Az Európai Parlament bőkezű nyugdíjrendszere két éven belül kifogyhat a pénzből, ezzel közel ezer veterán politikus időskori megélhetése kerül veszélybe, akik közül sok a brexitpárti és euroszkeptikus képviselő – írta a Financial Times.

Strasbourg, 2023. április 17.Képviselők az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2023. április 17-én. Az uniós törvényhozó testület április 17. és 20. között ülésezik.
Fotó: Julien Warnand / MTI / EPA

Az alap vagyona 2022. december 31-én körülbelül 55 millió euró volt. A nyugdíjkifizetési kötelezettségek 2074-ig, a rendszer várható végéig 363 millió eurót tennének ki, de az alap valószínűleg már 2024 és 2025 között kifogy a pénzből.

A rendszernek 2021-ben 964 jelenlegi és jövőbeli nyugdíjas tagja volt, akik havi 5000 eurót is kaphatnak az alapnyugdíjuk kiegészítéséhez.

Olyan prominens EP-képviselők is részt vesznek benne, mint a brexitpárti Nigel Farage, az euroszkeptikus Marie Le Pen, valamint Josep Borell, az EU jelenlegi külpolitikájának meghatározó alakja.

Bár a brüsszeli politikai karrier mellett nagyon nehéz a szegényházba kerülni , senki sem szeretné, hogy öregkorára nélkül maradjon, ezért a héten Strasbourgban összeült a parlament belügyekkel foglalkozó testülete, hogy a képviselők megvitassák, mi legyen a nyugdíjalap sorsa.

A megbeszélésen három lehetőséget ismertettek:

  • a parlament közpénzből pótolja a finanszírozási hiányt;
  • a megmaradt eszközöket eladják, a bevételeket szétosztják a tagok között, a rendszert pedig felszámolják;
  • a járulékokat megemelik, a juttatásokat pedig csökkentik, valamint olyan intézkedéseket vezetnek be, mint a kifizetések befagyasztása vagy a járadékfizetés indításához kötött korhatár emelése.

Ezek közül egyik sem túl népszerű, de a közpénzes finanszírozás ütközne a legnagyobb ellenállásba. A régi tagoknak lehetősége volt arra, hogy belépjenek a megreformált rendszerbe, de a magas juttatások miatt inkább önkéntesen a most bajba került alapban maradtak. A parlament pedig lehet, hogy most ezt mentené meg, az adófizetők kárára.

Egyértelmű konszenzus van abban, hogy nem akaszthatunk a lakosság nyakába egy 300 millió eurós mentőcsomagot. Tiszteletben kell tartanunk a nyugdíjasok jogait, de kötelességünk, hogy az adófizetők érdekeit szolgáljuk. Más megoldást kell találni 

– nyilatkozta az ügyről Heidi Hautala, a parlament elnökségének egyik zöldpárti tagja. A képviselő felszólította a jobb módú képviselőket, hogy „erkölcsi döntést” hozva lépjenek ki a rendszerből, hogy az alapot azoknál hagyják, akiknek szükségük van rá.

Heidi Hautala, a zöldek EP-képviselője és a régi nyugdíjrendszer kritikusa.
Fotó: EC – Audiovisual Service

A parlamenten belül sokan a kisujjukat sem mozdítanák a nyugdíjalap megmentése érdekében. Ennek a legfontosabb oka az, hogy a rendszer legnagyobb felhasználói főleg brit, brexitpárti képviselők voltak, akik az unióból való kilépés után is busás kifizetésekre számítanak.

A régi pénztárnak Farage mellett Chris Heaton-Harris brit kabinetminiszter, valamint Lord Hannan is a tagja, akik mindannyian a brexitkampány vezetői voltak, és éveken keresztül arra használták a parlamentet, hogy az EU-t kritizálják.

Az egész ügy nevetséges. Magunk között a régi rendszert a brexitalapnak neveztük el, és ünnepelni fogunk, amikor végre összeomlik. Ez egy örökölt ügy, ami katasztrofális károkat okozott a parlament imázsának

– mondta Hautala. A jelenlegi EP-képviselők közül csak húszan maradtak a régi rendszerben.

A nyugdíjalap sorsa még nem tisztázott, de egyik lehetőséget sem lesz könnyű megvalósítani. A luxemburgi székhelyű alap több jogi eljárást is indított, hogy megvédje a tagjainak juttatásait, közülük pedig kevesen vannak, akik szívesen otthagynák a rendszert.