Miközben a világ szeme az ukrajnai és az izraeli háborúra szegeződik, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy máshol is egyre nő a feszültség, amely rég nem látott számú konfliktus kirobbanásához vezethet 2024-ben – írta a CNBC.
Fotó: Peter Louis Gume / AFP
Az 1933-ban, Albert Einstein felhívására megalakult Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) közzétette a 2024-re vonatkozó vészhelyzeti megfigyelési listáját, amely azt a 20 országot tartalmazza, ahol a legnagyobb a biztonság romlásának kockázata. Ezekben az országokban él a világ lakosságának mintegy 10 százaléka, valamint innen származik a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek 70, a globális humanitárius szükségleteknek pedig 86 százaléka.
David Miliband, a válságövezetekben humanitárius segítséget nyújtó IRC elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a szervezetnek egyre nehezebb a dolga, mivel az éghajlati kitettség, a növekvő államadósság és a konfliktusok járványként terjednek a világban. Az ENSZ októberi becslése szerint világszerte emiatt több mint 114 millió ember kényszerült elmenekülni, és ez a szám mára, a gázai konfliktus óta minden bizonnyal csak magasabb lett.
A címlapokat ma joggal a gázai háború uralja, hiszen ez hatalmas civil áldozatokkal jár. Mi azonban úgy látjuk, hogy a világ más részein is robbanásig feszült a helyzet.
„Emiatt fel kell készülnünk arra, hogy ezeket a problémákat a közeljövőben kezelni tudjuk” – figyelmeztetett Miliband. Bár szerinte sok szempontból a korábbiaknál békésebb időket élünk, a népességrobbanás miatt a katasztrófák több halálos áldozatot követelnek, mint valaha, és a nemzetközi szervezetek egyre nehezebben tudják kezelni a helyzetet.
Hol robbanhatnak ki konfliktusok 2024-ben?
Az IRC megfigyelési listájának első helyén Szudán áll, ahol 2023 áprilisában harcok törtek ki az ország két katonai frakciója között, és a nemzetközi közvetítéssel Szaúd-Arábiában folytatott béketárgyalások sem hoztak megoldást.
A konfliktus mára nagyszabású városi háborúvá nőtte ki magát, amely minimális nemzetközi figyelmet kap, de a regionális eszkaláció komoly veszélyét hordozza magában, mivel 25 millió embernek van szüksége sürgős humanitárius segítségre, és 6 millióan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket.
A Mohammed Hamdan Dagalo tábornok által vezetett, és állítólag az Egyesült Arab Emírségek és a líbiai hadúr, Khalifa Haftar által támogatott lázadó RSF a fővárosból, Kartúmból indított offenzívát, és Dárfúr nyugati régiójában is kegyetlenkedtek.
Az RSF a jelentések szerint az elmúlt napokban először nyomult be Közép-Szudánba, ami újabb tömeges kitelepítésekhez vezetett a korábban a szudáni hadsereg által felügyelt területekről.
Az IRC szerint fennáll a veszélye annak, hogy az országban elmélyülnek az etnikai konfliktusok, amelybe további fegyveres csoportok szállhatnak be a térségből. A szomszédos Dél-Szudánba és Etiópiába irányuló menekültáradat – ezek az országok az éghajlatváltozás okozta éhínséggel és más gazdasági problémákkal küzdenek – azzal fenyeget, hogy az erőszak ide is átterjedhet.
Már Afrikában is dúl az orosz–ukrán háború – videóSzudánban a Wagner csoporttal szövetkező RSF félkatonai szervezet csapatait dróntámadások érték. Minden jel arra utal, hogy a csapásokért Ukrajna lehet a felelős, de Kijev tagadja, hogy köze lenne a dologhoz. |
Fotó: John Wessels / AFP
Kongói Demokratikus Köztársaság
A múlt heti kaotikus választások után sokan a politikai viszonyok stabilizálódására számítottak a közép-afrikai országban, ám a 44 milliós részvétellel zajlott szavazás eredménye csak tovább szította a tüzet. Több ellenzéki jelölt is új fordulót követelt, Félix Tshisekedi elnököt pedig csalással és korrupcióval is meggyanúsították, miután pártja ezúttal is az élen végzett.
Bár a kormány kedden betiltotta a tüntetéseket, amelyeket az ellenzéki pártok a választások manipulálása ellen szerveztek, az ország keleti részében, ahol évek óta tombol az aszály és az éhínség, zavargások törtek ki. Tekintettel arra, hogy 2024 elején itt regionális választások is lennének, a politikai feszültségek súlyos problémákat okozhatnak.
