Háború fenyegeti az elkényelmesedett Európát
Háborúra figyelmeztet Mark Rutte, a NATO főtitkára, aki szerint a béke kora véget ért. Hasonlóan vélekedik Csiki Varga Tamás, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa, aki a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az elmúlt három évtized kegyelmi békeállapota elkényelmesítette az európai államokat.
„Nagyon világosan mondom: fel kell készülnünk a háborúra. Ez a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a háborút. Nem mutathatunk gyengeséget Oroszországgal szemben” – nyilatkozott a napokban Mark Rutte.
Európa belekényelmesedett a békébe, miközben háború dúlja
„Európa az elmúlt harminc évet egy kegyelmes békehelyzetben élte át, ami elkényelmesítette az európai államokat. A békét és a gazdasági fejlődést magától értendő adottságnak gondolják az európai társadalmak” – magyarázta Csiki Varga Tamás a Magyar Nemzetnek.
Európa elszokott attól a gondolattól, hogy ezért tenni kell.
Hozzátette, hogy ez egyfelől az erőforrások oldaláról, másfelől pedig a honvédelmi szerepvállalás és elköteleződés oldaláról látható.
Döbbenetesen kevesen védenék a hazájukat Európában
Csiki Varga Tamás rámutatott, hogy nemcsak a politikai döntéshozók, de az állampolgárok sem számolnak egy esetleges háborúval. A szakértő megemlítette, hogy egy közvélemény-kutatás szerint
vannak olyan európai államok, ahol a lakosságnak csupán 40 százaléka venne részt a honvédelemben.
Új világrend születik
Az utóbbi tíz-tizenöt évben változik a világrend. A folyamatban egyes országok meg akarják védeni a fennálló rendet, míg mások változtatnának rajta. Az előbbiekhez tartoznak a nyugati országok, amelyek a jelenlegi berendezkedésből hasznot húznak. A kihívó hatalmak pedig nemcsak az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak a vezető szerepét, hanem alapvetően azok bizonyos szabályait is megkérdőjelezik. Ilyen Oroszország és olyan regionális és globális nagyhatalmak, mint Irán vagy Kína.
A szakértő szerint ebbe a helyzetbe illik Mark Rutte felhívása, amely szerint
át kell állni háborús gondolkodásmódra, fel kell készülni ugyanis arra, hogy mi van akkor, ha a béke, amit megszoktunk, már nem lesz többé.
A védelmi kiadások növelésére való hajlandóság attól függ, hogy mennyire érzi egy állam magát fenyegetve – mutatott rá a szakértő. Ez pedig különbséget okoz a NATO-ban.
Vannak olyan országok, amelyek közel vannak Oroszországhoz, így a baltiak, a lengyelek és a skandinávok. Ők már 2014 óta dinamikusan fejlesztik védelmi képességeiket és növelik a védelmi kiadásaikat. Őket nem zavarná, ha Donald Trump a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítottan 5 százalékos célt tűzne ki a szövetségeseknek védelmi költésekre. Sőt a baltiak akár 6 százalékot is költenének.
„Akik távolabb vannak, azok kevésbé szeretnék ezt a célt elérni, az 5 százalékos iránycél azonban összességében nagyon ambiciózus vállalás, és inkább csak tárgyalási alap, de a 3-3,5 százalék a jelenlegi politikai helyzetben reális szám.”
Uniós védelmi csúcs: a NATO nélkül nem fog menni
Védelmi csúcstalálkozó kezdődik hétfőn Brüsszelben. A tagállamok költségvetései nehezen teljesítik a katonai kiadásoknak a GDP 2 százalékára szóló vállalásaikat is, ha Washington ennek emelését tervezi, még súlyosabb diplomáciai konfliktus vár az öreg kontinensre. Az önálló európai védelmi erő létrehozása ennek tükrében illúzió – a NATO, az Egyesült Államok nélkül nem megy.
