pályafutása legnagyobb dobására készül. Egyik cége, a Neuralink önkénteseket keres első klinikai kísérletéhez. Olyan embereket keresnek, akik hajlandóak arra, hogy egy sebész eltávolítsa a koponyájuk egy darabját, majd ezt követően egy robot egy sor elektródát és szupervékony drótot helyezzen be az agyukba. A hiányzó koponyadarabot egy negyeddolláros méretű számítógép helyettesíti, amely a tervek szerint évekig ott marad. A kísérlet során egy másik robot leolvassa és elemzi a személy agyának tevékenységét, az adatokat egy vezeték nélküli rendszeren keresztül továbbítja számítógépekre.
A cél az, hogy megmutassák: az eszköz biztonságosan képes adatokat gyűjteni a páciens agyáról, ami kulcsfontosságú lépés a Neuralink azon törekvésében, hogy az ember gondolatait a számítógép által érthető parancsokká alakítsa át.
Hasonló implantátumok már léteznek, ezek segítségével a betegek gondolataikkal alapvető feladatokat tudnak elvégezni, például a képernyőn lévő tárgyakra kattintani a kurzorral. A Neuralink azonban – Musk szellemiségéhez híven – sokkal vadabb ígéreteket tett. Az elmúlt négy évben, a vállalat az kommunikálta, hogy hamarosan mindenütt elérhető klinikák lesznek, ahová
bárki bemehet egy 15 perces robotműtétre, és onnan ember-gép hibridként távozhat.
Ezek a kiborgok képesek lennének letölteni a tudást, pontosan úgy, ahogy Keanu Reeves teszi a Mátrixban, vagy feltölteni a gondolataikat a tárolóba, vagy akár más agyakba is.
Az irreális trendek-menetrendek Musk egyik kedvenc menedzsmenttechnikája. A villanyautó és a rakéta sem gyerekjáték, viszont az idegi, agyi implantátumok teljesen más megítélés alá esnek. Egy agyi implantátumot nem lehet csak úgy piacra dobni, és a legjobbakat remélni.
Két másik vállalat, a Synchron és az Onward több mint egy év előnnyel rendelkezik az agyi implantátumokkal és a kapcsolódó technológiákkal végzett emberi kísérletek terén. A Neuralink azonban Musk személyiségének és hatásos kampányának köszönhetően sokkal több figyelmet kapott, mint a korábbi, akár több évtizedes kutatói munkák. Sokan felvetik, hogy vajon a szélsőséges reakcióiról ismert Musk-e a legmegfelelőbb személy, hogy egy ilyen, valóban a tudományos fantasztikum birodalmába tartozó kísérletet felügyeljen.
Musk 2016-ban hét tudóssal és 100 millió dollárnyi befektetéssel lett a Neuralink társalapítója.
A vállalkozás azóta több mint 500 millió dollárt gyűjtött össze, ebből az idén 280 millió dollárt.
Az, hogy Musk beszállt az agykutatásba, ráirányította a befektetők figyelmét az ágazatra. A PitchBook piackutató cég szerint tavaly 37 ilyen vállalat több mint 560 millió dollárt gyűjtött össze.
Az aggodalmak lehetnek jogosak, a Neuralink kísérlete azonban egyben hihetetlenül izgalmas is. Benne rejlik a lehetőség, hogy ezen nagyon lassan haladó tudományterületen gyors áttörést hozzon. Ha a termék a tervezett módon működik, a későbbi verziók a bénulásban, stroke-ban, hallás- és látáskárosodásban szenvedő emberek millióinak életét könnyíthetik meg. A tét hatalmas, így a Neuralinkre is hatalmas nyomás nehezedik. A Teslának sok évbe telt, míg elkezdte a villanyautók tömegggyártását. A SpaceX első három rakétája felrobbant. Amikor az agyakról van szó,
nem robbanhat fel az első három. Erről szó sem lehet
– mondta a Bloomberg tudósítájának Shivon Zilis, a Neuralink speciális projektekért felelős igazgatója.
A konkurencia
Az elmúlt 20 év nagy részében az úgynevezett Utah-tömb volt az implantátum, amellyel az ilyen típusú eszközök tervezőinek versenyre kellett kelni. Ez egy apró, lapos szilícium négyzet, amely elfér egy gyermek körmén. Beültetéséhez a sebésznek koponyaműtétet kell végeznie, nagy lyukat vágva a páciens koponyáján, majd óvatosan be kell kalapálnia az apró tüskéket az agyba. A drótokat úgy helyezik el, hogy egy fémporthoz csatlakozzanak, amely a nyílás összevarrása után kiáll a fejbőrből. A műtét után a készülék használatához egy jégkocka méretű számítógépet csatlakoztatnak a beteg fejéhez.
A kutatók jelentős előrelépéseket értek el ezzel az eszközzel, leolvassák és lefordítják a bénulásban és más betegségekben szenvedő emberek agyi aktivitását. Az ezzel az információval létrehozott szoftver lehetővé teszi a betegek számára, hogy kommunikáljanak a gondozókkal és a szeretteikkel, vagy hogy robotkarokkal tárgyakat mozgassanak. A gond viszont az vele, hogy a hardver kialakítása nehézkes, továbbá rengeteg számítógépre, képzett személyzetre, és komoly orvosi ellátásra van szükség a működtetéséhez – így többnyire csak kutatólaboratóriumokban használják.
