Az európai gázfogyasztás egyik alapvető sarokkövét jelentik az orosz gázszállítások, azonban a tavaly őszi hónapok óta ezek érkezése jelentős mértékben lelassult. Mindez párhuzamosan az Ukrajnát körülvevő geopolitikai bizonytalansággal arra késztette az Európai Uniót, hogy a fogyasztás 40 százalékát jelentő orosz forrásoknak alternatívát találjon. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban arról beszélt a Reuters szerint, hogy a Gazprom szállításainak további csökkenése esetén is biztonságban van a kontinens gázellátása, ám hozzátette, hogy azok teljes leállása már újabb intézkedéseket igényelne.
A járvány utáni újranyitások hatására csúcsokat döntő kereslet és a vártnál alacsonyabb orosz import hatására a tél folyamán az európai gázárak sorra döntötték a rekordokat, így az unió és az Egyesült Államok vezetői kétségbeesetten kutatják az alternatív forrásokat, ami leginkább cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában érkezhet.
Minderre reagálva Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes egy szerdai nyilatkozatában arról beszélt, hogy
az orosz vezetékes gáz akár részleges LNG-re váltása Ázsiában okozhat újabb válságot,
ezért Európa jobban járna, ha visszatérne a hosszú távú szerződésekre. Hozzátette, hogy az Északi Áramlat 2. gázvezeték működésének mielőbbi engedélyezése stabilizálná a piacokat.
A hónapok óta húzódó válság alatt azonban az EU tárgyalt többek között az Egyesült Államokkal, Katarral, Azerbajdzsánnal, Nigériával és Dél-Koreával is a szállítások növeléséről, akár a termelés emelése, akár a szerződések cseréje kapcsán is. Von der Leyen kiemelte, hogy Japán hajlandó szerződései egy részét az unió részére átengedni.
Januárban az európai LNG-import az események hatására 11 milliárd köbméteres csúcsot ért el,
melynek közel fele az Egyesült Államokból érkezett, így a szuperhatalom mára a világ legjelentősebb LNG-exportőrévé is vált Ausztrália és Katar előtt. A közelgő tavasz is csökkenti az európai ellátás megoldásának sürgősségét és az orosz szállítások elmaradásának hatását. Azonban a geopolitikai helyzet továbbra is alapvető hatást gyakorol az európai piacokra, a mértékadó holland gáztőzsdén, a TTF-en kedden az árak több mint 15 százalékot zuhantak az orosz csapatok hazatéréséről szóló hírek hatására, ám a továbbra is fennálló bizonytalanság miatt szerdára ismét 69 euró/megawattos szintig kúsztak a keddi 65 eurós mélypontról.
Az európai tározók jelenleg átlagosan kapacitásuk harmadáig vannak tele.
Von der Leyen kiemelte, hogy az utóbbi évek infrastrukturális fejlesztéseinek eredményeként a kontinens könnyebben tudja a gázt és az áramot szétosztani a tagállamok között, ám a teljes orosz leállás esetén szükség lehet az ipari felhasználás háztartások felé történő átcsoportosítására. Mivel a tagállamok önállóan döntenek az energiapolitikájukról, az orosz gáz iránti kitettség mértéke is változó a különböző országok esetében, ugyanakkor az orosz–ukrán válság Von der Leyen szerint nyilvánvalóvá tette, hogy
Európának csökkentenie kell függőségét az orosz gáztól,
amit a megújuló energiaforrásokra történő, amúgy is tervezett átállás is segíthet. Az elmúlt évek alacsony energiaárai hatására elmaradó beruházások is újraindultak az olaj- és gáztermelés területén, melyet a bankok szívesen finanszíroznak. A nyersanyagciklus változásait a klímaátmenettel magyarázó hangok szerint a beruházások a túlzott zöldítés miatt maradtak el, ám valójában ennek hátterében az alacsony árak miatti gyenge megtérülés állt.
