Románia: lyukas a szép kabát – magyarázzák közgazdászok az elnökválasztási fiaskót

A meglepő választási eredmények mély elégedetlenséget fejeznek ki a politikai osztállyal szemben, a román társadalom és a gazdasági látszat viszonyát fejezik ki  – magyarázták a Ziarul Financiar pénzügyi lapnak szerdán Aurelian Dochia and Doru Lionachescu román gazdasági elemzők. Az elnökválasztás vasárnapi első fordulóját elképedésre az ultranacionalista, oroszbarát, független jelöltként induló  Calin Georgescu nyerte, 23 százalékos eredménnyel, ő mérkőzik a december 8-ai második fordulóban a 19,2 százalékot elért, a középjobbot képviselő Elena Lasconival, kiütve a győzelemesélyesnek kikiáltott Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnököt. A gazdasági adatokból is kiolvasható volt azonban, hogy bezzeg-Románia nem igazán bezzeg.

Amint az lenni szokott – bőven találkozhattunk ezzel a november 4-ei amerikai elnökválasztás után is a közvélemény-kutatások által megtévesztettek körében –, a vesztesek ilyenkor magyarázzák a bizonyítványt, és a kívülállók is keresik a meglepetés okait.

Mit jelez a választási eredmény: egyesek szerint csalást, mások szerint farkasvakságot

A csalást kiáltók (akiknek naponta bővül a listája):

• Ciolacu mindjárt vizsgálatot követelt Georgescu közösségimédia-kampányát illetően.
• A francia európai parlamenti képviselő Valerie Hayer, a liberális Újítsuk meg Európát frakció vezetője pedig az uniós törvényhozás elé citálná a TikTok vezérigazgatóját, Chew Zi Shout, hogy magyarázza el a főleg a fiatalok közt népszerű platform szerepét a romániai elnökválasztásban. Georgescu kampánya ugyanis kiemelten koncentrált a TikTokra.

Habár az elmúlt években jelentősen javult az elmúlt években, a gazdasági, földrajzi és generációs szakadások sok emberben keltik a félreszorítottság érzését, különösen a fiatalok közt – magyarázták ezzel szemben a román lapnak a közgazdászok. 

Román társadalom: nem a tömeg gazdagodott, hanem a matematikai átlag 

Mindezek tetejébe a globális bizonytalanság és a háborútól való félelem is hozzájárult a status quo elleni lázadáshoz.   

„Itt van ez a nemzedékek közti polarizáció, amikor a fiatalok úgy érzik, kívül rekedtek a társadalomban átlagban teremtett jólétből”

– magyarázta a lapnak Doru Lionachescu. Amikor átlagot nézünk, nagyon óvatosnak kell lennünk abban a tekintetben, hogy a mutatók, amiket követünk gyakran nem társadalmi átlagot mutatnak, hanem statisztikait, illetve matematikait. Tudhatjuk: ez egyszerű matematika, hogy az átlag elhelyezkedhet „valami nagyon gazdag és valami nagyon szegény” között is – fejtegette tovább.

– summázta.   

Bezzeg-Románia: azért a gazdasági adatok sem hazudnak

A román közgazdászok reakciójához érdemes hozzátenni: az adatokból is kiolvashatta, aki valóban olvasni kívánta őket, hogy valami nincsen rendben Románia mintagazdaságként való beállításában, akkor sem, ha mindenkitől lehet tanulni valamit. Csak néhány érdekes részlet:

• Románia strukturálisan egyszerre „él” az állami költségvetés és a külkereskedelmi mérleg deficitjeiből, amibe annak idején a magyar szocialista kormányok évek alatt belebuktak. A sokkal alacsonyabb államadósságszintről induló – és a külföldi vendégmunkások tömegeinek hazautalásait élvező  – Romániában hosszabb ideig fenntartható ez a látszatjólét, de nem örökké. 

• Románia népessége bő 30 év alatt 4,3 millió fővel csökkent. A román miniszterelnök szerint öt millió román külföldön dolgozik. A hazautalások gyakorlatilag lélegeztetőgépen tartják a román folyó fizetési mérleget, az ország külső egyensúlyát
• A román GDP a magyarhoz hasonlóan idén beragadt – negyedévről negyedévre csökken, vagy stagnál –, holott sokkal kisebb súlyú benne az export (amit az európai gazdaság nyűglődése visszafog), mint a magyarban.