A hazai hőtermelésben az eddiginél jóval nagyobb szerepe lehet a föld hőjének, illetve a föld hőjével táplált termálvíznek a földgáz kiváltásában, de persze további, nagy beruházások árán.
Környezetbarát fűtés
Miközben a geotermia fokozott hasznosításának fontossága évek óta benne van a köztudatban, nem látszik, hogy a nagy gázigényű távfűtésben is hódítóúton lenne. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közös kiadványa szerint míg 2017-ben 2,88 petajoule-nyi hőt állítottak elő a távhőszolgáltatásban geotermikus forrásból, addig 2020-ban csak 2,68 petajoul-t. A két szervezet 13 olyan települést, jellemzően nagyobb várost tüntet fel, amelyen geotermikus távhőtermelők működnek. A legnagyobb Győr volt 2020-ban, 86 megawattos kapacitással.
Ennél persze sokkal nagyobb számban oldják meg a települési önkormányzati intézmények fűtését, vállalatok, vagy mezőgazdasági épületek – melegházak – fűtését a termékutakból felhozott és elvezetett forró vízzel, és még továbbiakét – már egyes családi házakét is – hőszivattyúval. Itt már sokkal szebb adatsorra bukkanunk a Központi Statisztikai Hivatal táblázatai között. A geotermikus energia mezőgazdasági felhasználásának legrégebbi feltüntetett értéke az 1990-es 50 terajoule volt. Ez 2004-ben majdnem a tízszeresére ugrott, 2020-ban pedig 1626 terajoule-nál tartott. Ez az 1,6petajoul már a távhőellátásban hasznosított mennyiség 60 százaléka! A hőszivattyúk telepítésének az ad új, de a hivatkozott statisztikákban még nem látható lendületet, hogy optimalizálási céllal (a folyamatosabb energiaellátás a villamosenergia rendszer kímélése érdekében) egyre gyakrabban telepítenek a napelemek mellé hőszivattyút is.
A legutóbbi lakossági napelemes pályázaton vagy csak szigetüzemű napelemhez lehetett támogatást igényelni, vagy csak olyanra, amelynél – kapacitáskorlát és más feltételek mellett – a fűtési rendszert hőszivattyúval elektrifikálják.
Mi a termálvíz?
Európában a legalább 20 Celsius-fokos, a föld mélyéből feltörő vagy felhozott vizet nevezik termálvíznek, a hazai meghatározás szerint 30 fok az alsó határ, hiszen Magyarországon a földtani adottságok is kedvezőbbek: míg Magyarországon a Föld mélye felé haladva 100 méterenként átlagosan 5 kelvinnel magasabb a hőmérséklet, a globális átlag csak 3 kelvin.
Ez az átlagosnál jobb lehetőséget teremt a földhő hasznosítására, ami mellett környezetvédelmi, gazdaságossági, újabban már ellátásbiztonsági szempontok is szólnak.
A geotermia története azonban nem az ipari hasznosítással, hanem a szabadba került meleg víz élvezetével kezdődött, amit nagyban segített, hogy egyes termálvizeknek gyógyhatása is van. (Ennek megfelelően azonban nem csak termál és gyógyvizeket különböztetünk meg, hiszen a gyógyvíz nem feltétlenül meleg.) A gyógyvíz fogalma azokra ásványvizekre illik, amelyek olyan fizikai tulajdonságúak, illetve kémiai összetételűek, amelyeket a vonatkozó egészségügyi rendelet rögzít. Vagyis a termálvíz hatása csak akkor gyógyító, ha egyben gyógyvízről is van szó, e víz egyébként „csak” melegít.
