Bár lehetnek téli áramkimaradások, a brit kormányfő nem aggódik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBrit sajtóértesülések szerint a súlyos energiahelyzetben 15 milliós fontos felvilágosító kampányt indítottak volna az Egyesült Királyságban, amelynek eredményeképpen a háztartások akár évi háromszáz fontot spórolhattak volna a számláikon. A kampányt támogatta Jacob Rees-Mogg üzleti ügyekért felelős miniszter, a kormányfő azonban megakadályozta a meghirdetését. Liz Truss ugyanis „ideológiailag ellenzi” az ilyen beavatkozást – számolt be a The Times.
A helyzet pedig súlyos lehet, az országos áramhálózat üzemeltetője (ESO) szerint a télen előfordulhatnak napi háromórás áramkimaradások abban a „valószínűtlen” esetben, ha nem lesz elég gáz az igények kielégítésére. Az ESO ugyan igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy erre valószínűleg nem lesz szükség, mert alapesetben elegendő áramtermeléshez szükséges gáz érkezik az északi-tengeri mezőkről, Norvégiából, valamint cseppfolyósított gáz (LNG) hajókon az Egyesült Államokból és Katarból, és készenlétben tartják a széntüzelésű erőműveket is. A Sky News beszámolója szerint Truss igyekszik elhessegetni az aggodalmakat, bár egyértelműen ő maga sem merte garantálni, hogy nem lesznek áramkimaradások.
A hírtelevízió szerint a helyzet az 1970-es évekre, az olajválság alatt történtekre emlékeztet, amikor az ország arra kényszerült, hogy a lakossági fogyasztókon és az alapvető szolgáltatást nyújtókon kívül minden intézményi fogyasztó csak heti három egymást követő napon kapjon áramot.
Bár az Egyesült Királyság gázszükségletének mindössze 3 százalékát importálta az ukrajnai háború előtt Oroszországból, a problémát az okozza, hogy a Brexit után is rajta maradt az európai villamosenergia-hálózaton, és azon keresztül vásárol áramot Belgiumból, Hollandiából és Franciaországból, így az európai ellátási problémákat áttételesen megérzi.
Európa pedig még keresi a megoldást az orosz gáz kiváltására,
a lengyel háztartások például a szemetüket gyűjtik össze, hogy azt égessék majd el a télen. A román kormány árplafont vezetett be a tűzifára a lakossági és intézményi fogyasztók védelmében, és lejjebb veszik a fűtést a bécsi metróállomásokon, a tömegközlekedési vállalat telephelyein és irodaépületeiben is.
A francia kormány a brittel ellentétben a héten olyan, több évre szóló energiatakarékossági programot mutatott be, amelynek segítségével 10 százalékkal csökkenteni lehet a fogyasztást, és elősegíteni, hogy a télen ne legyenek áramkimaradások. Kevesebb fűtésre és világításra, a pazarlás elkerülésére ösztönzik elsősorban a fogyasztás csúcsidőszakaiban a lakosságot, az önkormányzatokat és a vállalatokat. Egy fokkal csökkentik a nyilvános uszodák vizének a hőmérsékletét, a sportlétesítményekben két fokkal lesz hidegebb, az utcákon az üzletek reklámfényei éjjel nem működhetnek, a középületek és a múzeumok díszkivilágítását is korábban leoltják. Bár Franciaország kevéssé függ az orosz gáztól, mivel a lakosság energiaellátásának 70 százalékát atomenergiával biztosítja, 56 atomreaktora közül jelenleg 32 nem működik karbantartás miatt, emiatt alakulhatnak ki a tél folyamán áramellátási problémák.
A brit lakáspiac már érzi a magas kamatok hatásátSzeptemberben három hónap alatt már másodszor csökkentek a lakásárak az előző havihoz képest, és az emelkedő jegyzáloghitel-kamatok miatt valószínűleg hamarosan még nagyobb lesz a nyomás a piacon a Halifax jelzálog-hitelező szerint. Augusztushoz képest 0,1 százalékos csökkenést mértek, az árak azonban így is 9,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ami január óta a legalacsonyabb. Az átlagos kétéves jelzáloghitel kamata a héten 6 százalék fölé ugrott a decemberi 2,34 százalékról, ami először fordult elő 2008 óta, és az ötévesé is megközelítette ezt a szintet. Sok terméket ki is vontak a piacról, miután az új kormány miniköltségvetése miatt mélypontra esett a font árfolyama, és a Bank of England várhatóan a korábban jelzettnél magasabbra lesz kénytelen emelni az alapkamatot. |
.