Nagyon aggódunk a válság elmélyülésének kockázata miatt. Már 2018-ban is láttuk, hogy a választás tisztaságának megkérdőjelezése fegyveres konfliktushoz vezetett, de most ráadásul ott van a Ruanda által támogatott M23 lázadó csoport is, amely több támadást is végrehajtott a kongói hadsereg és a lakosság ellen
– magyarázta Miliband. A lázadók 2021 novemberében tértek vissza az ország keleti részén fekvő Észak-Kivu tartományba, offenzívájuk egyre nagyobb területeket érint, és 2022 vége óta az emberi jogi csoportok több háborús bűncselekménnyel is vádolják őket.
A szomszédos Ruanda állítólag csapatokat telepített Kelet-Kongóba, hogy közvetlen katonai támogatást nyújtson az M23-nak, ami tovább szította a feszültséget a két afrikai nemzet között, és arra késztette António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy többször is aggodalmát fejezze ki a „közvetlen konfrontáció” veszélye miatt.
A széttöredezett és bizalmatlan politikai erőtér, a jelenlegi fegyveres lázadás és a rendkívüli társadalmi-gazdasági nyomás együttesen konfliktusforrássá teszi a régiót a jövő évben is.
Fotó: AFP
Mianmar
A délkelet-ázsiai országban 2021 februárja óta polgárháború dúl, amit egy katonai puccs, a civil tüntetések elleni véres fellépés és több lázadó csoport megjelenése robbantott ki. A kormányerőket válogatás nélküli bombatámadásokkal vádolták, az IRC pedig attól tart, hogy 2024-ben a taktika felerősödhet, mivel a kisebbségi fegyveresek és az ellenálló erők jelentős előnyre tettek szert az ország északi részén.
Évtizedek óta először a hadseregnek szimultán számos, elszánt és jól felfegyverzett ellenféllel kell megküzdenie több helyszínen is; a következő hetekben megduplázhatja a brutális erőfeszítéseket, hogy megfordítsa a hadszíntéren a szerencséjét. Félő, hogy a polgárháború sokkal erőszakosabbá válik a közeljövőben
– olvasható az ENSZ jelentésében. A konfliktus ráadásul több szomszédos országot is fenyeget, többek között Indiát, Kínát és Thaiföldet is, amelyek hadseregei nemrég bejelentették, hogy megduplázzák az erőiket a mianmari határon.
A Száhel-övezet
Észak-Afrika országaiban az elmúlt néhány évben számos katonai puccs történt a politikai instabilitás, a gazdasági és az éghajlati problémák, valamint az iszlamista fegyveresek miatt.
A Száhel-övezet Afrika északi középső részén, a Szahara és a szavannák közötti félsivatagi övezetben helyezkedik el, és Burkina Fasót, Kamerunt, Csádot, Gambiát, Guineát, Mauritániát, Kamerunt, Malit, Nigériát, Nigert és Szenegált foglalja magába.
Mali, Niger, Burkina Faso, Guinea és Csád az elmúlt három évben puccsokat és súlyos válságokat élt át. Az IRC szerint a biztonsági kérdéseket a líbiai polgárháború is elmélyítette, innen ugyanis tömegével érkeznek a fegyverek, amelyeket számos lázadó csoport használ fel a hatalom megszerzésére vagy etnikai tisztogatásokra.
A lakosság e területeken minden irányból fenyegetés alatt áll. Nincs munka, nincs élelmiszer, se béke, a kormányok pedig nem tudnak nekik segíteni. A túlélés érdekében ezért sokan a lázadókhoz csatlakoznak, akik a határokon átjárva küzdenek az országok hadseregeivel és egymással
– mondta az IRC vezetője. Szerinte félő, hogy 2024-ben több ország is polgárháborúba fog süllyedni.
És ezek csak a legveszélyeztetettebb területek. A szervezet listájára felkerült Haiti, Guatemala, Etiópia és Kamerun is a fegyveres konfliktusok veszélye miatt, de egy esetleges kínai–tajvani háború is súlyos geopolitikai következményekkel járhat – erre pedig sajnos egyre nagyobb az esély, ha Peking és Washington kapcsolata tovább romlik.
Harc Afrikáért – az EU ebben is lemaradtEurópának jól jönne az olcsó afrikai nyersanyag, viszont az orosz katonai és a kínai kereskedelmi érdek sokkal erősebben van jelen a térségben. |
