Több évtized megszorításai és leépítései után a svéd hadsereg újra katonákat toboroz, bázisokat épít és nyit újra, miközben minél több modern felszerelést szerez be, hogy a júliusi NATO-csúcs előtt megmutassa: hasznos tagja lenne a védelmi szövetségnek – írta a Politico.
Fotó: AFP
Stockholm barátnak és ellenségnek is egyaránt meg akarja mutatni: a svéd hadsereg visszatért, és hamarosan erősebb lesz, mint valaha.
A múlt hónapban tartották a legnagyobb katonai gyakorlatot a hidegháború óta Svédországban, melynek során a skandináv állam és 14 szövetségesének a hadseregét tesztelték az ország hegyvidékein, síkságain és a Balti-tenger szigetvilágában. A pár év alatt újjáépített katonaság remekül teljesített, és rengeteg modern háborús helyzetben helytállt.
A hadgyakorlat nem véletlenül zajlott, mivel júliusban, a litvániai csúcstalálkozóján Svédország azt reméli, hogy a csatlakozhat a védelmi szövetséghez annak 32. tagjaként, véglegesítve az egy éve tartó felvételi kérelmét, és szorosan követve a szomszédos Finnországot, amely áprilisban lépett be a koalícióba.
Mi nem csak a saját védelmünk érdekében akarunk csatlakozni a NATO-hoz, meg akarjuk mutatni, hogy sokat tudnánk hozzátenni a szövetség erejéhez. A kölcsönös biztonság az érdekünk, és büszkén vállalnánk a belépéssel járó felelősséget
– jelentette ki Ulf Kristersson miniszterelnök a hadgyakorlat helyszínén, Korsöben.
A kormány retorikája ellenére azonban Svédország katonai kiadásai még mindig elmaradnak a NATO irányelveitől , amelyek szerint egy nemzet védelmi kiadásainak legalább a 2 százalékát kell kitennie.
A stockholmi székhelyű SIPRI biztonsági kutatóintézet szerint Svédország 2022-ben a gazdasági teljesítményének mindössze az 1,3 százalékát fordította a fegyveres erőire, ami a legalacsonyabb a balti-tengeri régióban.
A kormány szerint azonban 2026-ig el fogják érni a 2 százalékos célt.
Pal Jonson védelmi miniszter nemrég egy interjúban elmondta, hogy a svéd fegyveres erők leépítése a hidegháborút követően „túl messzire ment”, és sajnálatos, hogy az orosz–ukrán konfliktus kellett ahhoz, hogy végre a helyes irányba forduljanak.
A 2020-ban elfogadott védelmitörvény-javaslattal jelentős költségvetési pluszforrást biztosítunk a hadsereg, a haditengerészet és a légierő számára, az orosz agresszió árnyékában pedig kötelességünk, hogy saját és szövetségeseink védelme érdekében tovább fokozzuk a fejlesztések ütemét
– mondta Jonson.
A NATO-csatlakozáshoz azonban nem elég a hadsereg fejlesztése, a svédek belépését ugyanis Magyarország és Törökország továbbra is blokkolja. Svédország továbbra is az uniós jogállamisági eljáráshoz köti a hazánknak címzett EU-s pénzek kifizetését, Ankara pedig többször is kijelentette, hogy addig nem enged, amíg a skandináv állam nem ad ki több, általuk terrorizmussal vádolt személyt.
Fotó: AFP
A második világháborúban semleges Svédország az azt követő években elismert katonai szereplővé vált a régióban – az 1950-es évek elejére a légiereje a negyedik legnagyobb volt a világon, a legmodernebb tengeralattjáró-technológiákat fejlesztette ki és jelentős hadsereget és tartalékot tartott fenn.
A Szovjetunió összeomlása után azonban a svéd törvényhozók elhessegették a jövőbeli orosz fenyegetést, és az egymást követő kormányok a hadsereg helyett inkább szociális programokba fektettek – ezzel létrehozva a világ egyik legerősebb jóléti államát.
Svédország védelmi költségvetése a 2000-es években 2 százalék alá csökkent. A stratégiai fontosságú balti-tengeri Gotland szigetét demilitarizálták, és megszüntették a sorkatonai szolgálatot. Az évtized végére azonban a svédek véleménye megváltozott a hadseregükről, amit a kormány is akceptált a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása után.
Az amerikai stratégák, akárcsak kollégáik a NATO brüsszeli főhadiszállásán, valamint Moszkvában, régóta tudják, hogy a svéd partok és Gotland szigetének ellenőrzése kulcsfontosságú lenne a Nyugat és Oroszország közötti bármilyen összecsapás kimenetele szempontjából Európa északkeleti részén.
Svédország déli partvidéke Kalinyingráddal, az orosz Balti Flotta otthonával van szemben, míg Gotland közel fekszik az Oroszország második városa, Szentpétervár számára kulcsfontosságú katonai és kereskedelmi tengeri útvonalakhoz.
Egy katonailag is erős Svédország komoly akadálylenne Oroszország számára, ha a Balti-tenger környékén is agresszívabb politikát akarna folytatni.
Ezt Moszkva reakciója is tükrözi a svéd fegyverkezésre, és az oroszok az elmúlt években egyre élesebb figyelmeztetéseket intéztek a skandináv országhoz. Nemrég pedig kijelentették, hogy az ország esetleges NATO-csatlakozására katonai megtorlással fognak válaszolni.
