Ha a ma délutánra tervezett landolás sikeres, akkor India lesz az első ország, amely a Hold déli pólusának közelében szállna le űrhajóval, miután Oroszország ugyanerre a területre tervezett kísérlete katasztrofális véget ért – írta a Bloomberg.

A Csandraján–3 űrszonda kilövése július 14-én.
Fotó: AFP

A Csandraján–3 (India múlt hónapban indított űrszondája) várhatóan szerdán, délután fél három körül fog landolni, a Pragjan, azaz a Bölcsesség névre keresztelt rover pedig ezután egy holdi nap alatt – ami a Földön 14 napnak felel meg – elemezni fogja az égitest felszínének kémiai összetételét, valamint víz után is kutatna.

A világ legnépesebb országának 1,4 milliárd lakója lélegzet-visszafojtva várja a leszállást, a közösségi médiákon az iparmágnásoktól a bollywoodi színészekig mindenki erről beszél, az iskolák pedig arra buzdítják a diákokat, hogy élőben nézzék az eseményt.

Ez történelmi mérföldkő lenne India számára, és azt is jelentené, hogy Kína után a másodikak lennének, akik működő roverrel rendelkeznek a Holdon.

A sikeres földet érés jelentősen megnövelné India presztízsét a globális űrversenyben, és végre a hátuk mögött hagyhatnák a korábbi, 2019-es Hold-missziójuk kudarcát. Narendra Modi miniszterelnök célja, hogy megerősítse az ország helyét a világ űrhajózó nemzetei között, júniusban pedig India aláírta az Artemis-megállapodást is, több mint két tucat másik országgal együtt, amely a közös küldetéseket és a polgári űrkutatást támogatja és szabályozza.

People wave Indian flags as an Indian Space Research Organisation (ISRO) rocket carrying the Chandrayaan-3 spacecraft lifts off from the Satish Dhawan Space Centre in Sriharikota, an island off the coast of southern Andhra Pradesh state on July 14, 2023. India launched a rocket on July 14 carrying an unmanned spacecraft to land on the Moon, its second attempt to do so as its cut-price space programme seeks to reach new heights. (Photo by R.Satish BABU / AFP)
India minél gyorsabban fel akar zárkózni a világ többi űrutazó országához, ami miatt az elmúlt években jelentős befektetésekkel támogatták a kutatási programjaikat.
Fotó: AFP

A Hold feltáratlan déli pólusán található vízjég több űrutazó ország, köztük az Egyesült Államok és Kína érdeklődését is felkeltette. Ez a jég létfontosságú ivóvíz-, levegő- és rakétahajtóanyag-forrás lehet az emberiség űrkutatása számára, és lehetővé tenné, hogy a Naprendszer távolabbi sarkait is elérjük.

A NASA, az amerikai űrügynökség 2025-ben tervezi, hogy embereket küld a déli pólusra, őket pedig Kína követné: 2030-ra tervezi ugyanezt, amellyel egy kutatóállomás felépítését alapoznák meg.

Ebben a versenyben India sem akar lemaradni. A Csandraján–3 landolása után elindítanák a Gaganján-küldetést is, amellyel demonstrálnák, hogy emberekkel is tudnak űrrepülést indítani. A legénység tagjai három napot töltenének a 400 kilométeres pályán, majd remélhetőleg biztonságban visszatérnének a Földre.

Az ország űrügynöksége nemrég megállapodott a NASA-val, hogy egy indiai űrhajóst küldenek a Nemzetközi Űrállomásra. Emellett pedig Japánnal is tárgyalnak egy közös holdmisszióról, amely a saját személyzet nélküli küldetését augusztus 26-án indítaná a déli pólusra.

A Hold ásványkincseiért folyik most a verseny Amerika és Kína között

A világ vezető szuperhatalmai egyelőre nem működnek együtt a világűrben található erőforrások kitermelésének szabályozásával kapcsolatban. Sőt, az űrbányászat lehet a verseny újabb fordulója.