Szuperválasztási év volt tavaly. A Föld lakosságának fele szavazóurnákhoz járult, hogy törvényes képviseletet válasszon magának, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Hiába járunk azonban a 21. században, a modern korban, abban a korszakban, amikor az internet segítségével több milliárdan hozzáférhetnek szinte bármilyen szemléletformáló tartalomhoz, kevés nőt választottak meg képviselőnek.
A nők a parlamenti helyek 26 százalékát és a miniszteri szintű pozíciók 23 százalékát töltötték be 2023-ban a Világbank szerint. Cherie Blair emberi jogi jogász, és Tony Blair volt brit miniszterelnök felesége szerint a tavalyi választásokon a női képviselet alig emelkedett, miközben a női közéleti személyiségeket egyre több fenyegetés érte világszerte.
„Sürgős feladat” a női képviselet növelése – jelentette ki Blair a Bloombergnek. A Világbank jogásza szerint „megdöbbentő és elfogadhatatlan”, hogy 2025 elején a nők „jelentősen alulreprezentáltak a parlamentekben és a kormányokban”.
Blair elmondta: a Világgazdasági Fórum jövő heti, davosi csúcstalálkozóján arról fog beszélni, hogy több női politikus szélesebb körű jogokat és gazdasági növekedést eredményezne.
Itt mutatják majd be „Representation Matters”, azaz Számít a képviselet című tanulmányukat, amelyet a Nebraskai Egyetemmel együtt készítettek. A szervezet a jelentésében 165 ország 1970 óta tett intézkedéseit elemezte a gyermekgondozás, a fizetés és a finanszírozáshoz, például a banki hitelekhez való hozzáférés területein.
A jogász szerint ebből kiolvasható, hogy egyértelmű összefüggések vannak a nők kormányokban való részvétele, a nők törvényes jogai és a nők munkaerőpiaci részvétele között.
Ha a nőknek több jogot biztosítanánk, és egyenrangú munkaerőpiaci résztvevőkké tennénk őket, akkor megduplázhatnánk a világgazdaság növekedési ütemét, és ötödével növelhetnénk a GDP-t a jelentés szerint.
A szerzők megjegyzik, hogy nem minden politikai szerepnek van egyenlő súlya, azaz egy parlamenti képviselőnő és miniszternő hatalma között nagy az eltérés. Az utóbbinál pedig a paritás elérése még hosszabb időt vehet igénybe, mint az előbbinél.
A magyar kormányban például egy nő sem ül, a parlamenti patkó soraiban pedig a 197 képviselőből mindössze 30 nő.
A tanulmány „statisztikailag szignifikáns” kapcsolatot állapít meg a politikai képviselet és a nők gazdasági jogai között.
Világszerte a nők a férfiak törvényes jogainak kevesebb mint kétharmadával rendelkeznek, míg a férfiak és nők között a világ egyetlen országában sincs jogegyenlőség– állapította meg a Világbank.
A Világbank azt is megállapította, hogy átlagosan 4 százalékkal emelkedik a nők munkerőpiaci részvétele egy gyermekgondozást segítő jogszabály életbelépése után öt évvel.
Néhány országban sikerült javulást elérni tavaly, köztük az Egyesült Királyságban, Japánban és Dél-Koreában, míg Mexikó megválasztotta első női elnökét, Claudia Sheinbaumot.
A nők parlamenti képviselete azonban Franciaországban, Indiában és Pakisztánban, valamint az Európai Parlamentben is csökkent. Az utóbbi az 1979-es megalakulása óta először fordult elő, hogy csökkent a nők aránya a férfiakhoz képest – mutatott rá a hírügynökségnek Silvana Koch-Mehrin, a Women Political Leaders nemzetközi csoport alapítója, volt német politikus és a tanulmány egyik szerzője.
Koch-Mehrin szerint
a nők jogainak előmozdítása nemcsak a nőket érinti pozitívan, hanem az egész társadalmat is, amivel pedig a nemek közötti vita gazdasági vitába megy át.
Tavaly november 15-ére esett az egyenlő díjazás európai napja, amikortól a nők ingyen dolgoznak az év végéig a jövedelmi különbségek miatt
Dominik Weh, az Oliver Wyman partnere szerint az embereknek nem szabad elfelejteniük, hogy „ez nem egy zéróösszegű játék”. Ha nem változtatnánk, az azt jelentené, hogy „20 százalékos globális növekedést hagynánk az asztalon” – utalt a Világbank korábbi jelentésére.
A jelentés szerint a női politikusokat egyre több támadás éri az interneten, és a nőket gyengének jellemzik. Erre példa napjaink legbefolyásosabb üzletembere. Elon Musk milliárdos, Donald Trump jobbkeze nemrégiben „lánynak” nevezte Justin Trudeau leköszönő kanadai miniszterelnököt, amivel alá akarta ásni a renoméját. Musk januárban Jess Phillipset, a brit munkáspárti kormány tagját is „gonosz boszorkánynak” nevezte, amiért az elutasította, hogy új vizsgálatot indítsanak a több mint egy évtizede történt szexuális visszaélések ügyében.
Óriásit nőhetne a GDP, ha a nőket egyenlően kezelnék
A nők és a férfiak egyenlősége nem csupán „női kérdés”, hanem mindenki érdeke. Több világszervezet tanulmánya is arra világít rá, hogy a férfiak és a nők közötti különbségek leszorításával a gazdasági teljesítmény, azzal együtt pedig mindenki jóléte szemmel láthatóan nőhet. Ha a két nem ugyanolyan jogokat és bánásmódot kapna, a női fizetések elérnék a férfiakét, akkor a világ GDP-je ötödével lehetne magasabb. A jelenlegi ütemben erre 132 évet kell várnunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.