Musk szerint a világ
A legtöbb ilyen vállalkozásnak az elsődleges célja, hogy olyan készüléket építsen, amely képes elhagyni a laboratóriumot. Az ideális implantátum nagy számítási kapacitással rendelkezik, az adatokat célszerű vezeték nélkül továbbítania. Mindezt úgy kell megtennie, hogy közben a lehető legkevesebb akkumulátor-kapacitást használjon, és nem szabad túlságosan felforrósodnia. A Neuralink implantátuma láthatatlanul a fejbőr alatt, a koponyával egy szintben helyezkedik el, az eddigi hírek szerint számítási kapacitása is megfelelő. Az eszköz több mint ezer elektródával rendelkezik, a riválisok még 16 körül tartanak. Akkumulátora néhány órán át működik, és egy speciális, baseball sapkára hasonlító eszközzel keresztül pár óra alatt vezeték nélkül feltölthető.
Fotó: AFP
A Musk másik kedvenc üzleti fogása a házon belüli gyártás megteremtése. Ez nyilvánvalóan növeli a pénzügyi kockázatot, viszont időt takarít meg.
A Neuralink még a félvezetőket is maga gyártja, ami rendkívül ritka az orvostechnikai eszközök üzletágában.
Az implantátumok beültetésénél, a műtét során elsődleges szempont, hogy a páciens agyában ne keletkezzen vérzés vagy heg. Ennek elkerülése érdekében a Neuralink saját sebészeti robotot is épített. Ez egy hatalmas, két méter magas fehér gép, amelynek kocka alakú alapja egy hihetetlen mennyiségű elektronikát és berendezést tartalmaz.
A műtét során a robot tűje egyenként tolja be a 64, egyenként 16 elektródával ellátott szálat az agyba, miközben óvatosan kikerüli az ereket. Egyetlen ember sem próbálkozhatna ezzel, mivel minden egyes szál 5 mikron vastag, vagyis körülbelül 1/14-ed része az emberi hajszál átmérőjének. A Neuralink mintegy tucatnyi robotja 2021-ben 155 ilyen műtétet hajtott végre juhokon, sertéseken és majmokon, tavaly a kísérleti műtétek száma 294-re emelkedett. Emberi alanyok esetében a sebészeti előkészítés és a koponyalékelés várhatóan néhány órát vesz igénybe, majd körülbelül 25 percig tart a tényleges beültetés.
Fotó: AFP
Az amerikai gyógyszerfelügyelet (Federal Drug Administration, FDA) a jövő évtől kezdve engedélyezte az emberi implantációs kísérletek elkezdését. A vállalat becslése szerint minden egyes implantációs műtét körülbelül 10 500 dollárba kerül majd, beleértve a vizsgálatokat, alkatrészeket és a munkát. A cég előrejelzése szerint az éves bevétel öt éven belül elérheti a 100 millió dollárt. Jövőre 11, 2025-ben 27, 2026-ban pedig 79 műtétet terveznek elvégezni. A potenciális befektetőknek átadott dokumentumok szerint
2027-ben már csaknem 500, majd 2030-ban már több mint 22 ezer műtéttel számolnak.
Musk eszméletlen tempót diktál a tudósoknak. Víziója szintén sci-fi-be illő: szerint a hibrid emberi implantátummal rendelkező agyaknak versenyképesnek kell maradniuk egy egyelőre még csak elméletben létező mesterséges szuperintelligenciával szemben, mielőtt ez utóbbi átveszi a hatalmat az emberiség felett.
Kísérleti állatok
A Neuralinket számos szervezet támadja az állatkísérletek miatt. A cég azzal védekezik, hogy kísérleti állatainak az ágazatban szokásosnál jobb életkörülményeket biztosít. A Bloomberg tudósítójának beszámolója szerint a cég laboratóriumában van egy szoba, tele majmokkal, amelyek számítógépek előtt ülnek. Naponta néhány órán át a ketrecen kívülre gurított laptopok képernyőit bámulják. Választhatnak olyan játékok közül, amelyekhez joystickot és érintőképernyőt használnak (például betűk követése és szavak betűzése), vagy olyanok közül, amelyek az agy által vezérelt kattintáson alapulnak. Az egyik ilyen játékban egy 35x35-ös kis dobozokból álló rács jelenik meg a képernyőn, majd az egyik doboz hirtelen kigyullad. A majom célja, hogy a kurzort a világító dobozra helyezze, pusztán gondolkodással. A majmok idővel egyre gyorsabbak lesznek a feladatokban.
Fotó: AFP
A szerződéses kutatóközpontok általában úgy végeznek hasonló munkát, hogy az állatoktól megvonják az ételt és a vizet, és a koponyájukat fémszerkezetekhez rögzítik, hogy a fejüket a helyükön tartsák. Az egész kísértetiesen hasonlít a Mechanikus Narancs (Clocwork Orange) című filmben látott átnevelési jelenetre.
A Neuralink majmai gyümölcsöt és turmixot majszolnak, miközben végzik a munkájukat, és akkor állnak le, amikor akarnak.
Bármikor, amikor elhagyják az általunk beleegyezési területnek nevezett területet, az azt jelenti, hogy végeztek, és vissza kell vonulnunk
– mondja egy kutató.
Az emberekbe ültetett implantátumokig persze nagyon hosszú út vezet még. Egy rosszul sikerült műtét, az implantátum meghibásodása hosszú évekkel vetné vissza a folyamatot. A siker ugyanakkor beláthatatlan távlatokat vetít előre. Az emberek képesek lesznek olyan dolgokat elmondani a világnak az implantátumról, amit a majmok nem, például azt, hogy hol vannak a határai. Egyelőre sci-fi marad a kung-fu letöltése az agyadba (lásd Mátrix), a gonosz szuper-AI-val való harc szintén. De a Neuralink már tervezi, hogy a csipek üzemidejét 11 órára, a későbbiekben pedig egy teljes napra növeli. Éjszaka egy párnába épített töltőn keresztül vezeték nélkül lehet majd újratölteni. A jövő már itt van.