A geotermikus energia felhasználása
Már az ókorban sem volt ismeretlen a geotermikus fűtés. A XX. században Magyarországon a szénhidrogénbányászat „melléktermékeként” is sok helyen találtak (olaj és gáz helyett) forró vizet, amellyel már a nyolcvanas évektől több településen oldották meg a teljesen vagy részlegesen a távfűtést. Lendületet kapott a termálvizek kinyerésének, hasznosításának technológiája, a terület szabályozása, idővel pedig kötelezővé vált – bár máig nem általános érvénnyel – a kinyert víz visszasajtolási kötelezettsége a vízbázis védelme miatt. A Geotermális Egyesület honlapja jelentősebb településenként ismerteti a hazai geotermia történetét. Eszerint Szentesen, Makón, Kapuváron, Csongrádon, Szarvason, Mosonmagyaróváron és Hódmezővásárhelyen az említett nyolcvanas években fogták munkára a földhőt,
amellyel városonként 70–90 százalékban oldották meg a távfűtést.
A legnagyobb súlyú munka, illetve ilyen jellegű kísérlet Hódmezővásárhelyen folyt izlandi–magyar együttműködésben. Veresegyházon 1993-ban indult a geotermális energiahasznosítás, amely azóta folyamatosan bővül. Szegeden 1992-ben folytattak termelési-visszasajtolási kísérletet, majd 1995-ben kiépítették a visszasajtolásos hasznosító rendszert, ezzel az országban először alkalmaztak a területen teljesen zárt technológiát. A miskolci geotermikus fűtési rendszert 2013-ban adták át, a teljes termálkútrendszer kiépítése közel 25 millió euróba került.
Miért jó a geotermikus fűtés?
A geotermikus fűtés a földben tárolt hőenergiát hasznosítja egy hőszivattyúval. Bár a berendezés levegőből is képes meleget kinyerni, geotermikus felhasználásáról kizárólag a talaj vagy a talajvíz hőjét felhasználó megoldásoknál beszélhetünk – szögezi le az E.ON összefoglalója. Legfontosabb előnye, hogy zöld energiát használ, vagyis környezetbarát fűtésről van szó. Üzemeltetési költsége alacsony, a felhasználási lehetőségei pedig változatosak. A földbe helyezett talajkollektoros-, talajszondás- vagy víz-víz hőszivattyú rendkívül környezetbarát, hiszen működése közben nincs károsanyag-kibocsátás. Minimális mennyiségű áramot fogyaszt.
Napelemes rendszerrel egybekötve akár nullázható is a rezsiköltség.
Az áramszolgáltató is támogatja a megújuló energiaforrás használatát, ezért az október 15-e és április 15-e közötti fűtési szezonban úgynevezett H tarifával, olcsóbb árammal működtethető a hőszivattyú és a kapcsolódó berendezések. Egyes helyeken elérhető a GEO tarifa is, amely kicsit drágább a H-nál, viszont egész évben rendelkezésre áll. A hűtésre akár pár forintos költség is kijöhet óránként, ami összehasonlítva a többi alternatívával, magasan a legjobbnak mondható.
A geotermikus fűtés rendszerbe állításával csökkenhet az ország energiaimporttól való függése, továbbá a vásárlók magas gáz-, szén- vagy a tűzifa árának emelkedése. A hőszivattyú iránya megfordítható, így nyáron meleget szállít az épületen kívülre. Mivel a folyamat a keringtetett gáz összenyomásán és kitágulásán alapul, még a legnagyobb melegben is működik – magyarázza az E.ON. A geotermikus hőszivattyús rendszerrel még a légkondicionálás is megoldható.
A geotermikus fűtési rendszer hátrányai
A geotermikus fűtés kiépítése házilag azonban sokba kerül, egy családi ház esetében 2-3 millió forintnál indul a szolgáltató adatai szerint. Miközben viszonylag lassan térül meg, van állandó költsége is. A rendszert áram működteti. Bár a háztartás villanyszámlája akár a korábbi gázfűtésre költött összeg felével is nőhet, a geotermikus fűtés még mindig a legjobb hatásfokú megoldások közé tartozik.
Nem új építésű házaknál további költség az épületen belüli fűtési rendszer cseréje.
Napelemmel kombinálva már 6-7 milliós ráfordításnál tartunk. A garancia feltételét is jelentő éves karbantartására, felülvizsgálatára nagyjából 50 ezer forintot kell költeni. Földszondás kivitelhez szükség van az illetékes bányahatóság engedélyére is.
