belföldi gazdaságpolitikai kockázat is jelenti.
Amennyiben a sorjázó új információkból inflációgerjesztő gazdaságpolitika rajzolódik ki – akár a védett árak eltörlése, akár egyéb intézkedések formájában –, az visszavehet a forint erejéből. Az árak túlzott elszaladása ellen pedig az MNB kamatemelésekkel harcolhat, amelyek ebben az esetben akkor is bekövetkezhetnek, ha az eurózóna kamatain nem szigorít az EKB.
