Azonban mindezzel teljesen szembe megy a kormány azon adómódosítási javaslata, mely mostantól adó- és járulékköteles tétellé nyilvánítaná az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő munkáltatói hozzájárulásokat. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke szintén ellenzi a nyugdíjpénztárakra vonatkozó inflációkövető hozamgarancia bevezetését, ahogy elhibázott lépésnek tartja a kormány tavaly őszi döntését a magánnyugdíjpénztári részvényállomány kötelező feltöltésének további két évre történő elhalasztásáról.
Szalay-Berzeviczy szerint súlyos hiba a munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásainak 54 százalékos adóval és ennek még 27 százalékos járulékkal való megterhelése - a kormányzati javaslat szerint. A kormányzati javaslat tükrében a 19 százalékos vállalati az osztalékadóval együtt is jobb alternatíva lenne a vállalatoknak, így az éves szinten eddig befizetett körülbelül 80 milliárd forint ettől kezdve nemcsak elkerülné a magyar nyugdíjrendszert, de többségében multinacionális vállalatok pénzéről lévén szó, az összeg nagy része tőkerepatriálás miatt formájában elhagyná az országot újabb nyomást gyakorolva a forintra és a folyófizetési mérlegünkre.
Azok az összegek, amelyeket pedig a munkáltató kárpótlásként esetleg beépítene a bérekbe a hosszú távú megtakarítások helyett, a fogyasztást támogatnák. A munkáltatók önkéntes pénztári hozzájárulásainak megadóztatása így gyakorlatilag nagyon limitált azonnali adóbevételt jelentene a költségvetésnek. Hosszú távon viszont ennek sokszorosát kellene majd a következő kormányoknak a nyugdíjasok támogatására fordítania.
A vállalati befizetések ma az önkéntes nyugdíjpénztárakba befolyó pénzek 80 százalékát teszik ki, így könnyen belátható, hogy ezek nélkül a 10 év alatt kiépült rendszer hanyatlásnak indulna és leépülne. Megszűnnének a munkáltatói nyugdíjpénztárak, melyek pedig a piaci szereplők többségét alkotják. Mindezek következtében megszűnne az egyéni befizetések jelentős része is, hiszen ez a legtöbb cégnél feltétele a munkáltatói hozzájárulásnak. Ezzel pedig nagyon komoly megrázkódtatás érné az öngondoskodás intézményét, ami pedig nélkülözhetetlen pillére a nyugdíjrendszerünk szükséges reformjának.
A Magyarországon működő 65 önkéntes nyugdíjpénztár ma közel 800 milliárd forint vagyont kezel a mintegy 1,4 millió tagság nevében. Ez a tavaly már 100 milliárd forintnyi éves befizetéssel bővült. A pénztárak ma a vagyonuk 80-90 százalékát belföldi pénzügyi instrumentumokban helyezték el, 65-75 százalékát kifejezetten belföldi állampapírokban 10-15 százalékát pedig magyar részvényekben. A gyors likvidálásuk, valamint az új befizetések leépülése miatt a növekedésük megrekedése a jelen körülmények között az állampapírpiac újabb zavarát okozhatja, miközben még több magyar vállalati kerülne külföldi befektetők kezébe.
