Itt a történelmi terv Ukrajna felosztásáról, így darabolná fel Európa: az oroszoknak tetszik, ez lenne az új NDK-NSZK

A Politico szerint az európai tisztségviselők asztalán egy olyan béketerv is szerepel, amely 40 kilométeres ütközőzónát hozna létre, ahol európai békefenntartók állomásoznának. A tisztviselők nem értenek egyet abban, hogy milyen mély lehetne a tényleges zóna, és az sem világos, hogy Kijev elfogadná-e a tervet, mivel az valószínűleg területi engedményekkel járna. Az Egyesült Államok, úgy tűnik, nem vesz részt a pufferzóna-tárgyalásokon.

Az a tény, hogy egy Ukrajnán belüli földsáv lezárásával játszadoznak, a NATO-szövetségesek kétségbeesett vágyát jelzi a negyedik évéhez közeledő háború megoldására. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mutatott szándékot a harcok leállítására. Moszkva csütörtökön különösen heves támadást indított Kijev belvárosa ellen, legalább 19 ember halálát okozva és az Európai Unió irodáit megrongálva.

Vannak előképek 

A felosztás történelmi jelentőségű. Az európai diplomaták tartózkodnak attól, hogy az Észak- és Dél-Korea közötti megosztottsághoz hasonlítsák, inkább

Putyin és más orosz vezetők azt mondták, hogy olyan pufferzóna létrehozásán dolgoznak Oroszország és Ukrajna határán, amely nagyobb távolságot teremtene Moszkva és az ukrán tüzérség, valamint a drónok között. A javaslat részletei azonban nem láttak napvilágot.

Az illetékesek 4–60 ezres katonai létszámról beszélnek. Az egyes országok azonban még nem tettek semmilyen kötelezettségvállalást, Donald Trump elnök pedig elállt az esetleges amerikai csapatok küldésétől. A NATO már most is küzd egy 300 ezer katonás reagáló erő felkészítésével, hogy megvédje a szövetség keleti szárnyát egy jövőbeni orosz támadástól. Egy esetleges békefenntartó erő kettős szerepet töltene be: járőrözne a demilitarizált övezet közelében, miközben ukrán csapatokat is kiképezne – állítja két diplomata.

Az ütközőzónáról szóló javaslat nem merült fel a NATO védelmi főnökeinek hétfői videókonferenciáján – nem is csoda, hiszen maguk a NATO-tagországok is megosztottak a kérdésben. Két európai illetékes szerint valószínűleg francia és brit erők alkotják majd a külföldi csapatok magját.

Putyin nem enged 

Mégsem lesz olyan egyszerű az orosz–ukrán háború lezárása, mint hittük. Vlagyimir Putyin egy fontos kérdésben nem hajlandó engedni, így nem közelednek az álláspontok. Bár Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója után reménykedni lehetett, hogy közeledtek valamelyest az álláspontok, most úgy tűnik, még sincs annyira közel az orosz–ukrán háború vége. Oroszország szerdán elutasította annak a lehetőségét, hogy európai békefenntartó erők menjenek Ukrajnába a háború lezárása után. A Politico szerint ez éles fordulat ahhoz képest, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke korábban arról beszélt, hogy Putyin elfogadna egy ilyen megoldást a békemegállapodás részeként.