Gondban a települések is

A polgármesterek véleménye megoszlik abban a kérdésben – a pártállásuk, illetve a településük helyzete jelentősen befolyásolja őket –, mennyire lesz életképes a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvény. A múlt hétfőn elfogadott jogszabály szerint ugyanis a bedőlt lakáshitelek miatt kényszerárverésre kerülő ingatlanokra az önkormányzatoknak elővásárlási joguk lesz, s a lakást, házat bérbe adják a volt tulajdonosnak. Ehhez pedig a települések önrész nélküli kedvező kamatozású hitelt vehetnek fel a Magyar Fejlesztési Banktól.

Abban többnyire egyetértenek a politikusok, hogy a parlament szándéka alapvetően helyes volt, hiszen segíteni kell a bajbajutottakon, ám, hogy az önkormányzatok vállalhatnak-e újabb terheket, az több mint kérdéses, hiszen a falvak, városok rendkívül súlyos pénzügyi gondokkal küszködnek. Mások viszont azzal érvelnek, hogy ezáltal – viszonylag kedvező feltételek mellett – jelentős ingatlan vagyonhoz jutnak, amelyet később értékesíthetnek. Az önkormányzatok a következő hetekben mérik fel, hány ingatlantulajdonos lehet érintett, s a vásárlásra mennyi pénz kellene, illetve, hogy mekkora lakbért állapítsanak meg. Ez ugyanis nyilvánvalóan nem érheti el a korábbi törlesztőrészlet nagyságát, de túl alacsony sem lehet.

Gémesi György, a Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fórumának (KÖEF) társelnöke, Gödöllő polgármestere lapunknak azt mondta, több probléma is van a konstrukcióval. A települések súlyos pénzügyi helyzetben vannak, a hitelállományuk már most eléri a 800 milliárd forintot, így alig van lehetőségük arra, hogy még jobban eladósodjanak. További gond, hogy ezek az ingatlanok többnyire rossz állapotban vannak, s ha az önkormányzatok tulajdonába kerülnek, azoknak azonnal felújítási kötelezettséget kellene magukra előírni. Harmadrészt Gémesi szerint senki nem vizsgálta meg, ezek az emberek tudnák-e fizetni a hitelük összegénél ugyan alacsonyabb, ám mégsem kevés lakbért, de gyanítható, közülük sokan nem lesznek képesek rá. A politikus azt sajnálja, hogy a törvény előkészítésébe nem vonták be a KÖEF-et, pedig meggyőződése, hogy találtak volna jobb megoldást is.

A fideszes Bencsik János, Tatabánya első embere szerint sincsenek olyan helyzetben a települések, hogy további hiteleket vegyenek fel, még akkor sem, ha ezek kedvezményes feltétellel igényelhetők. Ugyanis a kormány a napokban döntött arról, hogy jövőre 120 milliárd forinttal csökkenti az önkormányzatok támogatását, ez Komárom-Esztergom megye székhelye esetében 7-800 millió forint kiesést jelent. Ehhez jön még az öt százalékpontos áfaemelés, így a polgármester szerint az önkormányzatok jelentős részének arra sem lesz forrása, hogy az intézményeit működtesse, nemhogy fejlesszen vagy ingatlanokat vásároljon.

Szombathely szocialista polgármestere, Ipkovich György azonban nagyon pozitív lépésnek tartja a törvény meghozatalát. Már csak azért is, mert nem csupán az adósok járnak jól, de terhet vesz le az önkormányzatokról, hiszen a hajléktalanná válókat is a településeknek kellene segélyezni. S szerinte nemcsak a bajbajutottakon lehet ezzel segíteni, de alkalmas eszköz lehet a lakáspanama visszaszorítására is. Persze a siker nagyban függ attól – állítja –, milyen finanszírozási konstrukciót sikerül kialakítani. A települések által felvett hitel egy része fedezhető lesz a lakbérből, ám az államnak egyéb támogatást is nyújtani kell az önkormányzatok számára.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere bizonytalan még abban, mennyire válik be ez a módszer, de úgy véli, biztosan jobb megoldás, mint ha elárvereznék a lakók feje fölül a házakat. Ugyanakkor szerinte meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy amenynyiben a bérlők jobb anyagi helyzetbe kerülnek, visszavásárolhassák az ingatlanukat. Másfelől azonban – főleg a kisebb településeken – konfliktus lehet abból is, hogy a lakók közül feltehetőleg sokan nem nézik majd jó szemmel, ha az önkormányzat a közösség pénzéből segít meg olyanokat, akik túlvállalták magukat. VG

Az már biztos, hogy a Sikeres Magyarországért bérlakáshitel-programba illesztik be a települések elővételi joga alapján történő lakásvásárlás finanszírozási lehetőségét. A tervek szerint a hitelfelvételekhez az önkormányzatoknak saját erőt nem kell biztosítaniuk.

Várhatóan mód nyílik arra is, hogy a nehéz helyzetbe került lakáshiteles tulajdonos és a települési önkormányzat között nem végrehajtási eljárás, kényszerértékesítés keretében jöjjön létre adásvétel, s úgy is legyen módja az önkormányzatnak saját erő nélkül a tranzakciót a hitelprogramból finanszírozni, hogy a bajba került eladók értékesített lakásukban bérlőként bent tudjanak maradni.

A Sikeres Magyarországért bérlakáshitel-programot 60 milliárd forintos keretösszeggel, 25 év futam- és 3 év türelmi idejű, kedvezményes kamatozású hitellehetőséggel hirdette meg az MFB Zrt. két évvel ezelőtt, és ez a program egészül ki a mostani megoldással. A hitelprogram szabad kerete 58 milliárd forint.

Az már biztos, hogy a Sikeres Magyarországért bérlakáshitel-programba illesztik be a települések elővételi joga alapján történő lakásvásárlás finanszírozási lehetőségét. A tervek szerint a hitelfelvételekhez az önkormányzatoknak saját erőt nem kell biztosítaniuk.

Várhatóan mód nyílik arra is, hogy a nehéz helyzetbe került lakáshiteles tulajdonos és a települési önkormányzat között nem végrehajtási eljárás, kényszerértékesítés keretében jöjjön létre adásvétel, s úgy is legyen módja az önkormányzatnak saját erő nélkül a tranzakciót a hitelprogramból finanszírozni, hogy a bajba került eladók értékesített lakásukban bérlőként bent tudjanak maradni.

A Sikeres Magyarországért bérlakáshitel-programot 60 milliárd forintos keretösszeggel, 25 év futam- és 3 év türelmi idejű, kedvezményes kamatozású hitellehetőséggel hirdette meg az MFB Zrt. két évvel ezelőtt, és ez a program egészül ki a mostani megoldással. A hitelprogram szabad kerete 58 milliárd forint.-->