Nagyon sokba fáj a fél világnak a csúcsgazdagok életvitele

A Covid–19 első évében, azaz 2019-ben, 77 millió ember keresett évente legalább 140 ezer dollárt, azaz 48,5 millió forintot. Akkor ennyien tették ki a Föld lakosságának 1 százalékát. A globális éghajlati egyenlőtlenségről valaha készült legátfogóbb tanulmány azt mutatja, hogy ezek a gazdagok akkor az összes karbonkibocsátás 16 százalékáért feleltek. Az ő 5,9 milliárd tonnás légszennyezésük akkora mértékben emelte meg a Föld hőmérsékletét, amely miatt 1,3 millióan halhatnak meg a következő évtizedekben az Oxfam hétfőn közzétett jelentése szerint. Az Oxfam globális szegénység enyhítésére összpontosító szervezet ezt egy úgynevezett halálozásiköltség-képlet alapján határozta meg. Eszerint világszerte 226 többlethalálozás jut minden egymillió tonna szén-dioxid-kibocsátásra a hőmérséklet emelkedése következtében.

Az Oxfam 136 oldalas jelentése szerint a negatív hatások aránytalanul nagymértékben sújtják a szegényeket, egyes etnikai közösségeket és a migránsokat, valamint azokat, akik a szabadban vagy a szélsőséges időjárásnak kitett otthonokban élnek és dolgoznak. Ezeknek a csoportoknak kisebb valószínűséggel van megtakarításuk, biztosításuk vagy szociális védelmük, ami miatt anyagilag és fizikailag nagy a kitettségük az árvizek, az aszályok, a hőhullámok és az erdőtüzek veszélyének. 

A nemzetek közötti vagyoni szakadék csak részben magyarázza az egyenlőtlenséget. A magas jövedelmű országok a fogyasztáson alapuló karbonkibocsátás 40 százalékát adták 2019-ben, míg a szegények a 0,4 százalékát. Afrika a kibocsátások mindössze 4 százalékáért volt felelős, miközben a népessége a világ lakosságának körülbelül harmadát tette ki.

A dollármilliárdosok még mindig túlnyomórészt fehérek, férfiak, földrajzilag az Egyesült Államokban és Európában élnek, de manapság egyre gyakrabban megtalálhatók a világ más részein is. A leggazdagabb ezer milliárdosból 124 nő és 5 fekete. A dollármilliomosok viszont kiegyenlítettebben találhatók a Föld különböző pontjain – írja a The Guardian.

A jelentés szerint a gazdagok jelentős hányada érdekelt fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó cégekben, ami segít megmagyarázni, hogy miért növekszik továbbra is a globális kibocsátás. A gazdagabb, jellemzően az Egyenlítőtől északra elterülő országok kormányai 1,8 milliárd dollárt adtak a fosszilis tüzelőanyag-ipar támogatására 2020-ban, ellentétben a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos megszüntetésére vonatkozó nemzetközi ígéreteikkel.

Íme néhány adat az Oxfam év elejei számításából.

• 2020 óta a legfelső 1 százalék a világ vagyongyarapodásának csaknem kétharmadát tette zsebre, míg az azelőtti tíz évben a felét. A legutóbbi növekedés hatszor nagyobb, mint a legszegényebb 90 százaléké.
• Az emberek leggazdagabb 1 százaléka több szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint a legszegényebb kétharmada.
• A leggazdagabb 1 százalék 74-szer több vagyont szerzett, mint a legszegényebb 50 százalék az elmúlt 10 év során.
• 2020 óta a milliárdosok összvagyona napi 2,7 milliárd dollárral nőtt.
• A leggazdagabb 1 százaléka a globális vagyon 45,6 százalékát birtokolja, míg a legszegényebb 50 százalék a 0,75 százalékát.
• A globális vagyon legalább fele 81 milliárdos kezében összpontosul.
• Gautam Adani vagyona 46 százalékkal nőtt 2022-ben.