Harmadik évébe lép lassan az orosz–ukrán háború: legalább a szavak szintjén felsejlik a béketárgyalások esélye
A lassan a harmadik évébe lépő orosz–ukrán háborúról szóló tudósításokban egyre több szó esik a béketárgyalásokról, illetve egy ezeket megelőző tűzszünetről. Egyelőre azonban több a kérdés, mint a válasz. Nem tudni például, hogy mekkora Ukrajnáról beszélünk, amikor a béketárgyalás kerül szóba. Az is nagy kérdés, hogy mit szólna a The New York Times című lapban megszellőztetett „tíz-tizenöt NATO-hadosztály Ukrajnában” ötlethez – mint békét garantáló erőhöz – Moszkva? Továbbá az sem világos, hogy honnan akarja Ukrajna összeszedni az 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémet, lítiumot, amit Trump követel az amerikai segítség fejében.
Moszkva katonailag nyerő helyzetben van Ukrajnával szemben. Ez a háború harmadik évfordulója közeledtével meghatározhatja a béketárgyalások kimenetelét. A hadviselő felek országaiban, Ukrajnában és Oroszországban már többségben vannak azok, akik szerint mielőbb véget kell vetni a vérengzésnek. Mindkét oldalon százezrek halnak meg értelmetlenül. Ukrajna helyzete kritikus. Puszta léte kerül súlyos veszélybe – erre utalt Trump elnök is a Foxnewsnak adott interjújában. Egyelőre a két fél hivatalos álláspontja – már amennyit ezekből ismerünk – meglehetősen eltérő, kevés a remény a közvetlen tárgyalásokra, még kevesebb azok gyors, sikeres lezárására.
Ukrán és orosz szempontból is csak időnyerés lehet a tűzszünet
Oroszország gazdasága, hadiipara a többszöröse Ukrajnáénak – és egy töredéke a Nyugaténak. Ám az orosz hadigazdálkodásra átállított szisztémákat eleve úgy tervezték, hogy azok egyenértékűek legyenek a teljes NATO-képességekkel. Lásd a tüzérségi lőszerutánpótlást, ahol Moszkva kapacitása legalább a kétszerese a teljes Nyugaténak, a NATO-nak.
Moszkva sikeresen alkalmazza az Emmanuel Macron francia elnök által is emlegetett „stratégiai bizonytalanság” doktrínát. Egyelőre még megtippelni is nehéz, hogy orosz részről egyáltalán mit akarhatnak a béketárgyaláson. Mindkét fél szerint ez a másik oldalnak használna. Az ukránok szerint Oroszország felhasználná a tűzszünet nyújtotta szusszanásnyi szünetet sorai, az utánpótlási vonalak újrarendezésére. Moszkva szerint Ukrajna a tűzszünettel időt nyerne nyugati szövetségesei mozgósítására.
Ugyanakkor – mint a moszkvai kormány által külföldi ügynökként (inoagent) kezelt Levada központ (amely közvélemény-kutatással, elemzéssel foglalkozik) kimutatta – a csaknem hároméves háború során még sohasem volt olyan magas Oroszországban a békét követelők aránya, mint most. A megkérdezettek csaknem kétharmada támogatja a béketárgyalások megindítását. Ugyanakkor a válaszadók háromnegyede szerint ezek Oroszország győzelmét fogják szentesíteni. A világ öt, a tárgyalásokon közvetítő szerepre alkalmasnak talált állama között egyetlen kis országként ott van Magyarország. A másik négy: az USA, Kína, India és Törökország.
Donald Trump béketervének kiszivárgott részleteiről egyelőre nincs túl nagy véleménnyel az európai külpolitika. A litván külügyminiszter szerint
a terv 70 százaléka megalapozatlan. Innen-onnan összeszedett szilánkok, amelyeket azért hoztak nyilvánosságra, hogy teszteljék a közvéleményt, az illetékeseket.
Lesz amerikai béketerv?
A világ arra számít, hogy a müncheni biztonsági csúcson az amerikaiak végre előállnak a farbával. A probléma csak az, hogy a rendezvényen csak a Nyugat, valamint Ukrajna képviselői lesznek jelen. Oroszországot de facto kizárták Münchenből, a világ jelenleg talán legfontosabb nemzetközi biztonsági fórumáról.
Az ukrán helyzet, így a diplomáciai megoldás kulcsa is Moszkva kezében van. A Kreml azonban nem siet a tűzszünettel, amely megakasztaná lassú, de folyamatos térnyerését Délkelet-Ukrajnában. Moszkvában valószínűleg csak mosolyognak, amikor Zelenszkij ukrán elnök ritkaföldfémeket, lítiumot kínál az új amerikai adminisztrációnak mintegy kompenzálásként az USA eddig különféle formában folyósított (és vélhetően jövőbeli) támogatása fejében.
A földfémkészletek, a lítium mintegy 70 százaléka ugyanis az orosz csapatok által elfoglalt Donbasz-medencében, annak körzetében van.
Vagyis Moszkva szerint Zelenszkij olyasmit akar eladni a gazdasági ügyekben jártas Trumpnak, ami felett nem rendelkezik, és amit a béketárgyalások számára legkedvezőbb kimenetele esetén sem képes visszaszerezni.
Még nem teljesült az orosz stratégiai cél
- A délkelet-ukrajnai Pokrovszk (Krasznoarmejszk), az utolsó megerősített közlekedési csomópont küszöbönálló elfoglalásával megnyílik az út a két, ukrán ellenőrzés alatt álló nagyváros, Zaporizzsja (Zaporozsje) és Dnyipro (Dnyepropetrovszk) felé.
- Az orosz terjeszkedés célpontja lehet Harkiv (Harkov), Ukrajna második legnagyobb városa, továbbá az északkeleti határszakasz, Szumi, Csernyihiv városok, megyék ahol a legfőbb ásványkincs a kiváló minőségű feketeföld, a csernozjom.
- Stratégiai szempontból elképzelhető az is, hogy Putyin célja Ukrajnát elzárni a Fekete-tengertől – ehhez az is szükséges lenne, hogy elfoglalja a legnagyobb kikötővárost, Odesszát. Mindez abba az irányba mutat, hogy
a béke-, tűzszüneti tárgyalások megindításának feltétele orosz részről nem feltétlenül a jelenlegi frontvonal mint végleges határ elfogadása lenne.
Erről azonban Zelenszkij elnök sem hallani, sem beszélni nem akar. Az ukrán elnök továbbra is az egyenrangú (katonai) felek közti megállapodásban reménykedik – amiről egyre inkább kiderül, hogy hiú ábránd. Szó sincs a katonai erőviszonyok egyenlőségéről – és ezzel Moszkvában nagyon is tisztában vannak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.