Háború fenyegeti az elkényelmesedett Európát
Háborúra figyelmeztet Mark Rutte, a NATO főtitkára, aki szerint a béke kora véget ért. Hasonlóan vélekedik Csiki Varga Tamás, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa, aki a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az elmúlt három évtized kegyelmi békeállapota elkényelmesítette az európai államokat.
„Nagyon világosan mondom: fel kell készülnünk a háborúra. Ez a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a háborút. Nem mutathatunk gyengeséget Oroszországgal szemben” – nyilatkozott a napokban Mark Rutte.
Európa belekényelmesedett a békébe, miközben háború dúlja
„Európa az elmúlt harminc évet egy kegyelmes békehelyzetben élte át, ami elkényelmesítette az európai államokat. A békét és a gazdasági fejlődést magától értendő adottságnak gondolják az európai társadalmak” – magyarázta Csiki Varga Tamás a Magyar Nemzetnek.
Európa elszokott attól a gondolattól, hogy ezért tenni kell.
Hozzátette, hogy ez egyfelől az erőforrások oldaláról, másfelől pedig a honvédelmi szerepvállalás és elköteleződés oldaláról látható.
Döbbenetesen kevesen védenék a hazájukat Európában
Csiki Varga Tamás rámutatott, hogy nemcsak a politikai döntéshozók, de az állampolgárok sem számolnak egy esetleges háborúval. A szakértő megemlítette, hogy egy közvélemény-kutatás szerint
vannak olyan európai államok, ahol a lakosságnak csupán 40 százaléka venne részt a honvédelemben.
Új világrend születik
Az utóbbi tíz-tizenöt évben változik a világrend. A folyamatban egyes országok meg akarják védeni a fennálló rendet, míg mások változtatnának rajta. Az előbbiekhez tartoznak a nyugati országok, amelyek a jelenlegi berendezkedésből hasznot húznak. A kihívó hatalmak pedig nemcsak az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak a vezető szerepét, hanem alapvetően azok bizonyos szabályait is megkérdőjelezik. Ilyen Oroszország és olyan regionális és globális nagyhatalmak, mint Irán vagy Kína.
A szakértő szerint ebbe a helyzetbe illik Mark Rutte felhívása, amely szerint
át kell állni háborús gondolkodásmódra, fel kell készülni ugyanis arra, hogy mi van akkor, ha a béke, amit megszoktunk, már nem lesz többé.
A védelmi kiadások növelésére való hajlandóság attól függ, hogy mennyire érzi egy állam magát fenyegetve – mutatott rá a szakértő. Ez pedig különbséget okoz a NATO-ban.
Vannak olyan országok, amelyek közel vannak Oroszországhoz, így a baltiak, a lengyelek és a skandinávok. Ők már 2014 óta dinamikusan fejlesztik védelmi képességeiket és növelik a védelmi kiadásaikat. Őket nem zavarná, ha Donald Trump a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítottan 5 százalékos célt tűzne ki a szövetségeseknek védelmi költésekre. Sőt a baltiak akár 6 százalékot is költenének.
„Akik távolabb vannak, azok kevésbé szeretnék ezt a célt elérni, az 5 százalékos iránycél azonban összességében nagyon ambiciózus vállalás, és inkább csak tárgyalási alap, de a 3-3,5 százalék a jelenlegi politikai helyzetben reális szám.”
Uniós védelmi csúcs: a NATO nélkül nem fog menni
Védelmi csúcstalálkozó kezdődik hétfőn Brüsszelben. A tagállamok költségvetései nehezen teljesítik a katonai kiadásoknak a GDP 2 százalékára szóló vállalásaikat is, ha Washington ennek emelését tervezi, még súlyosabb diplomáciai konfliktus vár az öreg kontinensre. Az önálló európai védelmi erő létrehozása ennek tükrében illúzió – a NATO, az Egyesült Államok nélkül nem megy.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.